Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-21 / 195. szám

2009. AUGUSZTUS 21., PÉNTEK KULTURA 13 ÉVE, AZ EUSABETH-TEL LETT MUSICALSZÍNÉSZ BERECZKI ZOLTÁN Repülővel érkezett Ferenc József Magánrepülővel érkezett tegnap Szegedre Siófok­ról Bereczki Zoltán, hogy Ferenc Józsefet alakítsa a Dóm tér színpadán. SZEGED GONDA ZSUZSANNA Egy siófoki fellépésről magán­repülő hozta Szegedre tegnap Bereczki Zoltánt - nagyjából másfél órával az Elisabeth kezdete előtt. Ennyi időre szükség is volt, körülbelül egyórás művelet ugyanis, hogy Ferenc Józseffé változ­zon a musicalszínész. Bereczki az 1996-os bemu­tatón is szerepelt a darabban a szegedi szabadtérin, igaz, az akkor 20 éves fiú csak kisebb szerepet kapott. - Akkor indult a musicalszí­nész pályám, korábban éne­kesnek készültem. A Toldy Má­Színházi pillanatok DVD-n A musicalt ma és holnap is elő­adják az Operettszínház művé­szei. A két előadás felvételéből DVD-t adnak ki karácsonyra, emiatt különösen izgalmas a művészeknek ez a két alkalom. - A színház a pillanat műfaja. Azt reméli az ember, hogy ha valamit hibázott, azt másnap megismétli, vagy helyrehozza. Ezért nagyon érdekes, hogy mi­közben a színházban az akkor és ott érvényesül, tehát bizo­nyos határokon belül, de min­dig más, ezek azok a pillanatok lesznek, amelyek megmarad­nak. Öt-tíz év múlva az embe­rek azt fogják mondani, hogy ez volt az Elisabeth. Nem csak egy előadás. ria vezette Vasutas zeneiskolá­ban kezdtem énekelni tanulni, ott találkoztam a musicallel A férfi főszereplő másfél órával az Elisabeth kezdése előtt landolt a szegedi reptéren. FOTÓIG SEGESVÁRI CSABA Janza Kata (Elisabeth) és Bereczki Zoltán (Ferenc József) a musicalben. mint műfajjal. Több amatőr színházi megnyilvánulás után az Elisabeth volt az első profi színházi fellépésem. Kerényi Miklós Gábor rendező keresett színészeket, illetve kisebb sze­repekre akár kezdő, de alkal­mas embereket. A zeneiskolát is megkeresték, engem többek­kel együtt Miklós Tibor muta­tott be Kerényi Miklós Gábor­nak, aki mini meghallgatást tartott. így kerültem az Elisa­beth-be, amiben pici egysoro­kat én is énekeltem, például A vidám apokalipszis jelenetben volt egy sorom. Benne voltam a karokban, a tömegjelenetek­ben. A Haláltánc jelenetben én tartottam az egyik táblát. Imádtam a darabot, és csodá­lattal néztem a társulatot. Min­denki szívvel-lélekkel csinálta már akkor is. A csapat mára változott, sokakat lecserélt az idő, a főszereplő gárdából azonban nagyon sokan - Sza­bó P. Szilveszter, Janza Kata, Földes Tamás, Molnár Piroska, Marik Péter - megmaradtak. Nagy büszkeség, hogy együtt játszhatom velük. Gondolt-e arra 96-ban, hogy valamelyik nagyobb sze­repet is szívesen eljátszaná? ­kérdeztük Zoltánt, aki közöl­te: 20 évesen elégedett volt az akkori szerepével, de „termé­szetesen az ember nem azért megy erre a pályára, hogy az egész életét végigstatisztálja". Sokat tanult abból, hogy Jan­za Katát, Szabó P. Szilvesztert, Mester Tamást és Kerényi Miklós Gábort figyelte, és ál­modozott, hogy akár Lucheni, akár a Halál, akár Ferenc Jó­zsef lehet egyszer. NINCS BÚCSÚJÁRÁS A VAROS NAGY SZÜLÖTTEINEK SÍRJAIHOZ Dankó Pista Szeged Jim Morrisonja Szeged híres szülöttei nem vonzzák a látogatókat, a temetőkben nem látni a nagy emberek sírjait kereső idegeneket. Elárvult a Dóm téri panteon is: egy államférfi, költő, tudós sem kapott virá­got ezen a nyáron. Egyedül Dankó Pista szobránál látni megemlé­kező koszorúkat és a nótaszerzővel fényképezkedő turistákat. SZEGED FEKETE KLÁRA Hagyományőrző egyesületek tagjai, Szeged híres szülöttei­nek nevét felvett iskolák diák­jai látogatnak el néha-néha a helyi temetőkbe, hogy virá­got, koszorút hozzanak nagy­jaink sírjára. De nagy tolon­gás nincsen. Egyedül Dankó Pista a ki­vétel, a romantikus életű, há­nyatott sorsú cigány dalszer­ző sírhelyét megkeresik még a turisták is - mondta el Hódi Lajos, a Szegedi Testamen­tum Kft. szaktanácsadója. Emlékét alapítvány is őrzi, amelynek tagjai olykor még énekelnek is sírkövénél. A kft. pedig - a többi védett sír­hoz hasonlóan - ápolja a he­Kései utódok a nagy előd szobránál. Egyedül az ő sírjára kíváncsiak a temetőturisták. FOTÓ: KARNOK CSABA 65 nyughely a nemzeti sírkert része. Szegeden az országos szerve­zet, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 65 nyughelyet és 1 emlékművet nyilvánított a nemzeti sírkert részévé. Ez utóbbi nemzeti kegyeleti emlékhely a Hősök kapuja. A 65 sírhely a Dóm altemplomá­ban, a Belvárosi, a Dugonics, az Alsóvárosi, a Református és az Izraeli­ta temetőben található. Országosan védett többek között Klebelsberg Kunó, Magyar Ede, Dugonics