Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-24 / 197. szám

11 2009. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ KALENDARIUM SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY Tanulni soha nincs későn A kertészkedést különösen. Ősszel be lehet szerezni a könyveket, télen pedig tanulmányozni őket! Kígyóbabák Budapesten ~ Munkák a gVÜmÖlCSÖSben Csaknem száz aprócska hoz kötődik a legtöbb halálos „ .. , . ..... r-x . ... - H-a nwaralaci inl/ cnnn nh/an m/i imrurctar ralalunl/ mo imr Csaknem száz aprócska mérges kígyó cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykert nemrégiben átadott Mérgesházában. A kiskígyók „óvodáját" üvegfalon át tekintheti meg a nagyközönség. Alig két hónap telt el a Főváro­si Állat- és Növénykert idei leg­nagyobb beruházásának szá­mító Mérgesház megnyitása óta, ám az itt bemutatott mér­ges kígyók máris szaporodás­nak indultak. Az elmúlt hetek­ben csaknem száz kiskígyó jött a világra, köztük 48 puffogó vipera (Bitis arietans), 32 gabo­ni vipera (Bitis gabonica), 11 keleti gyémántcsörgőkígyó (Crotalus adamanteus) és 8 si­vatagi szarvascsörgőkígyó (Crotalus cerastes) - tájékoz­tatta pénteken Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője az MTI-t. Ezek a fajok a mérges kígyók körében a veszélyesebbek kö­zé tartoznak, hiszen a kifejlett gaboni viperák a legnagyobb méregfogú és legtöbb mérget termelő mérges kígyóknak szá­mítanak, a gyémántcsörgőkí­gyót Észak-Amerika legveszé­lyesebb kígyófajának tartják, a puffogó vipera pedig arról ne­vezetes, hogy Afrikában e faj­hoz kötődik a legtöbb halálos kígyómarás. Az említett kígyófajok - a hüllők többségével ellentétben - nem raknak tojásokat, pon­tosabban azokat a testükben költik ki, így végül eleven utó­dokat hoznak a világra. A kiskígyókat a Mérgesház szaporítóhelyiségében, egy iPl üvegfalon át tekintheti meg a i| 1 nagyközönség. Az apróságok Ww ebben a korban még nem ter- WjE^ ráriumokban, hanem kisebb, átlátszó tetejű dobozok­ban kapnak helyet. A kicsiknek is van mér­gük, jóllehet a terme­lődő méreg mennyi­sége jóval kisebb, mint a kifejlett álla toké. O Ha nyaralásunk során olyan gyümölcsfát találunk, melyet szeretnénk a kertünkbe, most érdemes szemző hajtást gyűjtenünk. Ezt 3-4 napig hűtőben vagy nedves újságban nyugodtan tárolhatjuk, majd kertünkbe érve „T" szemzéssel - a szemző hajtásból szemet leválasztva, a „T" bevágásba beillesztve, jól rögzítve sikeres szemzést hajthatunk végre egészen szeptember közepéig. Gyümölcsösben ez a legelterjedtebb szaporítási módszer. MAGYAR MÉRGESEK Az emberek többsége irtózik a kígyóktól. Ez az ellenszenv több okra vezethető vissza. Az egyik alapvető ok a tudatlan­ság és az ismeretlentől való fé­lelem. Bár Magyarország nem nevezhető ezen állatcsoport „paradicsomának", mégis jó néhány fajjal - köztük rendkí­vül változatos életterűvel is ­találkozhatunk. A szakértők szerint a magyarországi mér­ges kígyók nem jelentenek po­tenciális veszélyt az ember számára. De természetesen az óvatosság kötelező. Jobb félni, mint megijedni. A viperák vé­dett állatok és félénkek is, csak veszély esetén támadnak. >t Dr. Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket: zoldrovat @lapcom.hu w Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket: kertesz@tap­com.hu A kertünkben folyamatosan érnek a gyümölcsök, ha megtehetjük, érde­mes egy-egy fáról nem egyszerre, ha­nem folyamatosan leszedni a gyü­mölcsöt. Ezáltal nagyobb és érettebb lesz a termésünk, amit később szüre­telünk le a fáról. Már hagyjuk abba a gyümölcsös­ben a tápanyag-utánpótlást, mert a hajtásoknak nem lesz idejük beérni, és így fagykárt szenvednek. Csonthéjas gyümölcsfáin­kon gyakran előfordul, hogy régi metszfelüle­ten vagy ágakon 1 mézgásodás ^ jelenik meg. Ezeket folya­matosan tá- |l volítsuk el késsel, és a ke­letkezett se­bet fa­sebkeze­lő anyag­gal (pl. Biocera, fagéllel) Olvasói kérdések. Hogyan szaporítsuk a tüskétlen szedret? Horváth Péter Fejdugványozással tudjuk megtenni, melynek lényege, hogy a hajtásvéget a földbe lehajtjuk, és a tavasz végére leválasztjuk, ugyanis addigra gyökeret ereszt. vastagon kenjük be. Ha nagyon fer­tőzött egy növény, akkor érdemes az eltávolítást követően lemosó perme­tezéssel lekezelni, mielőtt lekenjük fasebkezelővel. Ne feledkezzünk meg az alma, a naspolya, a körte szükséges növény­védelméről, főleg a lisztharmatra és a varasodásra figyeljünk. A fák alá hulló gyümölcsöt rend­szeresen szedjük össze, komposztál­juk vagy ássuk be a talajba, de ne a gyümölcsfák alá. A gyü­mölcsfákon fejlődő tő-, gyökér- és vízhajtásokat rendszeresen távolítsuk el, mert ezek csak felesle­ges tápanyagot vonnak el a fától. Ha permetezzük gyümölcsfáinkat, érde­mes a permetlébe lomb­trágyát (Wuxal, Voldün­ger, Biomit Plussz, Humix) keverni, mert így tápláljuk és erősítjük is nö­vényeinket. Ha túl nagy a szárazság, érdemes a gyümölcsfáin­kat, még a letermetteket is megöntöznünk, mert most képződnek a jövő évi ter­mőrügyek, melyekből a termésünk lesz majd. Ha öntözünk, azt inkább ritkábban, de bőséges víz­mennyiséggel végezzük, egy négyzetméterre 30-40 liter vizet juttassunk ki. Nagykutasi Viktor kertész Ha tehetjük, ne egyszerre, hanem folyamatosan szedjük le a fáról a gyümölcsöt! A gaboni viperának van a legnagyobb méregfoga. ILLUSZTRÁCIÓ A kutyafuttatón történt it nem szeret a szobanövény? KEDVENCEK HANEKÁM ISTVÁN A túlzott gondoskodás nem tesz jót a növényeinknek, ahogy az sem, ha nem az igényeik szerint gondozzuk őket. SZOBANÖVÉNYEK MUNKATÁRSUNKTÓL Az öntözés az első dolog, ami sok problémát okoz egy-egy új szobanövénynél. Ha túlöntözzük, a gyökerek közeléből a sok víztől kiszo­rul a levegő, így azok oxi­génhiány miatt megfullad­nak, majd rothadni kezde­nek. A legjobb, ha szobahő­mérsékletű vízzel öntözünk. A kemény vizet lágyítani kell, a vízből kicsapódó ás­ványi anyagok a legtöbb tró­pusi származású növény gyökérzetét tönkreteszik. A legtöbb növény nem bírja a hőmérséklet ingadozását: gyakori szellőztetésre, huzatra, hidegsokkra és erős napsütésre levélhullatással reagálnak. A füstös, elhasznált vagy száraz levegő is ártalmas, az állott, pá­rás levegőben pedig gombás fertőzések alakulhatnak ki. A szobanövények átülte­tésénél figyeljünk, hogy a komposzt ne tartalmazzon ártalmas kórokozókat, kárte­vőket. A talajt lazítsuk időn­ként, az algát, mohát, pe­nészt, meszet, egyéb felszíni lerakódásokat rendszeresen távolítsuk el. Mindig inkább a fele tápoldatot adjuk a nö­vényeinknek, mint a kétsze­resét. A növények szövetei ugyanis fellazulnak a túlzott tápoldatozás hatására, ezért érzékenyek lesznek a kór­okozókkal, kártevőkkel