Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-15 / 191. szám

A DÉLMAGYARÓRSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Egy vidám hét a Sziget-labirintusba Hétfő Kalendárium, A hét témája Kedd Gyógy-ír Szerda Gasztrománia Csütörtök Bizalmasan Péntek Légy-Ott Szieszta Hétköznap Humor és receptek Ma este Ptacebo, holnap The Offspring. Szombaton is nagy durranás vár a nagyszínpad rajongóira. A Placebo lép fel az előreláthatólag több ezerrel megduzzadó létszámú közönség előtt, hiszen sokan csak hétvégére tudnak kilátogatni. Holnap pedig a kicsit könnyedebb punkzene kedvelőinek dübörög a The Offspring. Aki azonban mindenképp magyar előadókra vágyik, az megnézheti többek közt a Belgát vagy a PASO-t az MR2-színpadnál. Nehezen lehetne összefoglalni, hogy mi a Sziget lényege. Egy sajátos életforma, amit évente egyszer, egy hétig él az ember. Barátadagok, furcsa figurák, koncertek, pár perces beszélgetések - egy sörrel a kézben. Olyan a fesztivál, mint egy labirintus: eltévedünk, keresünk, kutatunk, de végül megtaláljuk az utat. A SZIGET OLYAN MULTIKULTURÁLIS RENDEZVÉNY, AHOL NYOMA SINCS A GYŰLÖLKÖDÉSNEK: EGY HÉT TELIK A NYUGALOM JEGYÉBEN FESZTIVÁL HORVÁTH ATTILA Olyan hatalmas a Sziget, hogy az ember ki sem ismeri magát a prog­ramok rengetegében. Gazdasági válság van, de ez mondjuk nem érezhető: sok embert látni ott is, ahol 1500 forintért mernek egy tá­nyér babgulyást. Idén is sokkal több a külföldi vendég, mint a ma­gyar. Egy francia srác elárulta, hogy napi húszezer forint megy el egy jobb napján. Ez nem is csoda, hiszen az olcsóbbik sörnek 450 fo­rint korsója. Persze magyarokkal is találkoztunk, de sajnos egyre keve­sebbel. Annyit tudtak tenni a szer­vezők, hogy ne szűnjön meg telje­sen a magyar szó, hogy a Tank­csapda-koncertre és a rasszizmus elleni napra például külön lehetett jegyet venni, illetve különböző ak­ciókon keresztül vezetett az út a belépőig. Létrehoztak egy hungari­kum falut, amely a jó pénzű hol­landok és németek körében ugyan nagy sikert aratott, ám a magyarok inkább a bejárat közelében lévő hi­permarketet látogatták. - Ide já­runk „költségcsökkenteni", soha sem eszünk bent, mert az nekünk túl drága - mesélte egy pár, akivel kifelé menet találkoztunk. Tovább folytatva a szomorú sort: a nagy­színpadon nincs magyar előadó, leszámítva a Tankcsapda jubileu­mi koncertjét és a rasszizmus elleni nap fellépőit. Ilyen sem volt még soha. Most azok a magyar együtte­sek, amelyeknek más fesztiválo­kon a nagyszínpadon volt a he­lyük, az MR2-színpadon léptek fel. Tavaly 385 ezer látogatót szá­moltak a szervezők, idén is ha­sonló eredményt várnak. Egy biztonsági őr szerint ennyi em­ber csak egyféleképpen tarthat össze, ha a különböző kultúrák képviselői kölcsönösen elisme­rik egymást, mindenki toleráns a másikkal szemben. A Sziget olyan multikulturális rendez­vény, ahol nyoma sincs a gyűlöl­ködésnek: egy hét telik a nyuga­lom jegyében. Egy sajátos élet­forma, amit évente egyszer élhet át az ember. Itt és most. Barát­adagok, koncertek, pár perces beszélgetések - egy sörrel a kéz­ben. Annyira gazdag a program­kínálat, hogy még a választás is fejtörést okoz. Valójában olyan a fesztivál, mint egy labirintus: el­tévedünk, keresünk, kutatunk, de végül megtaláljuk az utat. Eh­hez pedig kell egy hét. Minden a bevezető napi Tankcsapda jubi­leumi koncerttel kezdődött. - Nem gondoltam volna, hogy Lukács Laci valaha is köny­nyeket csal ki a szememből, de ahogy eljátszották az Egyszerű dalt, sikerült neki - hatódott meg egy fűben ülő, középkorú szigetlakó. Másnap újult erővel a kon­certeken ugrált és énekelt min­denki, akit nem viselt meg túl­ságosan az előző napi bulizás. Nóvák Péter műsorvezetésével nézhettük meg a magyar fellé­pőket, és tölthettük ki a kérdő­ívet, hogy esőkabátot kapjunk. Jól is jött, hiszen záporosra for­dult az idő, és aki nem akart el­Lehet, hogy a Sziget kinőtte a magyarokat? ^JeBkKI Idén nem a franciák, hanem a holland fiatalok érkeztek legnagyobb számban a fesztiválra. FOTÓK: MTI ázni, annak hasznos volt tud­nia, hogy hányféle kisebbség él Magyarországon. Eső után ta­lálkoztunk kedvenc fesztiválar­cunkkal: évről évre összefu­tunk ugyanis Tóth Tiborral, aki az árus soron adja el sapkáit. Állatos fejfedőket, amiket ere­detileg síeléshez találtak ki. ­Rájöttem, hogy nem síelőknek kell eladni a tökfödőket, hanem részegeknek! Jót nevetnek a majmot vagy disznót ábrázoló sapkán, és megveszik - mondta egy hatalmas csigasapkával a fején az enyhén már pityókás árus. Tavaly medencéket is ho­zott, vidám habfürdőt rende­zett, de idén ez elmaradt, mert még nem sikerült slagot keríte­nie. Továbbmentünk, és az egyik legizgalmasabb délutáni tevékenységnek a tarot-labirin­tust szavaztuk meg. - Személyiségkártyát kell húzni, és úgy megtalálni a kive­zető utat - magyarázta egy fia­tal lány, aki épp akkor jött ki az útvesztőből. - Én papnő vol­tam, majdnem egy órába telt, mire kiimádkoztam magam va­lahogy - osztotta meg velünk Kati, aki egyébként Szegeden tanul, és dolgozni jött a Sziget­re, pultos. Itt döbbentünk rá: labirintus bizony az egész Sziget. Nem a rossz tájékozódóképesség miatt, de aki a nyakába veszi a fesztivál zegzugos kínálatát, érdekes programjait, és látni szeretne mindent, annak hosszú az útja: a nagyszínpadon több koncertre is bólogattunk, beálltunk a tarajo­sokhoz Prosecturára a rockszín­padon, néztünk spanyol utca­színházat, fonattunk hajat a la­tin negyedben. Mindenki keresi az utat, próbál állomásokat, szigeteket találni a hatalmas fesztivállabirintusban. Holnap azonban mindenkinek vé­get ér az önfeledt bolyongás, és ki­jut az útvesztőből, hogy aztán egy év múlva megint eltévedjen. 20 ÉVES TANKCSAPDA ff Nem gondol­tam volna, hogy Lukács Laci valaha is könnyeket csal ki a sze­memből, de ahogy elját­szották az Egyszerű dalt, sikerült neki.

Next

/
Thumbnails
Contents