Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-26 / 199. szám

14 KAPCSOLATOK 2009. AUGUSZTUS 26., SZERDA POSTABONTAS Obama és a BKV-sok jövedelme Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke háromszor többet keres, mint a Federal Reserve elnöke, az Magyarországon teljesen normális dolognak számít. De, hogy a BKV menedzsmentjének egyik tagja 100 millió Ft végkielégítést kap- . jon, az azért már túlzás. Nem kicsit, nagyon! Egyébként a kalkuláció alapja az a havi 4, azaz négymillió forintos jövedelem volt, ami a fizetésből és más juttatásokból jött össze. Gondoltam egy merészet, és utánanéztem, vajon Amerikában mennyit keresnek az állami vállalatok menedzserei, ezen belül is a személyzeti osztály (Humán Resources) vezetői, különös tekintettel a közlekedési vállalatokra (Public Transportation). Itt most mindenki vegyen egy mély levegőt, mert később nem fog kapni, az biztos! Mindenekelőtt nézzük meg, menynyit is keresnek az Egyesült Államokban a Humán Resources Managerek. Egy legkevesebb 10 ezer, mondom tízezer főt foglalkoztató vállalat személyzeti osztályának vezetője átlagosan 82 ezer 692 dollárt visz haza évente (Salary). Kevesebb mint egyharmadát a 12 ezer 423 főt (2007-es adat) foglalkoztató BKV személyzetise. A tárgyilagosság kedvéért tegyük hozzá, hogy a BKV esetében jövedelemről van szó, amibe beletartoznak a prémiumok, meg még ki tudja, mi minden, míg a Salary-ba nem. Amerikában tehát akkor keres egy átlagos, minimum tízezer főt foglalkoztató menedzser ugyananynyit, mint magyar kollégája, ha a 82 ezer 692 dollárjára kap még 180 ezer dollár további prémiuvatásos vezető személyzetis (Sr. Professional in Humán Resources), SPHR. Hivatásos személyzeti menedzser (Professional in Humán Resources Managment), PHRM, továbbá 20 plusz év gyakorlattal . rendelkezik. (A „hivatásos" szó - ez esetben - nem teljesen fedi a „professional" kifejezést, lehetne főfoglalkozásúnak vagy „szakmai képesítése személyzeti vezetődnek stb. fordítani, de most nem bajlódok vele.) Emberünk a 8 millió lakosú New York városában szeretne állást kapni. Az elérhető legmagasabb fizetés 125 ezer 107 dollár évente! Mondom, a legmagasabb, mert az ilyen nagyságrendű New York-i cégek 50 százaléka 90 ezer dollár körül fizeti személyzeti menedzsereit. No comment! * * • • • * I Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama majdnem 40 százalékkal keres többet, mint a budapesti közlekedési vállalat személyzetise, FOTÓ: DAILY MAIL 4 millió forint a HVG 2009. július 27-i árfolyamán (1 dollár = 187 Ft) 21 ezer 400 dollárt kóstál havonta. Ez évente 256 ezer 800 dollár. Az Egyesült Államok elnökének évi fizetése 400 ezer dollár. Nem tudom, mit szólna Obama, ha valaki szép csendesen a fülébe súgná, hogy Elnök úr, Ön már majdnem 40 százalékkal többet keres, mint Magyarországon egy budapesti közlekedési vállalat személyzetise. (Isten őrizz, hogy a demagógia bűnébe essek, ezért mindjárt hozok egy másik példát is, hogy ti., ellentétben Mr. Obamával, a Federal Reserve - a Magyar Nemzeti Bank amerikai megfelelője - héttagú igazgatótanácsának (Board) tagjai viszont csak havi 15 ezer dollárt keresnek, vagyis évente csaknem 80 ezer dollárral kevesebbet, mint a BKV-nál egy HR-menedzser! Most epésen megjegyezhetném, és meg is teszem, a Federal Reserve - pestiesen szólva - a fasorban sincs a BKV-hoz képest, de mit lehet tenni, ha egyszer itt így árazta be, no nem a piac, hanem az állam, miközben a Federal Reserve valójában nem is állami cég, igaz, nem is teljesen független tőle, de ebbe most ne menjünk bele!) mot, vagy nevezzük bárminek. Zárójelben: Obamának 50 ezer dollár az évi reprezentációs és 100 ezer dollár az adómentes utazási kerete. Ha ehhez hozzászámítjuk a 19 ezer dollár szórakozásra fordítható összeget is, akkor Mr. President 169 ezer dollár további „jövedelemhez" jut évente. Átlagos személyzeti osztályunk amerikai menedzsere tehát aligha kap plusz 180 ezer dollárt „egyéb juttatások" címén. (Ne feledjük: kifejezetten állami alkalmazásban álló HR-esekről van szó!) No, de nézzünk munka után! Állást kereső emberünk jellemzői a következők. 