Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-03 / 180. szám

2009. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ AKTUÁLIS 5 Sajt és tejföl nélkül ritkán finom a lángos. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Négy helyen is kóstoltunk lán­gost Szegeden. A legtöbb sütőt természetesen a Mars téren ta­láltuk, rögtön hármat is. A klasszikus fajtával kezd­tünk: sajtos-tejfölös, 350 fo­rintért. Amikor kiadták a bar­na, olajos papírban, nem tűnt túl étvágygerjesztőnek. Véle­ményünk akkor sem változott, amikor belekóstoltunk: tocso­gott a zsírban, a sajt a tetején pedig furcsa színekben pom­pázott. A második lángososnál me­részebbek voltunk: egy pizzás különlegességbe haraptunk bele. Meggyőzőbb volt, mint az előző, legalábbis a tésztája. Ugyan kissé nyúlós volt, és sótlan, de jobb, mint az imén­ti. A pizzás feltét szerintünk legjobb esetben is egy tubus­ból származott, de legalább olcsón, mindössze 220 forin­tért jutottunk hozzá. Harmadik Mars téri válasz­tásunk a következő sütőnél egy lekváros lángosra esett. Először hallottunk ilyenről, de kellemesen csalódtunk: nem alkotott rossz párosítást a sós és az édes. Az ára még pozitívabb: 200 forintért kap­tuk. Túl nagy sorral egyik he­lyen sem találkoztunk, ez, tesztünk alapján úgy néz ki, nem is véletlen. Arra a kérdé­sünkre, hogy mennyi idő, amíg elkészül, válasz helyett mindenhol rögtön megkaptuk a lángost. Azaz előre sütik ki az ételt, így jó ideig áll, van ideje szépen megereszkedni, és félig kihűlni. Egy alsóvárosi pizzázóban is kóstoltunk egy sajtos-tejfö­löst. Árban ugyanannyi volt, mint a Mars tériek, ízben azonban nem. Tésztája nem Mások Arepas: a lángoshoz hasonló, hagyományos venezuelai, kukoricadará­ból készülő, kerek, lapos, olajban kisütött lepény. Sonkával, sajttal, hússal töltve szendvicsként fogyasztják. Torta fritta: olasz lángos, de a taljánok sonkával, szalámival kibélelve eszik. Bramboralc cseh ételkülönlegesség, reszelt krumpliból készül. Tojást, tejet, lisztet, valamint különféle fűszereket adnak hozzá. 4 hónap alatt épít parkolóházat és szerkezetkész lakásokat - ígéri a tulajdonos, FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Síri csönd a Honvéd téren Jól állnak a határidőkkel a Hon­véd tér sarkán - állítja az egyik társtulajdonos. Pedig az alap betonozása után idén té­len megakadt a munka, holott decemberre el kellene készül­nie a parkoló- és társasháznak. SZEGED DOMBAI TÜNDE - Most szabadságolások van­nak, de pár napon belül kez­dünk dolgozni Szegeden a Honvéd téren - tudtuk meg a beruházó Grundagend Kft. társtulajdonosától. Gécs Lász­ló elmondta: nincs akadálya az építkezés folytatásának. Tavaszig egy bank hitelkonst­rukciójára vártak, hiába. Ak­kor a tulajdonosok hiteleztek a cégnek, hogy dolgozhassa­nak. Azóta bankot váltottak, a pénzügyi háttér rendezett. A kivitelező fővárosi Óbu­da-újlak Ingatlanfejlesztő be­tonozta a közel 10 ezer négy­zetméteres ingatlanon a par­kolóház és társasház alapját. Úgy volt, hogy az idei év végé­re felhúzzák a 200 férőhelyes gépkocsitárolót a Tisza Lajos körúti szárnyban, ebből 150-et közcélra. A Honvéd tér felőli oldalon 32 lakásos tár­sasházat