András, Bálint Sándor, Pick Márk, Dankó Pista, Juhász Gyula, Vaszy Viktor, Klauzál Gábor sírja. A város által vé­dett sírok listáján mintegy 200 nyughely található - és természetesen van egyezés a helyi és az országos védettséget élvező sírok között. lyet, örökzöldekkel, virágok­kal ültetik be. Ez azonban még mindig nem nevezhető búcsújárás­nak, össze sem lehet hason­lítani például Jim Morrison­nak a párizsi Pere Lachaise temetőben található nyughe­lyével. A The Doors együttes tragikus körülmények kö­zött, fiatalon elhunyt éneke­sének koporsóját mellesleg már át kellett helyezni, mi­vel rajongói sok kellemetlen­séget okoztak a szomszédok hozzátartozóinak: szemetel­tek, hangoskodtak, összefir­kálták a sírokat. Dankó Pista Stefánián álló szobra is turistalátványosság: itt mindig készülnek fényké­pek, a háttérben a hegedűjét Dankó Pista (1858-1903) A cigány származású nóta­szerző Szatymazon született 1858-ban. 15 esztendős korá­ban cigányzenekart szerve­zett és vezetett szülőfalujá­ban, majd Szegedre került. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. Az 1890-es években daltársulattal járta be az országot. Mivel nem értett a hangjegyíráshoz, da­lait mások lejegyzése nyo­mán ismerjük. Nyomorúság­gal küzdött romantikus for­dulatokkal gazdag életében. Elhatalmasodó tüdőbaja vég­zett vele, hiába küldték kúrá­ra San Remóba. Szegeden te­mették el, a Régi Hungária előtt álló szobrát 1912-ben emelték. magához szorító nótakirály­lyal. Megnéztük: most, ezek­ben a napokban is apró koszo­rúk díszítették a talapzatot. Lehangoló azonban a Dóm téri panteon sivársága. Ko­dály, Bartók, Széchenyi, Mun­kácsy, Vörösmarty, Ady, Jó­zsef Attila, Móra Ferenc mell­szobraihoz, domborműveihez nem hoztak egy szál virágot sem. Kitüntetést kaptak az ünnepen Csongrád megyei személyisé­gek is kaptak magas kitünteté­seket államalapító Szent István király ünnepe alkalmából. BUDAPEST, SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Sólyom László köztársasági el­nöktől tegnap a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdem­rend középkeresztje a csillag­gal kitüntetést vette át több évtizedes tudományos mun­kásságáért, korszakalkotó je­lentőségű irodalomszervező és nemzedéknevelő oktatói te­vékenységéért Ilia Mihály Szé­chenyi-díjas irodalomtörté­nész, az SZTE nyugalmazott tanára, a Tiszatáj folyóirat egykori főszerkesztője, Sze­ged díszpolgára. A Magyar Köztársasági Ér­demrend lovagkeresztjét kapta Szörényi József, az SZTE JGYPK 100. születésnapját ünneplő magister emeritusa pedagógus nemzedékeket nevelő tevé­kenysége és életpályája elis­meréseként. A Magyar Köztár­sasági Arany Érdemkereszt ki­tüntetésben részesült Mucsi László, az SZTE TTIK Termé­szeti Földrajzi és Geoinformati­kai Tanszék egyetemi docense, dékánhelyettes, magas színvo­nalon, a geotudományok érde­kében kifejtett oktatói, kutatói és tudományszervező munkás­sága elismeréseként, valamint a személyszállítás területén végzett kimagasló szakmai te­vékenysége, illetve a cégnél el­töltött 40 éves életpályájának elismeréseként Heintz Ferenc, a Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zrt. személyszállí­tási és értékesítési igazgatója. Az oktatási és kulturális mi­niszter kimagasló színvonalú szakmai munkájáért a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemke­reszt kitüntetést adta át Angyal Mária színházi rendezőnek, a Szegedi Nemzeti Színház örö­kös tagjának; Szinnyei Jó­zsef-díjat adományozott Rátkai Erzsébetnek, a Somogyi-könyv­tár főkönyvtárosának. Az agrárium területén kifej­tett több mint négy évtizedes magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Ezüst Ér­demkereszt kitüntetésben ré­szesült Micsik Zoltán, a Csongrád Megyei Földhivatal nyugalmazott hivatalvezetője, valamint adóügyi területen végzett kimagasló szakmai te­vékenysége és vezetői munká­ja elismeréséül Nóvéné Mátrai Ágnes, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának főosztályvezetője. Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől a Magyar Köztársa­sági Érdemrend tisztikereszt­jét vette át Kiss István, az MTA Szegedi Biológiai Központ, Genetikai Intézet tudományos tanácsadója. A környezetvédelmi és víz­ügyi miniszter elismerő okle­velet adományozott Fehér Jó­zsefnek, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkavédelmi és tűzvédelmi vezetőjének, ki­emelkedő, közel negyvenéves vízügyi szolgálata elismerése­ként Katona Csabának, az Al­só-Tisza vidéki Környezetvé­delmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felügye­lőjének, a Zöld Kommandó akciósorozatban végzett ma­gas színvonalú munkájáért.

Next

/
Thumbnails
Contents