szemben. A fás növények ősz elejétől már nem igényelnek tápoldatozást, a lágyszárú növényeknél a tápoldat mennyiségét és adagolását az ősz beköszöntével a ne­gyedére kell lecsökkenteni, (forrás: edenkert.hu) Sok bosszúsá­got okozhat­nak erkélyen, teraszokon a nemkívána­tos vendégek, a darazsak. Csapdába ej­tésük elég egyszerű. Egy kis édes víz a tartályba, egy apró lyuk a tartály tete­jére, és kész az otthoni da­rázscsapda, pénzbe sem kerül. De vá­sárolni is le­het ilyen esz­közöket. Van, amelyik üveg­ből készül. Ta­pasztalat: egy csepp ecet az édes szi­rupba még csábítóbb a rovarok számára. - Apa! Megérkeztük a kutyafuttató­ról. Kócos jól elfáradt, már alig akart jönni a saját lábán hazafelé. - Bizony, jó sokáig voltatok el. Mi történt, találkoztatok ismerőssel? - Képzeld, olyan rossz dolgot lát­tam! Volt egy kis keverék kutyus, még pici volt. Békésen szaglászga­tott, és egyszer csak odarohant egy nagy német juhászkutya, és minden ok nélkül úgy megverte a kiskutyát, hogy az rémületében csak visított, és miután elvitték a nagy kutyát onnan, akkor is csak hosszú idő után lehe­tett megvigasztalni. - Ez szomorú, ám tanulságos tör­ténet. A kutyafuttatón ugyan el lehet engedni a kutyákat, de minden gaz­dának figyelnie kell a saját kedven­cét, hogy az se a környezetében lévő emberekben, se a többi kutyában ne tegyen kárt. Mindenki felelősséggel tartozik a saját kutyájáért minden körülmények között. Itt is használni kell a szájkosarat, és még így is kü­lönösen szemmel kell tartani a heve­sebb vérmérsékletű állato­kat. Az ilyen kutyákkal jobb, ha a gazda félre­vonul olyan részre, ahol egyedül lehetnek. A kölyökkutyával érkezőknek pedig arra kell figyelni, hogy a szertelenül játszó kiskutya 1 ne szaladjon oda minden | más társához, hisz ebből is történhet baleset. - De apa, például Kócos nem is tudna megharapni egy na­gyobb kutyát, és amúgy is olyan ba­rátkozó. - Az lehet, hogy Kócos barátkozó, de a nagyobb, ismeretlen kutya jelle­mét nem ismerhetjük. Kócos lehet, hogy barátkozna, de egy morózus idősebb kutya fogadhatja agresszí­ven is a közeledését. Ezért mielőtt összeengednéd más kutyával játsza­ni, mindig ki kell kérdezni a másik állat gazdáját is, hogyan viszonyul az ő kutyája más kutyákhoz. - Képzeld, apa, találkoztam egy kislánnyal, akinek egy keverék kis­kutyája volt. Kócossal nagyon szé­pen játszottak együtt. Azt mondta ez a lány, hogy ők az állatmenhelyről hozták el a kutyát. Mi az a menhely? - Sajnos vannak olyan emberek, akik felelőtlenül vesznek magukhoz állatot. Tudod, egy kölyök­cica vagy -kutyus szinte mindig ara­nyos, könnyen meg­lágyítja rek szívét. Aki nem gondolja végig az állattartást, az kerülhet olyan helyzet­be, hogy nem tudja tovább tartani a kis kedvencét, és ekkor kénytelen elvinni az állatmenhelyre. Itt dolgoznak olyan emberek - általában önkéntesek -, akik rendbe hozzák a beadott állatokat és megpróbálnak új gazdit keresni ne­kik. Nagyon sok állatot lehet örökbe fo­gadni a menhelyeken. Azok a kutyák, cicák, melyek innen kerülnek új gazdá­hoz, nagyon hűségesek és hálásak tud­nak lenni, amiért befogadták őket. - Hú, apa, én Kócost nem adnám soha! Nézd, milyen édesen alszik... A kutyafuttatás során nem mindig van összhang az ebek között. Erre figyelni is a gazdik kötelessége.

Next

/
Thumbnails
Contents