1972-ben végzett a Harvard Master of Business Administration (MBA) szakán. Jelenleg is olyan vállalatnál dolgozik, amelyik 10 ezernél több főt foglalkoztat. Emellett az alábbi ismeretekkel rendelkezik: Microsoft Word, Office, Excel, Windows 3. X, 95/98/Me, 2000 vagy XP általános használata, Windows NT/2000/XP Networking, és végül a különböző fizetéseken kívüli juttatásokban is járatos (Benefits and Compensation). Bizonyítványai (Certifications): Hivatásos személyzetis (Professional in Humán Resources), PHR. HiDe nézzük a végkielégítést is. Magyarországon az átlagos kereset - a könnyebbség kedvéért mondjuk, hogy 2 millió forint. 100 millió forint az 50 évi átlagos magyar keresetet jelent. 4 millió forintos havi jövedelemmel számolva ezt kb. két év alatt lehet megkeresni. Ha New York városában valaki a maximumot keresi, ami ugye évente 125 ezer dollár, akkor végkielégítésként 250 ezer dollárral távozik a cégtől, ami viszont kb. 9 és fél évi átlagkeresetnek felel meg az Egyesült Államokban. Ugyanis itt az egy főre jutó kereset (Per capita income): 26 ezer 178 dollár. Ez tehát éppen a fele annak az 500 ezer dollárnak, mint amit a BKV-nál fizetnek, és éppen 1/5 idő alatt keresi meg egy átlagos amerikai. Tudom, hogy fasiszta-náci veszély van Magyarországon, olvastam a North Pole Newsban még 1994-ben, és a múlt heti Tűzföldi Magazinban is, de azért valakiknek már illendő volna elgondolkodniuk egy kicsit, mert ez nem normális. Ahogy a 15 millió forintig terjedő 17 százalékos adókulcs sem az, a bruttósítás elképesztő voltáról nem is beszélve. Kovács József, Szeged Hol van a pazarlás határa? El kellene gondolkodnunk azon, hogy a pazarlásnak hol a határa. Egy élelmiszer-üzletlánc hátsó bejáratánál, a szemetes konténereknél kenyerek, kilós kalácsok, perecek, péksütemények voltak felhalmozva, ezenkívül kelt tészta és kovász, nyers kenyértészta volt kidobálva. A Földön mintegy egymilliárd ember éhezik. Nem gondolnak azokra a szegényekre, akik arra várnak, hogy valaki ad nekik egy betevő falat kenyeret, mivel lassan már nem tudják megvenni 300 forintos kilónkénti áron? Az üzletlánc illetékeseinek javaslóm, gondolkodjanak el azon, hogy miért kell kilószámra kidobálni a friss kenyeret, pékárut. Nem is beszélve a bibliai kovászról. Inkább adják oda valamelyik karitatív szolgálatnak, hogy az arra rászorulók közt szétosszák. Azok a felelős emberek, akik tudnak a pazarlásról, vajon láttak-e már éhező embert, gyereket? Korgó gyomorral, kisírt szemekkel - mert én már igen. Egy örök igaz mondás míg világ a világ: „mondá a mester a tanítványainak: Ehes voltam, ennem adtatok." Szerintem ez a XXI. század embereire is vonatkozik. Én összeszedtem belőle 1-2 zsáknyit, és elvittem egy szegények lakta tanyára, ahol nagyon megörültek neki - de elkeseredtek, amikor közöltem velük, hogy sajnos emberi fogyasztásra alkalmatlan (mivel szemetes mellett volt), csak jószágoknak adható. Ilyenkor az ember nyel egy nagyot, megtörli a szemét, és magába szállva elgondolkodik. Csorba László, Szeged E-MAIL Hálaadásvétel Prológ: „A magyarok bátorsága szárnyakat adott a németeknek." (Angéla Merkel német kancellár) Tehát nem csak. egy bizonyos energiaital privilégiuma ez. Hoppá! A Páneurópai Piknik 20. évfordulójáról olvasott cikkek, eszmefuttatások (tétre, helyre, befutóra, oda és vissza) kapcsán ötlött eszembe, hogy mi magyarok, akkor, ott, húsz éve nem először segítettünk ám a második világháborúban (is) volt szövetségeseinknek, a németeknek. Nem emlékszem, hol olvastam, de biztos, nem az ujjamból szoptam, hogy a németek a vesztes háború után kilenc évvel, 1954-ben, a svájci labdarúgó-világbajnokság döntője után kezdtek el újra emelt fővel járni. Megcsappant, megtépázott nemzeti önérzetükre gyógyírként hatott, hogy legyőzték az akkori idők legjobb labdarúgó-vátogatottjának tartott magyar csapatot. De arra sem emlékszem, hogy kapott-e valaha is elismerést, köszönetet ezért tőlük a magyar nemzet vagy akár az MLSZ. A hálátlanok! Méhes János, Szeged In memóriám Gortva Irén 1939-2009 Nemrégiben elhunyt Gortva Irén, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Csendben távozott az élők sorából, úgy ahogyan élt. Gortva Irént 1959-ben Vaszy Viktor szerződtette, mint énekkari művészt. Ekkor már zenei tanulmányokat folytatott, nagy szorgalommal képezte magát a Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskolában. Jó