Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-09 / 211. szám

AKTUALIS 2009. SZEPTEMBER 9., SZERDA CSAK DEBRECEN GYARAPSZIK HASONLÓ ÜTEMBEN - A KISEBB VÁROSOKBAN FOGY A LAKOSSAG Ismét 170 ezres lesz Szeged Néhány éven belül Szeged lehet hazánk harmadik, a vidék második legnagyobb városa 6 ezerrel nőtt lakossága az elmúlt 5 évben, míg Miskolcé 8 ezerrel csökkent. A megyeszékhely 1997 után lehet ismét 170 ezres település - miközben a nagyobb csongrádi városok lélekszáma folyamatosan apad. SZEGED NÉPESSÉGÉNEK [ iv.fő CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR Több mint 6 ezerrel nőtt Szeged lakossága az elmúlt 5 évben (lásd grafikonunkat) mivel a tendencia valószínűleg idén is folytatódik, a csongrádi megyeszékhely lélekszáma ismét 170 ezer fölé emelkedhet. Erre utoljára 1997-ben volt példa, ekkor 172 ezer 436-an laktak Szegeden. Egy év múlva egyszeri, drasztikus csökkenés történt: Algyő önálló település lett, 5 ezer ember eltűnt a statisztikából. Botka László polgármester a városi tanévnyitón jelezte: a magyar nagyvárosok közül Szeged mellett csupán Debre5"' A F 1990 19% 1998 2000 2002 2004 2006 2008 1 Forrás. KSH Szegedi Igazgatósága OM-GRAFIKA cen büszkélkedhet hasonló tendenciával. A cívisváros lakossága az elmúlt 5 évben 2 ezer fővel gyarapodott, 204 ezerről 206 ezer 225-re. A Tisza-parton ennél is dinamikusabb a növekedés: 162 ezer 889-ről 169 ezer fölé emelkedett a lélekszám. Pécsett ez idő alatt másfél-kétezerrel lettek kevesebben, Miskolcon 178 ezer helyett már csupán 170 ezren lakI NEHANY MEGYEI VAROS az elmúlt 10 évben «• 1 SZEGED 1 VÁSÁRHELY | SZENTES MAKÓ 1990 168594 51589 33163 28157 1998 167436 49787 32339 26714 2003 162860 48 303 31406 25 892 2008 | 169 030 47258 29706 24403 VÁLTOZÁS +436 -4331 -3457 -3754 Forrás.- DM/DVgyűjtés DM-GRAFIKA nak - vagyis a statisztika szerint a borsodi település helyett ff Szeged lehet hazánk harmadik, a vidék második legnagyobb városa. néhány éven belül Szeged lehet hazánk harmadik, a vidék második legnagyobb városa. - Szegeden a népességnövekedés forrása nem a természetes szaporulat, hanem a bevándorlás - mutatott rá Pálfalvi Zsoltné, a KSH regionális igazgatóságának elemzője. Vagyis az, hogy külföldről és belföldről egyaránt szívesen költöznek ide, főleg az oktatási és kulturális kínálat miatt. Mára szinte teljesen megállt a környező településekre (például Algyőre, Deszkre, Domaszékre, Zsombora) a kirajzás. Gyakoribb, hogy a család közelebb települ az iskolához, munkahelyhez - beköltözik Szegedre. A ki- és beköltözés egyenlege először 2005-ben lett pozitív: 139-cel többen jöttek, mint mentek. A szám azóta folyamatosan nő, jóval ezer fölé került. Rá is fért a megyeszékhelyre: 2004-ben csupán 162 ezer 889-en laktak itt. Az elmúlt 5 év tehát mintegy 8 ezer fős gyarapodást hozott. A természetes fogyás mértéke 3,8 ezrelék, míg az országos átlag ennél jóval magasabb, 4,8. A megye adata még ennél is rosszabb: 5,5 ezrelék. Ez látszik a nagyobb csongrádi városok lélekszámának alakulásán is (lásd táblázatunkat). Vásárhely például az elmúlt közel 20 évben több mint 4300 lakost veszített - népességének majdnem 10 százalékát. Arányosan nézve Szentesen és Makón még drasztikusabb a csökkenés. APATFALVAN ES MAGYARCSANADON ATTÓL FELNEK, NEM EPÜL MEG 2012 VEGERE A HATARIG AZ M43-AS Alternatív utat javasol két község Apátfalván és Magyarcsanádon attól