Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-15 / 216. szám

6 MEGYEI TÜKÖR 2009. SZEPTEMBER 15., KEDD FILMEK DERÜLT ÉGBŐL, GÖRÖG HŐSÖK KÜZDELME A TÉVÉBEN Tilla kerékpáron vagánykodik Magyarországon erős tömeg­sportkultúrának kellene lennie, az élsport pedig legyen a külön­legesen tehetséges emberek ki­váltsága - jelentette ki Tilla Sze­geden. A műsorvezető szerint nem muszáj a gázt nyomni, két­kerekűn is lehet vagánykodni. SZEGED GONDA ZSUZSANNA - Minden gyerek kerékpáro­zik, csak arról kell meggyőzni őket, hogy nem szabad abba­hagyni. Kamaszkorban az au­tó lesz a fontos, pedig bringá­val is jól lehet vagánykodni. Azzal is lehetsz jópofa, azt is szeretik a csajok - érvelt Till Attila, a TV 2 műsorvezetője a kétkerekűn közlekedés mel­lett Szegeden, mielőtt teljesí­tette volna az 5 kilométeres tá­vot a Legzöldebb város elne­vezésű rendezvényen. Az el­mondottakat saját példával bizonyítja, márciustól októbe­rig biciklivel közlekedik. Té­len viszont autózik, mert már „elpuhult apuka". Jogosítvá­nya nincs, a családban a fele­sége vezet. - Nem támogatom az autós közlekedést, de nem utálom a kocsikat. Vannak szép autók, értem, hogy miért jó nyomni a gázt, de nekem ez kimaradt az életemből. 14 éve kerékpá­rozom. Azt hiszem, azért, mert meguntam várni a busz­ra, és akkori­ban nem volt pénzem taxi­ra. A kerék­pár szabad­ságot jelent számomra. Tilla a ha­marosan in­duló Sztárral szemben műsor­vezetője lesz. A vetélkedő ki­tartásról, küzdőszellemről, bátorságról, erőnlétről szól, híres ember és civil - Tilla 99 14 éve kerékpározom. Azt hi­szem, azért, mert meguntam várni a buszra, és akkoriban nem volt pénzem taxira. Till Attila jó ebédhez Tankcsapda A magyar dal napja kapcsán Tilla kijelentette: Magyaror­szágon mindig sírunk-rívunk, holott nincs még egy ország, ahol ennyi fesztivál lenne, ennyit senki nem bulizik, mint mi. Ő is sok magyar énekest, együttest szeret Máté Pétertől a Tankcsapdáig. Szerinte utób­bi az igazi magyar szupersztár banda. „Annyira népszerűek, hogy ők lettek az új jó ebéd­hez szól a nóta." megfogalmazásával két görög hős - küzd majd egymással. A versenyszellem őt is hajtja? Vagy azok közé tartozik, akik szerint a részvétel is elég? - Sosem voltam élsportoló. Nem sportközegben nőttem fel, művészeti iskolákba jár­tam, ahol soha nem a verseny volt a fontos. Szerintem a részvétel elég. A sport célja az egészséges életmód, nem kell, hogy mindenki Euró­pa-bajnok legyen. Sokszor a sportegyesületeknél is egyfaj­Tilla szerint nem szabad abbahagyni a kerékpározást. FOTÓ: FRANK YVETTE ta képzés van: élsportolót ne­velnek a gyerekből. Ha nem elég tehetséges, elveszik a kedvét, letesznek róla. Ma­gyarországon erős tömeg­sportkultúrának kellene len­nie, az élsport pedig legyen a különlegesen tehetséges em­berek kiváltsága. Nem hagyott fel a filmezés­sel sem, ugyanis szerinte at­tól, hogy „nem csinálsz épp filmet, vagy nincs filmed a mozikban, nem jelenti, hogy nem foglalkozol vele". (Ren­dezői debütálása a Pánik volt, a 2008-as filmszemlén mutat­ták be.) - Mindig írom a filmeket, várom a pályázati visszajelzé­seket, külföldről is. Van olyan ötletem, ami koprodukcióban valósulhatna meg. Folyama­tos munkában vagyok ­mondta, de a konkrét tervek­ről babonából nem beszélt. Szerinte jobb, ha egy film de­rült égből érkezik a mozikba, nem szabad sokkal előbb „te­lekukorékolni a világot". HÁROM ÉV ALATT MEGTRIPLÁZÓDOTT AZ ELSŐBE JELENTKEZŐK SZÁMA Elise nővér Makóra hozta Amerikát Mehetett volna Budapestre, Debrecenbe vagy Szegedre, de Elise Silvestri nővér Makót vá­lasztotta. Ő augusztus 20-a óta az egyszemélyes angol anyanyelvi környezet a Szent István Egyházi Iskola és Gim­náziumban. MAKÓ BAKOS ANDRÁS Az Ópusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékparkban tanítvá­nyai kalauzolták Elise Silvest­ri iskolanővért. A szabály itt is az volt, ami órán, a szünet­ben vagy más alkalommal, amikor találkoznak: csakis angolul lehetett vele beszél­ni. Elise nővér eddig St. Lou­isban élt, a világszerte műkö­dő női szerzetesrend, a Mi­asszonyunkról Nevezett Sze­gény Iskolanővérek történe­lemtanára. A rendnek ­amely