adottságai, szép színű, nagy volumenű alt hangja feljogosította arra a reményre, hogy idővel magánénekes lehet. Énekkari szólistaként Vaszy rendszeresen megbízta kisebb szerepekkel, majd 1971-ben kiemelte a karból, és magánénekesnek nevezte ki. A szegedi opera fénykorában kiváló produkciókban tehetett Gregor József, Gyimesi Kálmán, Karikó Teréz, Réti Csaba, Berdál Valériapartnere. Az 1973-as, országos sikerű Falstaff-produkció a hírneves szegedi énekesek sorába emelte Gortva Irént. Várnai Péter, az ismert zenekritikus a Muzsikában így méltatta Mrs. Quickley alakítását: „Külön dicséretet érdemel a kórusból kiemelt Gortva Irén, aki Gregor mellett a legtöbb színárnyalatot adta jó karakteralakításában". A hetvenes években lendül előre a pályán - Puccini Triptichonjának mezzoalt szerepeiben (Szarka néni, Szigorú nővér) éppoly otthonosan mozog, mint Gounod Faustjában az éltes Márta asszony szólamában, avagy az igazi nagy kihívást jelentő Verdi-szerepekben, A trubadúr Azucenájaként, az Álarcosbál Ulricájaként. 1975-ben az új zeneigazgató, Pál Tamás Vaszyhoz hasonlóan számított rá: a Figaro házassága c. Mozart-operában Marcellina, a Székely fonó c. Kodály-dalműben a Háziasszony szerepével, majd Erkel Bánk bánjában Gertrudis szólamával bízta meg. Az akkoriban kezdődő nyugat-európai turnék Gortva Irénnek is lehetőséget adtak, hogy külföldi közönség előtt is bemutatkozhasson. A romantikus operák mellett sikerrel formálta meg XX. századi magyar operák kisebb-nagyobb szerepeit. Emlékezetes Trullát énekelt Vántus István Aranykoporsójában, groteszken kisszerű Bódognét Szőnyi Erzsébet Adáshiba c. operájában. Oberfrank Géza zeneigazgatóságának hat éve alatt legemlékezetesebb sikerét a Vérnászban, az Anya szerepében aratta. A szerző, Szokolay Sándor, aki jelen volt a szegedi premieren, személyesen gratulált neki, Oberfrank Géza, az est karmestere Életem a zene című könyvében meleg szavakkal, mély elismeréssel emlékezik meg Gortva Irénről és szerepformálásáról. Kétségtelenül az Anya szerepével ért el énekesi pályafutásának csúcsára. A Muzsika hosszú, elismerő cikket szentelt a szegedi bemutatónak, a kritikus Halász Péter kiemelten foglalkozott Gortva Irén énekes-színészi teljesítményével. „Remek előadás a szegedi Vérnász... Az abszolút főszereplő - ahogyan a budapesti ősbemutatón Komlóssy Erzsébet is azzá tette - az Anya. Gortva Irén egész egyszerűen zseniálisan formálta meg." A csúcs után sajnálatos módon Gortva Irén művészi pályáján nem következtek be újabb emelkedők... Oberfrank Gézát az Operaház élére hívták főzeneigazgatónak. Az új vezetés főszerepeket nem osztott rá. Gortva Irén, ez az érzékeny, visszahúzódó ember megbántódott, nem tudott türelemmel várakozni, remélni. Nyugdíjaztatását kérte, keserű szájízzel hagyta el a színházat. Túl korán - talán kicsit meggondolatlanul is - vonult ki a szegedi operai életből, jóllehet hangi állapota, habitusa még sok szerep eléneklését tette volna lehetővé, ha nyitva hagyja a kapukat, esélyt ad önmaga számára. Visszahúzódva élt. A magánélet kevés boldogságot, nehéz hétköznapokat, keserűséget tartogatott az ő számára is. 1939. május 3-án született, 2009-ben töltötte be hetvenedik életévét. A Szegedi Operabarátok Egyesületének tagjai nem felejtették el, számon tartották művészetét, pályáját - így köszönteni is akarták e jeles nap alkalmából. Ekkor már egészségi állapota nem tette lehetővé a nyilvánosság előtti megjelenést. A köszöntést őszre halasztottuk. Sajnálatos módon a születésnapi köszöntőből megemlékezés, búcsú lett. Réti Csabát, Bárdi Sándort Gortva Irén magánénekes követte a sorban. A szegedi közönség nem felejti el kedves énekeseit, így Gortva Irén művészetét sem. Még ha túl korán el is vonult a színházból, az érték, amelyet létrehozott, maradandóan beépült a szegedi operajátszás történetébe. Gyémánt Csilla színháztörténész, a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke E-MAIL CÍMÜNK: KAPCSOLATOK@DELMAGYAR.HU SMS-SZÁMUNK: 30/303-0921 Mallorca Mallorcán örökítette meg a Sa Foradada (lyukas szikla) nevű természeti képződményt olvasónk. Mint e-mailjében írta: Sisi osztrák császárné és magyar királyné is megcsodálta, és úgy találta, hogy innen a táj szebb, mint Korfu szigetének kilátóiról. FOTÓ: KONDÁSZ EDIT