félnek, hogy a határ túloldalán nem készül el időben az az autópálya, amihez az M43-as csatlakozhat, ezért a Makó utáni szakaszra nem 2, hanem akár 10-15 évet is várniuk kell. A két falu polgármestere alternatív útjavaslattal állt elő. APÁTFALVA, MAGYARCSANÁD SZABÓ IMRE __ Míg a Szeged és Makó közötti településeknek megkönnyebbülést fog jelenteni az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának 2010-ben tervezett átadása, két falu, Apátfalva és Magyarcsanád számára ugyanez a terhek átmeneti növekedésével fog járni. Kérdés, hogy mennyi ideig. Mint ismeretes, a jelenlegi elképzelések szerint a sztrádáról Makó után visszavezetik a forgalmat a meglévő 43-as főútra. Azaz: azt követően az autóáradat az említett két falun anélAz apátfalviak már két évvel ezelőtt is tiltakoztak az elviselhetetlen forgalom ellen. A SZERZŐ FELVÉTELE autópálya-szakasz 2012 végére készülne el - eddig kellene tehát 2010-től tűrnie a felgyorsult forgalmat, az ebből adódó ígérik: megvizsgálják. Csicsely Gábor lapunk érdeklődésére azt mondta, a két polgármester által felvetett alternatívát számításba veszik, részletesen megvizsgálják, és ennek eredményéről értesíteni fogják az érintett önkormányzatokat. Hozzátette: ők továbbra is azzal számolnak, hogy a második szakasz megépül 2012-ben, és a román fél sem jelezte, hogy csúszna az általa tett vállalásokkal. kül zúdul át, hogy a forgalmat előzetesen legalább lassítaná valamelyest a közbeeső települések sora. A mostani elképzelések szerint a második, Makótól az országhatárig tartó balesetveszélyt Apátfalvának és Magyarcsanádnak. A két faluban azonban attól tartanak, ez az idő valójában nem 2, hanem 10-15 éV lesz. Ez akkor fordulhat elő, ha a határ túloldalán, Romániában nem készül el időben az az autópálya, amihez az M43-as csatlakozna. Ez esetben ugyanis úgy gondolhatják az illetékesek, fölösleges a sietség. Magyarcsanád polgármestere, Farkas Jánosné lapunknak azt mondta, nincs hivatalos információja arról, hogy a román részről várható-e késés, de azt hallotta, odaát még azt sem döntötték el, hol legyen a majdani nyomvonal. Apátfalvi kollégája, Varga Péter arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy az esetleges csúszás elviselhetetlenné tenné a két falu lakosságának életét. A két polgármester éppen ezért levélben kereste meg még júliusban Csicsely Gábort, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektigazgatóját, alternatív lehetőséget kínálva erre az esetre. A levél szerint az M43-ast tovább kellene építeni Makó után a Királyhegyest Apátfalvával összekötő útig, a Langó-kápolnánál lévő kereszteződésig, valamint meg kellene erősíteni ezt az utat egészen Apátfalva határáig, onnan pedig mindössze egy 3-4 kilométeres utat kellene építeni, ami a két falut kikerülve térne rá a régi 43-asra. Ot csillag BÁTYI ZOLTÁN batyi.zoltan@delmagyar.hu Pozitív gondolkodás, ez kell ide, mondtam én már ezerszer is. És persze tervezzünk távlatosan, optimistán, ide nekünk az oroszlánt is! De leginkább azokat a vendégeket, akik luxus szolgáltatásért hajlandók kifizetni nagy pénzeket. A Csongrád megyében tervezett, zajló vagy éppen megkezdés előtt álló hotelberuházások finanszírozói minden tekintetben megfelelnek a fent vázolt követelménynek, és derűlátásuk is akkora, hogy arra már akár az ugrálós pannon puma szobrát is felállíthatnánk, akár öt példányban. Ezzel szemben az örök kételyek, no