és üzleteket építe­nek. A beruházó képviselője kiszámolta, eddig megközelí­tőleg 122 millió forintot költöt­tek a kötelező régészeti feltá­rásokra, alapozásra. Az idei év vége már módo­sított határidő - az eredeti, vagyis a tavaly novemberi he­lyett. Az egy éves haladékot tavaly decemberben szavazta meg a közgyűlés az ingatlan­tulajdonosnak, amikor nyil­vánvalóvá vált, hogy nem ké­szül el az 1,2 milliárdos beru­házással, de az alapozás elin­dításával bebizonyította épí­tési szándékát. Az egy éves haladékért cserébe a Grunda­gend vállalta, hogy csapadék­víz-vezetéket fektet, és azt is, hogy megszépíti a Honvéd te­ret. Utoljára tavaly november­től folyt pár hetes munka a Ti­sza Lajos körút és a Zászló ut­ca sarkán elkerített gödörben. Azóta áll a kibetonozott gö­dör. Az összegyűlt esővízre ré­cecsalád költözött, a fiókák már kirepültek. Most egy fel­fújódott macskatetemen kívül nem látni mást. - Jól állunk a határidőkkel. Év végére elkészül a parkoló­ház. A lakásokat szerkezet­készre felhúzzuk. Télen amúgy is csak belső munká­kat végezhetünk - ígérte Gécs László. Városképi szégyenfolt. A harminc éve üresen árválkodó telek az egyetemé volt, cserével a városé lett. 2005. november 17.: „Idén harmadszor hirdette meg a város eladásra a telket, legutóbb hárman licitáltak: 104,2 millióért a Grundagend Kft. vitte el." 2007. július 17.: „Adásvételi szerződés sürgeti a vevőt, jövő november 17-ére a parkolóháznak jogerős használatbavételi engedéllyel kell ren­delkeznie, és még fél év marad a tereprendezésre." 2008. július 18.: „Év végére parkolóházat, jövő ilyenkorra lakásokat ígér a tulajdonos." 2008. október 7.: „Egy évet csúszik a parkolóház. Jövő ilyenkorra ígér garázsokat és lakásokat a tulajdonos." 2008. november 6.: „2009 végére ígér parkolóházat, üzleteket és la­kásokat a tulajdonos." 2009. április 12.: másfél hónapja semmi sem történik, áll a gödör. FURA SZÁMÍTÁSI HIBA AZ ELKERÜLŐÚTNÁL Ezt se a szarmaták szúrták el Omlós lángos nyomában Nem a régészek húzzák az időt: a tervezők kalkulálták rosszul a feltárandó terület nagyságát a csongrádi elkerülőútnál. Már három és félszer akkora felü­letnél tart az ásatás, a költsé­gek is ennek arányában nőnek. CSONGRÁD, SZENTES BAKOS ANDRÁS Az ásatás ugyanolyan munka, mint az építkezés: van meg­rendelő, fő- és alvállalkozó. A csongrádi elkerülőutat építte­tő NIF Zrt. megrendelte az ásatást a Kulturális Örökség­védelmi Szakszolgálattól, amely - honlapja szerint ­5700 forint plusz áfáért vállal­ja a munka négyzetméterét. Az alvállalkozó, a szentesi Koszta József Múzeum 2100 forintot kap, de a költségek egy részét a fővállalkozó állja. A KÖSZ mindent folyamato­san ellenőriz, négyzet- és köb­méterre meghatározza, mit kell ásni, mit nem. A legutób­bi elszámolásnál 45 ezer négy­zetméternél és 65 millió fo­rintnál tartottak. Béres Mária, a szentesi Koszta József Múze­„Reggel 7-től este 7-ig a helyszínen vagyunk, utána dokumentáljuk a munkát." Béres Mária múzeumigazgató um igazgatója, az ásatások ve­zetője azt mondja, mindezt azért fontos leszögezni, mert a csongrádi elkerülőútról és a felgyői kerékpárúiról szóló cikkek alapján bárki gondol­hatja azt: a régészeken múlik, hogy nőnek a költségek, és nem haladnak az építők. - A mi múzeumunk ezzel a munkával az utóbbi száz év legnagyobb régészeti vállalko­zásába fogott tavaly júliusban - mondja Béres Mária. - Reg­gel 7-től este 7-ig a helyszínen vagyunk, utána dokumentál­juk a munkát. Amikor a terve­zés időszakában kiszámolták, mekkora lesz az ásatás terüle­te, valami miatt a teljes nyom­vonal szélességének egyhar­madával kalkuláltak. így jött ki az a 10 ezer négyzetméter, Félrevezető krumplik A tervezés előtt tanulmány készül a területről, térkép tün­teti föl az ismert lelőhelyeket, és a bejáráskor előkerült tár­gyak is árulkodnak. De az ez alapján berajzolt „krumplik" nem mindig fedik a valódi le­lőhelyet: egy szántóföldön előkerülő cserépdarab 7 év alatt 70 métert is vándorolhat a földművelés miatt. Tehát ak­kor derül ki, hol a föltárandó lelőhely, és mekkora, ha le­hántják a humuszréteget. Ezért tehát sok helyen drágul a beruházás a tervekhez ké­pest. Mi a megoldás? Az, amit egy uniós támogatásból bővü­lő szentesi tehenészet gazdája tett: tervezés előtt kikérte a múzeum véleményét, és a fel­tárás árát így kalkulálta be. és néhány hónap, amelyet én eleve kevésnek gondoltam. Amikor elkezdtük a munkát a félegyházi út felé eső szaka­szon, már az első lelőhelyen több lett a föltárandó terület, mint 10 ezer négyzetméter. Fo­lyamatosan módosítgatni kell a szerződést, és az ezzel járó adminisztráció lassan a mun­kavégzést lehetetleníti el. Ha a számítás pontosabb lett volna, eleve nagyobb csapattal indu­lunk. Nagy szükség volt a ré­gészhallgatók és az Ásatás Kft. segítségére. Még van két terü­let, ezekre csak a jövő hét kö­zepén léphetünk rá, így nem tudni, ott mekkora lesz a föltá­randó terület. Zömmel rézkori és szarmata emlékek kerülnek elő: utóbbi nép idején ez a vidék olyan sű­rűn lakott volt, mint most a Dunántúl. Egyedülálló kenyér­sütő kemencét és gyepvasra alapozott fémfeldolgozó mű­helyt is találtak a régészek - de csalódás is érte őket. Merthogy ők sem látnak bele a földbe. A csongrádi útépítés várha­tóan 2,2-2,3 milliárdba kerül, ebből az építés nettó ára 1,3 milliárd lehet - a többi pénz a NIF szerint még így is elég lesz a terület megvételére és a föltárásra. |qi fotók^ Egy lángos ne tocsogjon a zsír­ban, tésztája omoljon szét az ember szájában. Lakjunk ve­le jól, de ne feküdje meg gyom­runkat. Szegeden kapható lán­gosokat teszteltünk. SZEGED HORVÁTH ATTILA Feltárás a csongrádi elkerülőúton. Nem mindig azt találják a földben, amire számítanak. FOTÓ: VIDOVICS FERENC volt sem vastag, sem vékony, sem zsíros, sem sótlan. Ahogy beleharaptunk, szétomlott a szánkban. Végre érződött raj­ta a fokhagyma - amit azért egy randi előtt talán érdemes lespórolni róla. Várnunk kel­lett tíz percet az elkészültére, ami azt az örömteli dolgot je­lentette, hogy akkor sütötték ki. A szakácstól megtudtuk: a tésztát ő egy órán át keleszti, gyakran rak az élesztőbe tejet vagy joghurtot. Forró olajban süti, ha hidegben tenné, a lángos megszívná magát zsi­radékkal. Friss volt, omlós és esztétikus. Egyetlen baj volt vele: a három másik után csak a felét tudtuk megenni.

Next

/
Thumbnails
Contents