a szocializmus idején is oktathatott Magyarorszá­gon - Budapesten, Debrecen­ben és Szegeden is van egy-egy iskolája, és e három intézményben is szerettek volna nyelvi lektort. Elise Sil­vestri mégis Makóra jött, mert a makóiak várták ezt a legjobban. Vele együtt hét nővér lakik az iskolában: a rend itteni lét­száma nagyobb, mint koráb­ban bármikor. De nem csak a nővérek jönnek szívesen ide. Három évvel ezelőtt a rend át­vette a püspökségtől a fönn­tartás jogát és felelősségét. Ez anyagiakban nem jelentett változást, ugyanabból az egy­házi normatívából kell gaz­dálkodni, mint eddig, viszont lehetett újítani. Az, hogy álta­lános iskolások számára van kollégiumi hely, eddig is von­zó volt. Az idegen nyelvi tago­11 fi \ 4 Elise nővér angolórát tart. A gyerekek hamar megszerették. A SZERZŐ FELVÉTELE zat bevezetése azonban telita­lálatnak bizonyult. Most há­romszor annyi gyereket sze­rettek volna beíratni szüleik első osztályba, mint három éve, és a többség makói volt. Végül 44 elsőst vettek fel. Egyrészt mert ennyire volt le­Látásból már ismerik. Elise nővér azt mondja, azért is döntött Ma­kó mellett, mert hallotta, hogy itt már egészen kis korban elkezdik tanítani a nyelvet. Ő korábban menekült családokat tanított, és azt tapasztalta, a gyerekek könnyebben sajátítják el a kiejtést. - Ez nyil­ván azért van így. mert az ő szájizomzatuk könnyen idomul az anya­nyelvükben ritkán használatos hangok kiejtéséhez is - mondja Elise nővér. Számára az oktatás tapasztalatszerzés is. A gyerekek azt ta­nulják tőle, hogy a tanárhoz bármikor oda lehet lépni, utcán is, azzal főleg, hogy tanultunk valamit, és meg szeretnénk osztani vele. hetőségük. - Másrészt mert húszfős osztályokat ígértünk a szülőknek, és mert a város­sal is jó kapcsolatot ápolunk. Ha mi még egy első osztályt indítunk, máshol talán nem lesz meg a létszám - mondta Szűcs Péter igazgató. - Debrecenben, Budapes­ten a szocializmus idején is voltak olyan családok, ame­lyek csakis egyházi iskolába akarták íratni gyermekeiket, Makó ebből a szempontból más - mondja az igazgató. ­Egy egyház csak konzervatív tud lenni, az egyházi iskola is, de ez a hagyományos, sta­bil értékrend és az evangéliu­mi szemlélet most egyre in­kább érdekli a szülőket. Nem politikai irányultságra gondo­lok, hanem a szétszaladó vi­lágban erkölcsi kapaszkodót kereső ember tudatos maga­tartására. Ebből a szempont­ból nézve mi könnyebb hely­zetben vagyunk, mint az ön­kormányzati iskolák: magától értetődően lehetünk ilyenek, és biztos, hogy nem kell vál­toznunk. Az egyenlő bánásmódért CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Gyógyírt kínál a hátrányosan megkülönböztetett emberek sérelmeire az Egyenlő Bánás­mód Hatóság (EBH). Az öt éve alakult, eddig csak a főváros­ban elérhető szervezetnek im­már Csongrád megyében is dolgozik munkatársa: Kiss Éva szentesi ügyvéd az egyen­lőbánásmód-referens. - Hátrányos megkülönböz­tetés hazánkban több csoportot is érint. Például a foglalkozta­tás területén a nőket, a 40 éven felülieket, a romákat, a fogyaté­kossággal élőket - sorolja Kiss Éva. - De diszkrimináció érhet valakit nemcsak neme, életko­ra, ' bőrszíne, fogyatékossága, hanem egészségi vagy családi állapota, szexuális irányultsá­ga, vagyoni helyzete miatt is. A jogsértés hatékony or­voslásán túl a társadalmi szemléletformálásban is részt vesz az EBH. Az uniós támo­gatással és mintára alakított szervezet Martin Luther King hitvallását választotta mottó­jául: „A bárhol elkövetett igazságtalanság mindenhol az igazság létét veszélyezteti." - A tájékoztatás mellett az EBH személyes elérhetőségét biztosítom - magyarázta Kiss Éva, mi annak a jelentősége, hogy a hónap három csütörtö­kén 12-16 óra között tart ügyfél­fogadást a szegedi Esélyek Há­zában (Eszperantó utca 1.), a ne­gyedik csütörtökön pedig a me­gye egy-egy kistérségében. A 30/275-2520-as telefonszámon is elérhető ügyfélfogadási időben. - Az a célom, hogy minden rá­szoruló, akit jogtalan hátrány ért, panaszával eljusson a ható­sághoz, ahol sérelmét orvosol­hatják. Márpedig méltánytalan­ság, jogtalanság bárkit érhet.

Next

/
Thumbnails
Contents