Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-17 / 192. szám

2009. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ 11 F AI F N P) A R11 I í\/l Sziklakertnél a rézsű betelepítése felülről lefelé történő beültetéssel történik. A csúcsi részre apró termetűeket ültessünk, míg az aljára nagyobbakat. SZERKESZTI FÁBIÁN GYÖRGY TÖRÖKFECSKÉ! FÖLDIRIGÓ, PIRIPIÓ, MÉHMADÁR - UGYANAZ I UKUKrtCbKt, rULUIKIuU, rIKIrlU, IvltrlmAUAK - UGYANAZ MMMH •II | A S • • Löszfalak lakói § Sziklakert epitese Mostanában gyakran hallhatunk különös, lágy fuvolához hasonló madárhangokat. Ha szerencsénk van, meg is pillanthatjuk a fecskéhez hasonlóan cikázva repülő' gyurgyalagok csapatát. Ezek a trópusi madarakhoz hasonló, színpompás tollaza­tú állatok ilyenkor már gyüle­keznek, együttesen kóborol­nak és augusztus végén, szeptember első napjaiban délebbre költöznek. A gyur­gyalag egyéb nevei is érdeke­sek, ilyenek a törökfecske, földirigó, piripió, méhmadár, méhész. Ezek részben élet­módjára utalnak. 27 cm, rigó nagyságú, de annál karcsúbb madár. Feje és hátoldalának első része gesztenyevörös, ol­dalt és hátul de fészkelőhelyük zavarását, tönkretételét, a madarak el­pusztítását a természetvédel­mi törvény tiltja. Telepesen fészkelnek, ho­mokbányák, löszmélyutak meredek falába vájják egy-két méter hosszúságú fészkelőjárataikat, ennek végében van a költőüreg, amelyet mohával bélelnek ki. Egyik legkésőbben érkező madarunk, csak májusban jelen nek meg, a hónap végén állnak pár­ba. A tojó 6-7 db fehér tojást rak, ezeken a hímmel felváltva kotlanak. A Rókákat szorgalmasan etetik, ilyenkor nagyon mozgalmas a gyurgya­lagtelep élete. A már kitollaso­dott fiatalok a lyuk szájánál várják az eleséget hozó szülő­ket. Július végén repülnek ki, ilyenkor csapatokba állnak össze, ezekkel a kóborló cso­33 Fokozottan védett, eszmei értéke portokkal találkozhatunk sok­felé. A telet Afrika trópusi tája­in töltik. A világon 22 gyurgya­lagfaj él, nálunk kizárólag ez az egyetlen faj fészkel, a többi szubtrópusi, trópusi madár. A mi gyurgyalagunk Dél-Európá­ban," Délnyugat-Ázsiában is előfordul. Fokozott védelmét az indokolja, hogy fészkelőhe­lyeit a homokbányászat rend­szeresen szétrombolta, sok helyen a méhészek ül­sarga, szárnytollai „ _ _ , és farka ké- 100 ezer forint. keszöldek, torka ragyogó aranysárga, melle és hasa türkizkék. Szemsávja fekete, szeme élénkvörös, csőre hosszú, le­felé hajló. Középső farktollai megnyúltak, repülés közben ez jó ismertetőjele. A fiatalok színei fakóbbak és hiányoz­nak a megnyúlt farktollaik. Repülése gyors, változatos, fordulékony, mint már emlí­tettem, a fecskééhez hasonló. Né­ha lebeg­ve ringa­tózik, tud egy helyben függögetni, mint a vörösvércse. Külön­féle repülő rovarokat zsákmányol, lepkéket, bo­garakat, szitakötőket, dara zsakat és néha méheket is. A nagyobb testű rovarokat, ha még mozognak a cső­rében, a faághoz csapkodja. Méheket főleg esős időben fog, mert a többi rovar ilyenkor nem nagyon repül. Emiatt a méhészek nem igazan kedvelik, A madár pompázatos tollazatát gyakran megmutatja azoknak, akiknek van türelmük kifigyelni az életét. Szedett már vadon gyümölcsöt vagy gombát? 77% igen 23% nem Véleményközelben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444es telefonszámra! A hét kérdése: Meg tudna különböztetni egymástól egy gyurgyalagot és egy cinkét? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? ff Dr.Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket zotdrovat @lapcom.hu ff Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket kertesz@lap­com.hu Kapuvárról Cserpes Józsefné olva­sónk kérdezi, hogyan érdemes egy sziklakert építésének nekiállni, mit kell figyelembe venni a munka meg­kezdése előtt. 10-15 ÉVRE TERVEZZÜNK Kertünk kialakításánál nemcsak a helyi, de a környezeti adottságokat is figyelembe kell venni. Egy szikla­kertet általában hosszú időre, akár 10-15 évre is tervezünk, ezért érde­mes jól meggondolni a helyét, a for­máját és az elhelyezését. Kialakítá­sához nem kevés anyag és energia szükséges, mert ha belegondolunk, sem a jó minőségű munka, sem pe­dig a kő nem olcsó. Nagyon szép és látványos alpesi kertet alakíthatunk ki rézsűs területen vagy dombolda­lon, de hasonló megoldás, ha a há­zunkat vagy teraszunkat az udvar­szinttel rézsűvel hozzuk össze. Ilyen­kor mi magunk építjük a dombol­dalt, azaz a rézsűt. A RÉZSŰ TALAJA Fontos szempont a rézsű talajá­nak megválasztása. Jó víztartó, de nem túl agyagos talaj a leg­jobb, mert az így kialakított