Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-26 / 199. szám

14 KAPCSOLATOK 2009. AUGUSZTUS 26., SZERDA POSTABONTAS Obama és a BKV-sok jövedelme Az, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke háromszor többet keres, mint a Federal Reserve elnöke, az Magyarországon teljesen normális dolognak számít. De, hogy a BKV menedzsmentjének egyik tagja 100 millió Ft végkielégítést kap- . jon, az azért már túlzás. Nem ki­csit, nagyon! Egyébként a kalkulá­ció alapja az a havi 4, azaz négy­millió forintos jövedelem volt, ami a fizetésből és más juttatásokból jött össze. Gondoltam egy meré­szet, és utánanéztem, vajon Ame­rikában mennyit keresnek az álla­mi vállalatok menedzserei, ezen belül is a személyzeti osztály (Hu­mán Resources) vezetői, különös tekintettel a közlekedési vállala­tokra (Public Transportation). Itt most mindenki vegyen egy mély levegőt, mert később nem fog kapni, az biztos! Mindenekelőtt nézzük meg, meny­nyit is keresnek az Egyesült Álla­mokban a Humán Resources Ma­nagerek. Egy legkevesebb 10 ezer, mondom tízezer főt foglalkoztató vállalat személyzeti osztályának vezetője átlagosan 82 ezer 692 dollárt visz haza évente (Salary). Kevesebb mint egyharmadát a 12 ezer 423 főt (2007-es adat) fog­lalkoztató BKV személyzetise. A tárgyilagosság kedvéért tegyük hozzá, hogy a BKV esetében jöve­delemről van szó, amibe beletar­toznak a prémiumok, meg még ki tudja, mi minden, míg a Salary-ba nem. Amerikában tehát akkor keres egy átlagos, minimum tízezer főt fog­lalkoztató menedzser ugyanany­nyit, mint magyar kollégája, ha a 82 ezer 692 dollárjára kap még 180 ezer dollár további prémiu­vatásos vezető személyzetis (Sr. Professional in Humán Resources), SPHR. Hivatásos személyzeti me­nedzser (Professional in Humán Resources Managment), PHRM, továbbá 20 plusz év gyakorlattal . rendelkezik. (A „hivatásos" szó - ez esetben - nem teljesen fedi a „professional" kifejezést, lehet­ne főfoglalkozásúnak vagy „szak­mai képesítése személyzeti veze­tődnek stb. fordítani, de most nem bajlódok vele.) Emberünk a 8 millió lakosú New York városában szeretne állást kapni. Az elérhető legmagasabb fi­zetés 125 ezer 107 dollár évente! Mondom, a legmagasabb, mert az ilyen nagyságrendű New York-i cé­gek 50 százaléka 90 ezer dollár körül fizeti személyzeti menedzse­reit. No comment! * * • • • * I Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama majdnem 40 százalékkal keres többet, mint a buda­pesti közlekedési vállalat személyzetise, FOTÓ: DAILY MAIL 4 millió forint a HVG 2009. július 27-i árfolyamán (1 dollár = 187 Ft) 21 ezer 400 dollárt kóstál havon­ta. Ez évente 256 ezer 800 dollár. Az Egyesült Államok elnökének évi fizetése 400 ezer dollár. Nem tudom, mit szólna Obama, ha va­laki szép csendesen a fülébe súg­ná, hogy Elnök úr, Ön már majd­nem 40 százalékkal többet keres, mint Magyarországon egy buda­pesti közlekedési vállalat személy­zetise. (Isten őrizz, hogy a demagógia bűnébe essek, ezért mindjárt ho­zok egy másik példát is, hogy ti., ellentétben Mr. Obamával, a Fede­ral Reserve - a Magyar Nemzeti Bank amerikai megfelelője - hét­tagú igazgatótanácsának (Board) tagjai viszont csak havi 15 ezer dollárt keresnek, vagyis évente csaknem 80 ezer dollárral