Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-26 / 199. szám

2009. AUGUSZTUS 26., SZERDA PROGRAMPONT - NAPI KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ ÉS TÉVÉMŰSOR 26 VESEBETEGKÉNT ÉLT TELJES ÉLETET BONCZ ISTVÁN PSZICHIÁTER - NEM KELLETT MÁSNAPONKÉNT GÉPI DIALÍZISRE JÁRNIA Napi rutinná vált az oldat cseréje Boncz István majd 5 hónapig alkalmazta a hasűri művesekezelést. Boncz István pszichiáter, egyetemi docens júniusban új vesét kapott. Az ismert szegedi szaktekintélyt azonban nem a műtétjéről kérdeztük, hanem arról, hogyan kezelte saját magát, amíg a beültetésre várt. Az úgynevezett hasűri művesekezeléssel ugyanis teljes életet élt: gyógyított, tanított, orvoskongresszuson vett részt. SZEGED FEKETE KLÁRA Peritoneális dialízis, azaz hasűri művesekezelés - ennek az eljárásnak köszönhetően Boncz István pszichiáter vesebetegként ugyanazt az életvitelt folytathatta, mint korábban. Nem kellett másnaponként dialízisre járnia, 4-4 órán át egy géphez kötötten, ágyban fekve vagy ülve túlesnie azon, hogy a felesleges víz és a salakanyagok távozzanak a véréből. A kezelésre még mindig rácsodálkoznak a laikusok. Még mindig nincs benne a köztudatban, holott nálunk több mint 40 éve alkalmazzák. Miért? Ondrik Zoltán, az FMC Magyarország Kft. Szegedi Dialízis Központ orvosigazgatója elmondta, nehezen vállalkoznak a betegek arra, hogy önmagukat kezeljék, igaz, nem is mindenki alkalmas rá. Ezt ugyanis a klinika dolgozóinak segítségével előbb meg kell tanulni, kell egy steril háttér a lakásban, plusz egy olyan hely, ahol tárolni lehet a speciális dializáló oldatot. Jelenleg a dialízisre szoruló vesebetegnek mindössze a 10 százaléka él a lehetőséggel, holott jóval többen lennének rá alkalmasak. Ráadásul a tb ugyanúgy finanszírozza, mint a hemodialízist. Ondrik Zoltán elmondta, a nálunk jóval szegényebb Mexikóban a betegek 80 százaléka otthon dializálja magát, Dániában pedig a fele. A vesebetegeknek rendszeres időpontokban, naponta 4-szer vagy 5-ször a hasüregükbe ültetett katéteren - amelynek két elágazása van - meg kell ismételniük az oldatcserét. A peritoneális dialízis során egy kis műanyag csövön keresztül juttatják be a PD dializáló oldatot, az több órán át bent marad, majd leengedik, és friss PD oldattal töltik fel a hasüreget. A katéter egyik elágazásán keresztül Ondrik Zoltán elmondta, kevesen vállakoznak arra, hogy magukat kezeljék. FOTÓK: MLSKOLCZL RÓBERT a méreganyaggal megtelt folyadék ürül, a másikon az új oldatot tölti be magának a beDializis, transzplantáció. A krónikus veseelégtelenség korai szakaszában az orvos gyógyszeres kezeléssel és diétával lassítja a betegség lefolyását, és enyhíti a tüneteket. Később azonban olyan kezelésre van szükség, amely pótolja a hiányos veseműködést. A dialízis olyan eljárás, amely kivált, helyettesít egyes vesefunkciókat. Kiválasztja a felesleges vizet, a salakanyagokat. Magyarországon a hemodialízis a legismertebb kezelés, a peritoneális nem terjedt el. A vesebetegek mindaddig várólistára kerülnek, amíg nem találnak számukra megfelelő vesét, és nem végzik el a transzplantációt. teg egy infúziós állványról. Eközben egy fotelben ülhet és olvashat. Boncz István saját betegségével kapcsolatban elmondta: 20 évvel ezelőtt egy laborvizsgálaton derült ki, hogy gond van a veséjével, de idén februárig nem szorult dialízisre. Majd 5 hónapig alkalmazta a hasűri művesekezelést, mivel június 13-án - tehát rövid