fe­lületet mossa le legnehezebben a víz. Ezután következhet a fü­vesítés, vagy a termé­szetes, illetve betonból készült kövekből a hegyvidéki tájhoz hasonlóan történő kirakás. A lényeg, hogy olyan követ válasszunk, ami nem fagy szét. A leg­jobbak a nem friss fejtésből szárma­zók, ezek ugyanis élesek, csúcsosak. A víz által mosottnak tűnők vagy ne­tán már mohás felszínűek az igaziak (ilyen például a fehér mészkő). Úgy építsük be őket, hogy azok felületének 1/3-a legyen csak ki a földből, így biz­tosan nem mozdulnak el. FONTOS A TÁJOLÁS A jó növényválasztáson múlik a szik­lakert szépsége. Fontos, hogy ismer­jük a tájolását, hogy mennyire ár­nyékolja le saját magát, a hely, ahol egész évben gyönyörködünk benne. Úgy válogassuk össze az évelő virágokat, hogy azok tavasztól késő őszig fo lyamatosan virágozzanak. A tél miatt érdemes törpe vagy nagyon lassú növeke­désű örökzöldeket, törpe­fenyőket választani. A nö­vények kiválasztása fény­igényük szerint történjen. Sziklakertünk lehetőleg 40%-ban örökzöld, 60%-ban évelő növényekből áll­jon. A napos oldalra virágzókat, de le­hetőleg száraz­ságtűrőket vá­lasszunk, míg az árnyékos oldalra levelükkel díszítő­ket vagy örök­zöldeket válasz­szunk. A leg­fontosabb, hogy a rézsű ma­gasságánál na­gyobb növényt ne válasszunk, mert ez elnyomja a többi nö­vényt, azaz az aprób­bak nem tudnak érvé­nyesülni. Nagykutasi Viktor kertész Tel.: 30/214-9414 Sokan vannak, akik a sziklakerti növények változatossága miatt még a sík területen fekvő kertjükben is sziklakerte­ket alakítanak ki, ennek alakja lehet spirálvonalas, nyúj­tott, kifli alakú és félköríves. Ezek annak ellenére, hogy tájidegenek, szépen kialakítva, jó növényválasztással a kert ékei lehetnek. it adjak enni neki? KUTYAISKOLA HANEKÁM ISTVÁN ff Az örökzölde­ket szétszórtan, arányosan ül­tessük, minden 15-20 növény mellé egy örök­zöld kerüljön. Fenyőkérget ne vigyünk a szik­lakertbe, mert elsavanyítja a talajt, rontja az összhatást, és a sziklakert) nö­vények sem ér­zik jót m^ukat mellette. - Apa! Itt az esti etetés ideje. Mit ad­jak enni Kócosnak? - A kamrában találsz egy nagy papírzsákot, amin egy kutyus képe van, az a kutyatáp, abból adj vacso­rát a kutyádnak! - Jó, de mennyit? - Van a zsákban egy műanyag pohár, azt töltsd félig, és tedd a táljába. - Rendben, de te honnan tudod, hogy mit, mennyit és ho­gyan kell enni adni a kutyának? Utánaolvas­tam, és még egy ré­gi kutyatartó isme­rősömet is megkérdez tem. Ő mondta, hogy nagyon sok­féle kutyatápot lehet vásárolni és nem is köny­nyű eligazodni pannon a nagy választékban. Az a fontos, hogy mindig az adott állat méretéhez, igény­bevételéhez, életkorához, illetve vala­mely speciális tulajdonságához kifej­lesztett takarmányt válasszunk. - Nem egészen értem! Ennyiféle étel készül kutyáknak? - Bizony! Vegyük csak Kócost pél­dának! Ő egy közepes termetű kutya lesz, ha felnő. Más beltartalmú eledel kell neki, mint mondjuk egy nagy ku­vasznak. Ráadásul kölyök még és ezt is figyelembe kell venni. Készül direkt kölyöktáp, melyben nagyobb mennyiségben találhatók vi­taminok, ásványi anyagok, amik segítik az egészséges testi fejlődést. A kölyöktá­pok energiatartalma is iga­zodik egy kiskutya rend­kívüli mozgásmennyisé­géhez. Sőt, Kócos ételé­ben még olyan anya­gok is vannak, melyek egyrészt táplálják a hosszú szőrét és még a vöröses szőrszí­nét is kiemelik. - Jé, hogyan tudnak ennyi mindenre figyelni a gyártók? - Kislányom, ez egy komoly iparág a világban. Ahogy a kutatá­sok fejlődnek, úgy tökéletesítik termékeiket a gyárak. Régebben, míg nem voltak a teljes értékű ku­tyatápok, jobbára főztek a kutya­tartók a kutyáknak. Próbáltak ol­csó húsokat beszerezni, törmelék rizst, száraztésztát, és ebből ké­szült a kutyaeledel. Mivel egyre nehezebb lett beszerezni ezeket az alapanyagokat és megjelentek a kutyatápok, az emberek nagy ré­sze átállt erre a sokkal higiéniku­sabb, eltarthatóbb és nem utolsó­sorban kényelmesebb etetésre. Ar­ról nem is beszélve, hogy a hússal és szénhidráttal nem volt megold­va a kutya vitamin- és ásványi­anyag-szükségletének kielégítése. Emiatt különböző gyógyszerkészít­ményekkel próbálták ezt pótolni, mellyel sokszor nagyobb kárt okoztak a kutyának. - Apa, akkor nem is lehet a kutyá­nak adni egy kis husit vagy ételma­radékot? - De igen, hisz ez nekik csemege. Csak ez nem való folyamatos táplá­lásra. - Hát, ma is sokat tanultam... Me­gyek, adok friss vizet Kócosnak. Cikkünk szerzője a MEOE Kutyaiskolá­jának kiképzője.

Next

/
Thumbnails
Contents