keve­sebbet, mint a BKV-nál egy HR-menedzser! Most epésen meg­jegyezhetném, és meg is teszem, a Federal Reserve - pestiesen szólva - a fasorban sincs a BKV-hoz képest, de mit lehet ten­ni, ha egyszer itt így árazta be, no nem a piac, hanem az állam, mi­közben a Federal Reserve valójá­ban nem is állami cég, igaz, nem is teljesen független tőle, de ebbe most ne menjünk bele!) mot, vagy nevezzük bárminek. Zá­rójelben: Obamának 50 ezer dollár az évi reprezentációs és 100 ezer dollár az adómentes utazási kere­te. Ha ehhez hozzászámítjuk a 19 ezer dollár szórakozásra fordítható összeget is, akkor Mr. President 169 ezer dollár további „jövede­lemhez" jut évente. Átlagos sze­mélyzeti osztályunk amerikai me­nedzsere tehát aligha kap plusz 180 ezer dollárt „egyéb juttatá­sok" címén. (Ne feledjük: kifeje­zetten állami alkalmazásban álló HR-esekről van szó!) No, de nézzünk munka után! Állást kereső emberünk jellemzői a következők. 1972-ben végzett a Harvard Mas­ter of Business Administration (MBA) szakán. Jelenleg is olyan vállalatnál dolgozik, amelyik 10 ezernél több főt foglalkoztat. Emellett az alábbi ismeretekkel rendelkezik: Microsoft Word, Office, Excel, Windows 3. X, 95/98/Me, 2000 vagy XP általá­nos használata, Windows NT/2000/XP Networking, és végül a különböző fizetéseken kívüli jut­tatásokban is járatos (Benefits and Compensation). Bizonyítványai (Certifications): Hi­vatásos személyzetis (Professio­nal in Humán Resources), PHR. Hi­De nézzük a végkielégítést is. Ma­gyarországon az átlagos kereset - a könnyebbség kedvéért ­mondjuk, hogy 2 millió forint. 100 millió forint az 50 évi átlagos ma­gyar keresetet jelent. 4 millió fo­rintos havi jövedelemmel számol­va ezt kb. két év alatt lehet meg­keresni. Ha New York városában valaki a maximumot keresi, ami ugye évente 125 ezer dollár, akkor végkielégítésként 250 ezer dollár­ral távozik a cégtől, ami viszont kb. 9 és fél évi átlagkeresetnek fe­lel meg az Egyesült Államokban. Ugyanis itt az egy főre jutó kere­set (Per capita income): 26 ezer 178 dollár. Ez tehát éppen a fele annak az 500 ezer dollárnak, mint amit a BKV-nál fizetnek, és éppen 1/5 idő alatt keresi meg egy átlagos ame­rikai. Tudom, hogy fasiszta-náci veszély van Magyarországon, olvastam a North Pole Newsban még 1994-ben, és a múlt heti Tűzföldi Magazinban is, de azért valakik­nek már illendő volna elgondol­kodniuk egy kicsit, mert ez nem normális. Ahogy a 15 millió forin­tig terjedő 17 százalékos adókulcs sem az, a bruttósítás elképesztő voltáról nem is beszélve. Kovács József, Szeged Hol van a pazarlás határa? El kellene gondolkodnunk azon, hogy a pazarlásnak hol a határa. Egy élelmiszer-üzletlánc hátsó be­járatánál, a szemetes konténerek­nél kenyerek, kilós kalácsok, pere­cek, péksütemények voltak felhal­mozva, ezenkívül kelt tészta és kovász, nyers kenyértészta volt ki­dobálva. A Földön mintegy egy­milliárd ember éhezik. Nem gon­dolnak azokra a szegényekre, akik arra várnak, hogy valaki ad nekik egy betevő falat kenyeret, mivel lassan már nem tudják megvenni 300 forintos kilónkénti áron? Az üzletlánc illetékeseinek javas­lóm, gondolkodjanak el azon, hogy miért kell kilószámra kidobálni a friss kenyeret, pékárut. Nem is be­szélve a bibliai kovászról. Inkább