időn belül - az ő nevét „dobta ki a gép", és beültették az új vesét. Az elhalt veséket nem vették ki, így most 3-mal él, de csak egy működik. - Fontos, hogy az ember együttműködjön az orvossal, betartsa a diétát, a kezelések időpontját - mondta a pszichiáter. Hozzátette, hamar megszokta, hogy egy „bedugaszolt kanüllel" járjon-keljen reggeltől estig. - Végig nagyon optimista voltam, a műtét után gyorsan felgyógyultam, és szeptember közepétől már újra dolgozni szeretnék - jelentette ki a 65 éves egyetemi docens. A FIDESZ NEM TARTJA VALÓDI MEGOLDASNAK A KRIZISALAPOT - IGY NEM IS FIZET BELE 600 ezres segítség a honatyáktól Augusztustól lehet igényelni a több milliárdos krízisalapból 20-50, esetenként 100 ezer forintos gyorssegélyt azoknak, akik a gazdasági válság miatt kerültek nehéz helyzetbe. A Csongrád megyei honatyák közül eddig csak a szocialisták fizettek. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL - Eddig 50 ezer forinttal támogattam az alapot, de ha jól működik, további 50 ezerrel fogom - mondta el Botka László (MSZP), aki jó kezdeményezésnek tartja a krízisalapot. A politikusi javadalmakhoz képest szerénynek tűnő felajánlás azért ekkora - magyarázta a szegedi polgármester -, mert Szegeden eddig csupán 5-6 ember kérelme kapott zöld utat, szerinte helyben kevés a rászoruló. Botka arra kérte a tehetős szegedi vállalkozókat: támogassák ők is az alapot. Géczi József Alajos (MSZP) szeptember l-jén utal 50 ezer forintot az alapba, mert szerinte erre a támogatásra nagy szükség van. A frakció ajánlásának megfelelően Kozma József (MSZP) is 50 ezerrel járult hozzá a krízisalaphoz, aki szintén a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, akárcsak Bedő Tamás (MSZP) csongrádi polgármester, aki szintén 50 ezret fizetett. Szirbik Imre (MSZP) rögtön 100 ezer forintot utalt át, mert „egy rendkívüli helyzetben minden segítség fontos, még ha az csak átmeneti is". Újhelyi István (MSZP) 250 ezer forinttal táLázár: pártkassza. Lázár János (Fidesz) kérdésünkre azt mondta, teljes mértékben a frakció álláspontját vallja. Eszerint a krízisalap szemfényvesztés, ami valójában az MSZP választási pártkasszája, amit az emberektől elvett pénzből hoztak létre - közölte Havasi Bertalan sajtófőnök. mogatta a krízisalapot. Azt mondta, az igénylők számából látszik, hogy szükség van rá, és sajnálja, hogy „kisstílű politikai indokokat hangoztatva" a fideszes képviselők nem támogatják a kezdeményezést. Hangsúlyozta, a rendkívüli segítség mellett folyamatosan támogatja körzete nyugdíjas és sportklubjait, óvodáit is. Búzás Péter szocialista honatya 100 ezer forinttal támogatta az alapot. Nagy Sándor (Fidesz) kisteleki polgármester viszont kommunikációs fogásnak tartja a krízisalapot, hiszen például az igénylés feltételeinek alig tud valaki megfelelni. Bodó Imre (Fidesz) szerint inkább normális gazdaságpolitikára lenne szükség, mint ilyen „kampányalapokra", amelyet'„bizonytalan jogi keretek között, ellenőrizetlenül, jogszerűtlenül használnak fel". Ő inkább egészségügyi és gyermekalapítványokat támogat magánemberként - mondta. Nógrádi Zoltán (Fidesz) viszont megteszi „pár tízezer forintos" Sándor a frakcióra vár. - A frakció döntésétől függ, támogatom-e a krízisalapot, de szerintem nem egyéni adományokkal, hanem állami szinten kellene segíteni. Nem szeretem a látványpolitizálást, ezt pedig annak tartom - mondta el Sándor Klára (SZDSZ). felajánlását a krízisalapba, bár - hangsúlyozta - ez nem megoldás a fennálló problémákra. Egyébként alapítványokon keresztül nap mint nap segíti a mórahalmi rászorulókat - tette hozzá. Farkas Sándor (Fidesz) szerint kormányzati látszatintézkedés a krízisalap. Az igényelhető összegek is olyan alacsonyak, hogy nem oldják meg a családok problémáit - mondta el. Komolytalan humbugnak tartja az alapot Vincze Sándor (Fidesz), aki szerint nem látható, hogyan használják fel, és ki ellenőrzi azt. Ő is inkább gyermekjóléti és egészségügyi alapítványokat támogat. Az otthoni munkavégzés már nem álom! Az idén nyártólTörökbálinton működő Pannon Ház számtalan környezetbarát megoldása mellett a munkavállalóknak is rengeteg újdonságot hozott. A dolgozóknak egy teljesen új munkastílust honosított meg, amelyben a távoli munkavégzés nem csupán elméleti lehetőség maradt, hanem a mindennapok részévé vált. A munkáról vallott hagyományos leifogás drámai átalakuláson megy át napjainkban. Az üzleti élet körforgása az informatikának és a telekommunikációnak köszönhetően egyetlen pillanatra sem áll meg, így jelentőségét veszti a munkaidő fogalma. A vállalatok elvárása is változik: ma már nem az számít jó munkaerőnek, aki becsületesen végigüli a nyolc órát az Íróasztalánál, hanem aki gyorsan, kreatívan képes reagálni a szünet nélkül felbukkanó kihívásokra. Hogyan lehetséges ilyen körülmények között fenntartani a munka és a magánélet kényes egyensúlyát? A Pannon felfogása szerint az . otthoni munkavégzés engedélyezése lehet a válasz. A telekommunikációs vállalat az elmúlt években is biztosította a távoli munkavégzés lehetőségét, az új irodaházzal bevezetett munkastílus azonban ennél is több lehetőséget kínál. 2009-től az otthoni munkavégzés nem egyszerűen megtűrt, hanem kimondottan támogatott formává válik. A nem központhoz kötött munkára alkalmas munkakörökben a kollégák laptopot és Pannon Internetet kapnak, amelyek segítségével bárhonnan hozzáférnek a vállalati hálózathoz és a levelezéshez. A munkatársak akár egy Időben Is dolgozhatnak közös dokumentumokon, az otthoni kanapén ülve. A kényelemről a Pannon közel százszázalékos mobilinternet-lefedettsége, a biztonságról pedig a legmodernebb technológiákra épülő új IT infrastruktúra gondoskodik. Az egyik leggyakoribb érv a távmunka ellen, hogy a teljesítmény nehezen mérhető, nem követhető a munkavégzés. A Pannon vállalati kultúrája azonban a partnerségre, az együttműködésre épül. .Teljes egészében megbízunk a koF légáink munkájában, sőt, hisszük, hogy az otthoni munkavégzés segítségével megteremthető, kiegyensúlyozott életstílus korábban ismeretlen, kreativ energiákat szabadít fel. A telekommunikáció olyan gyorsan változó terület, ahol az innováció a legnagyobb érték, ahol egyetlen ember ötletei is képesek megváltoztatni az üzleti és technológiai folyamatokat. A munkahelyi légkörnek köszönhetően a Pannonnál a kreativitás utat talál magának, érkezzen a vállalaton belül bárhonnan" - mondta el Németh Zoltán, a Pannon Szervezetfejlesztési Igazgatója. „Az új, kreatív ötletek, a kedvező környezetvédelmi megfontolások és a költséghatékonyság mellett a távoli munkavégzés legnagyobb előnye azonban kétségkívül a munkatársak elkötelezettsége. A Pannon az új irodaházzal olyan munkastílust honosít meg Magyarországon, mely jelenleg sokak számára csak álom. A Pannonnál egyetlen célunk az ideális munkahely megteremtése - a távmunka pedig ennek egyik legfontosabb eleme."