meg a gazdasági válság kellős közepén élő hétköznapi ember csak fanyalog, hiszen 9f Az ugrálós pannon puma szobrát is felállíthatnánk, akár öt példányban. halovány fogalma sincs, mitől is ötcsillagos egy szálloda, csupán azt tudja, hogy egy efféle épületben a szoba árától napokig képes ötnél is több csillagot látni. És olyanokat kérdez, hogy ki fog ezekben a méregdrága szállodákban lakni? Mitől hiszik az építtetők, hogy Csongrád megyét egyik évről a másikra, hopp, felfedezik a nagypénzű turisták? És tépik ketté Mallorca, a francia Riviéra, Nizza, Monté Carlo vagy Kréta térképét, megmarkolják az asszony kezét, aztán huss, már cibálják is a Kurca partjára, meg a Tiszához egész családjukat. Előfordulhat. Talán igazuk lesz azoknak, akik úgy érvelnek: azért nem alakult ki nálunk „minőségi turizmus", mert éppen az igényes (értsd: gazdag) utazóknak nem tudtunk megfelelő szállásokat kínálni. Minden előfordulhat, csak ne hagyjuk földhöz ragadni a képzeletünket. Különösen a mi megyénkben, ahol végre az optimizmus (no nem a bálabutikos, hanem a hotelos) is ötcsillagos. A MŰHOLDAS NAVIGACIOT A RUTIN HELYETTESÍTI Kevés a GPS a megyei mentőkön A megyei mentőautók alig több mint 10 százalékában van GPS, noha a mentés sikere azon is múlik, milyen gyorsan talál oda a segítség. Főleg a tanyavilágban vennék nagy hasznát a megfelelő műholdas navigációnak a mentősök. CSONGRÁD MEGYE TOMBÁCZ RÓBERT Az életmentés sikere szempontjából alapvetően fontos, hogy a segítség mielőbb odataláljon a baleset vagy roszszullét helyszínére. Ehhez remek „mankót" adhatnának a ma már nem túl drágán beszerezhető műholdas helymeghatározó eszközök - de csak elvileg. A Csongrád megyei mentőautóknak ugyanis jelenleg alig több mint 10 százaléka - a 8 állomás 38 kocsijából 5 van felszerelve GPS-szel. - Különösen a tanyavilág részletes térképével és folyamatosan frissíthető szoftverrel ellátott GPS-ek lennének nagyon hasznosak. Most ugyanis sok esetben csak a gépkocsivezetők, illetve a szakszemélyzet rutinja, helyismerete révén vagy a bejelentő részletes kikérdezése alapDeflbrlllátor: (avul az arány Bár a dél-alföldi régióban Csongrád megye „mostohagyerek" volt a mentők defibrilliátorral való felszereltsége szempontjából, Cserjés Andrea szerint ez a helyzet idén sokat javult. Jelenleg a megyében futó mentőautók 60-70 százalékában van már az újraélesztéshez elengedhetetlen eszköz. Egy betegfigyelésre is alkalmas defibrillátor 6-700 ezer forintba kerül. A gyors navigáláson életek múlnak. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT ján találunk oda egy-egy tanyára. Állandóan viszont nem építhetünk erre, hiszen nálunk is vannak új emberek, akik még nem ismerik részletesen a helyi viszonyokat mondta el Cserjés Andrea, az OMSZ régiós orvosigazgatója. Az elmúlt másfél évben mindössze 3 új GPS-szel gazdagodott a Csongrád megyei mentőautók felszereltsége. Mindhármat a szegedi állomáson fogták hadra, ahol korábban egyáltalán nem volt műholdas helymeghatározóval felszerelt jármű. Az egyik a rohamkocsiba került, a másik kettő esetkocsikra. Ezeken kívül a mórahalmi térségben dolgozó 2 esetkocsin van még GPS, de nagy szükség lenne rá a vásárhelyi, rúzsai, makói és szentesi körzetben is, ahol szintén sok a tanyás rész mondta el a főorvos. Új navigációs eszközök beszerzésére ugyanakkor a megyei mentősök egyelőre még ígéretet sem kaptak az OMSZ vezetésétől.