adják oda valamelyik karitatív szolgálatnak, hogy az arra rászo­rulók közt szétosszák. Azok a fele­lős emberek, akik tudnak a pazar­lásról, vajon láttak-e már éhező embert, gyereket? Korgó gyomor­ral, kisírt szemekkel - mert én már igen. Egy örök igaz mondás míg világ a világ: „mondá a mester a tanítvá­nyainak: Ehes voltam, ennem ad­tatok." Szerintem ez a XXI. század embereire is vonatkozik. Én össze­szedtem belőle 1-2 zsáknyit, és el­vittem egy szegények lakta tanyá­ra, ahol nagyon megörültek neki - de elkeseredtek, amikor közöl­tem velük, hogy sajnos emberi fo­gyasztásra alkalmatlan (mivel sze­metes mellett volt), csak jószá­goknak adható. Ilyenkor az ember nyel egy nagyot, megtörli a sze­mét, és magába szállva elgondol­kodik. Csorba László, Szeged E-MAIL Hálaadásvétel Prológ: „A magyarok bátorsága szárnyakat adott a németeknek." (Angéla Merkel német kancellár) Tehát nem csak. egy bizonyos energiaital privilégiuma ez. Hoppá! A Páneurópai Piknik 20. évfordu­lójáról olvasott cikkek, eszmefut­tatások (tétre, helyre, befutóra, oda és vissza) kapcsán ötlött eszembe, hogy mi magyarok, ak­kor, ott, húsz éve nem először se­gítettünk ám a második világhábo­rúban (is) volt szövetségeseink­nek, a németeknek. Nem emlékszem, hol olvastam, de biztos, nem az ujjamból szoptam, hogy a németek a vesztes háború után kilenc évvel, 1954-ben, a svájci labdarúgó-világbajnokság döntője után kezdtek el újra emelt fővel járni. Megcsappant, megtépázott nem­zeti önérzetükre gyógyírként ha­tott, hogy legyőzték az akkori idők legjobb labdarúgó-vátoga­tottjának tartott magyar csapa­tot. De arra sem emlékszem, hogy ka­pott-e valaha is elismerést, kö­szönetet ezért tőlük a magyar nemzet vagy akár az MLSZ. A há­látlanok! Méhes János, Szeged In memóriám Gortva Irén 1939-2009 Nemrégiben elhunyt Gortva Irén, a Szegedi Nemzeti Színház magán­énekese. Csendben távozott az élők sorából, úgy ahogyan élt. Gortva Irént 1959-ben Vaszy Vik­tor szerződtette, mint énekkari művészt. Ekkor már zenei tanul­mányokat folytatott, nagy szorga­lommal képezte magát a Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskolá­ban. Jó adottságai, szép színű, nagy vo­lumenű alt hangja feljogosította arra a reményre, hogy idővel ma­gánénekes lehet. Énekkari szólis­taként Vaszy rendszeresen meg­bízta kisebb szerepekkel, majd 1971-ben kiemelte a karból, és magánénekesnek nevezte ki. A szegedi opera fénykorában kivá­ló produkciókban tehetett Gregor József, Gyimesi Kálmán, Karikó Te­réz, Réti Csaba, Berdál Valéria­partnere. Az 1973-as, országos sikerű Fals­taff-produkció a hírneves szegedi énekesek sorába emelte Gortva Irént. Várnai Péter, az ismert ze­nekritikus a Muzsikában így mél­tatta Mrs. Quickley alakítását: „Külön dicséretet érdemel a kó­rusból kiemelt Gortva Irén, aki Gregor mellett a legtöbb színár­nyalatot adta jó karakteralakításá­ban". A hetvenes években lendül előre a pályán - Puccini Triptichonjának mezzoalt szerepeiben (Szarka né­ni, Szigorú nővér) éppoly otthono­san mozog, mint Gounod Faustjá­ban az éltes Márta asszony szóla­mában, avagy az igazi nagy kihí­vást jelentő Verdi-szerepekben, A trubadúr Azucenájaként, az Álar­cosbál Ulricájaként. 1975-ben az új zeneigazgató, Pál Tamás Vaszy­hoz hasonlóan számított rá: a Fi­garo házassága c. Mozart-operá­ban Marcellina, a Székely fonó c. Kodály-dalműben a Háziasszony szerepével, majd Erkel Bánk bán­jában Gertrudis szólamával bízta meg. Az akkoriban kezdődő nyugat-eu­rópai turnék Gortva Irénnek is le­hetőséget adtak, hogy külföldi kö­zönség előtt is bemutatkozhasson. A romantikus operák mellett si­kerrel formálta meg XX. századi magyar operák kisebb-nagyobb szerepeit. Emlékezetes Trullát énekelt Vántus István Aranykopor­sójában, groteszken kisszerű Bó­dognét Szőnyi Erzsébet Adáshiba c. operájában. Oberfrank Géza zeneigazgatóságá­nak hat éve alatt legemlékezete­sebb sikerét a Vérnászban, az Anya szerepében aratta. A szerző, Szokolay Sándor, aki jelen volt a szegedi premieren, személyesen gratulált neki, Oberfrank Géza, az est karmestere Életem a zene cí­mű könyvében meleg szavakkal, mély elismeréssel emlékezik meg Gortva Irénről és szerepformálásá­ról. Kétségtelenül az Anya szere­pével ért el énekesi pályafutásá­nak csúcsára. A Muzsika hosszú, elismerő cikket szentelt a szegedi bemutatónak, a kritikus Halász Péter kiemelten foglalkozott Gort­va Irén énekes-színészi teljesítmé­nyével. „Remek előadás a szegedi Vérnász... Az abszolút főszereplő - ahogyan a budapesti ősbemuta­tón Komlóssy Erzsébet is azzá tet­te - az Anya. Gortva Irén egész egyszerűen zseniálisan formálta meg." A csúcs után sajnálatos módon Gortva Irén művészi pályáján nem következtek be újabb emelkedők... Oberfrank Gézát az Operaház élé­re hívták főzeneigazgatónak. Az új vezetés főszerepeket nem osztott rá. Gortva Irén, ez az érzé­keny, visszahúzódó ember meg­bántódott, nem tudott türelemmel várakozni, remélni. Nyugdíjaztatását kérte, keserű szájízzel hagyta el a színházat. Túl korán - talán kicsit meggondolat­lanul is - vonult ki a szegedi ope­rai életből, jóllehet hangi állapota, habitusa még sok szerep eléneklé­sét tette volna lehetővé, ha nyitva hagyja a kapukat, esélyt ad önma­ga számára. Visszahúzódva élt. A magánélet kevés boldogságot, nehéz hétköz­napokat, keserűséget tartogatott az ő számára is. 1939. május 3-án született, 2009-ben töltötte be hetvenedik életévét. A Szegedi Operabarátok Egyesületének tagjai nem felejtet­ték el, számon tartották művésze­tét, pályáját - így köszönteni is akarták e jeles nap alkalmából. Ekkor már egészségi állapota nem tette lehetővé a nyilvánosság előt­ti megjelenést. A köszöntést őszre halasztottuk. Sajnálatos módon a születésnapi köszöntőből megemlékezés, búcsú lett. Réti Csabát, Bárdi Sándort Gortva Irén magánénekes követte a sorban. A szegedi közönség nem felejti el kedves énekeseit, így Gortva Irén művészetét sem. Még ha túl korán el is vonult a színház­ból, az érték, amelyet létrehozott, maradandóan beépült a szegedi operajátszás történetébe. Gyémánt Csilla színháztörté­nész, a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke E-MAIL CÍMÜNK: KAPCSOLATOK@DELMAGYAR.HU SMS-SZÁMUNK: 30/303-0921 Mallorca Mallorcán örökítette meg a Sa Foradada (lyukas szikla) nevű természeti képződményt olvasónk. Mint e-mailjében írta: Sisi osztrák császárné és magyar királyné is megcsodálta, és úgy találta, hogy innen a táj szebb, mint Korfu szigetének kilátóiról. FOTÓ: KONDÁSZ EDIT

Next

/
Thumbnails
Contents