Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-14 / 190. szám

8 „Alulról is, fölülről is támad a víz 99 Harminckilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hatvanegyedik állomása: 1970. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA „Három hónapon keresztül a belvizek okoztak gondokat az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén, most pedig a folyók áradása szorítja munkára az embereket" - írja április 9-én „T. B.". ŐRKÖDÉS A FOLYÓK GÁTJAIN. „Éjjel-nappal kézről kézre lendülnek szombat óta a homokzsákok a Tisza alpári nyári gátján. Félezer ember védi a 13 kilométer hosszúságú gátat" - írja és fotózza is Horváth Dezső, április 14-én. „Egy méterrel a nagy árvíz szintje felett - Védekezés a Tisza délalföldi gátjain" - április 15-én már ez „T. B." tudósításának címe. A fotón: „rőzseművekkel erősítik a Tisza gátjait". APADÁS UTÁN ÁRADÁS. „Lassú apadás a Tiszán. Szegednél 15 centiméterrel csökkent a vízszint - Jön a zöldár?" - kérdezi a tudósító április 19-én. „Újból árad a Tisza - Szegednél egy nap alatt tízcentis az emelkedés. Megszűnt a belKronológia: 1970 Február 13.: Az erdélyi magyar költő, Moyses Márton a brassói román kommunista pártház előtt benzinnel fölgyújtja magát. Április 2.: Budapesten felavatják a kelet-nyugati (2-es, piros) metró első, Deák tér-Fehér út közötti szakaszát. Szeptember 4.: Salvador Allende győzött a chilei választásokon. vízvédelmi készültség" - tudatja ugyancsak „T. B." 21-én. „Árhullámrekord Szegednél": a levonuló „árhullám elérte idei rekordját, 831 centiméter. Huszonkilenc év óta nem volt ilyen magas vízállás, mely csupán 24 centivel alacsonyabb az 1941. május 12-én tetőzött emlékezetes zöldárnál" - nyilatkozza április 22-én lapunkban „dr. Vágási István", az ATIVIZIG osztályvezetője. Nehezíti a helyzetet, hogy „a belvízhelyzet mitsem javul: január 6. óta egyfolytában II. fokú belvízvédelmi készültség van". „Küzdelem a víz ellen Emberek és gépek a gátakon. Tetőzik a Maros" - lesz május 19-én ismét címlapsztori a víz. „Elővigyázatosságból kiürítették Apátfalvát és Magyarcsanádot" szól a május 21-i krónika. Egy nappal később Somogyi Károlynénak a megfigyelő helikopter fedélzetéről készült képeivel mutatjuk meg a veszedelmet: „a Maros mentén mindenütt hatalmas víztükrök látszanak". „Az emberek legyőzték a makói nagy buzgárt" - tudatjuk 23-án, mikor az az elsőszámú hír, hogy „A Maros árhulláma a Tiszához ért". Helyszíni tudósítást ad Morvay Sándor és Horváth Dezső a makói éjszakáról, a város kiürítéséről is. LÁTOGATÓK, JELENTÉSEK. „Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja" „megtekintette a marosi és tiszai árvédekezést" - kezdődik a május 26-án már az egész címlapot elfoglaló összeállítás. Riporterünk, Horváth Dezső ekkor a jobb partra látogat: fakadó vizeket lát Algyőn, töltéserősítést a tápéi védővonalon. „Jelentések az árvízvédelemről" - születik május 27-én az új műfaj, amikor a háromkolumnás összeállításból is kitűnik, hogy „A védekezés legfontosabb feladata: a szegedi töltések erősítése". „A tiszai vízszint elérte az 1932-es maximumot" jelentjük 28-án. „A Tisza 937 centiméter. A Maros enyhén Májusvég: munkában a könnyűbúvárok a belvárosi rakpartnál. FOTÓK: SOMOGYI KÁROLYNÉ árad. Jól halad a partművek építése" - sorjáznak május 30-án a tények, mikor a címlapot elfoglalja, hogy „Czinege Lajos honvédelmi miniszter megtekintette a szegedi védekezést". „Mindenre kiterjedő figyelem a tiszai védekezésben" Antal is ellátogat a vészhelyre. A június 5-i árvízi krónika szerint: „Továbbra is nagy erőt és éber figyelmet követelnek a gátak. Mind több helyen várható szivárgás. Buzgárokat fojtottak el Csongrád körül. Arcél: CsepI József (1931-1996). A lapunkban 1996. december 13-i nekrológ szerzőjétől, Bálint Gyula Györgytől megtudjuk: „Csépi József „Balástyán született 1931-ben, szülei agrárproletárok, később földhöz jutottak, majd téesztagok. Nyolcan voltak testvérek. Tanonc volt bognár- és kovácsmesterek mellett, majd asztalos szakmunkásvizsgát tett. Ez akkoriban elég volt ahhoz, hogy 1949-ben a Délmagyarországnál - néhány hónapos gyakornokság után - hivatásos újságíró legyen. Két év múlva a Fejér Megyei Néplaphoz irányították át, majd katona lett, katonatiszt, 54-ben alhadnagyként szerelt le és visszatért a Délmagyarhoz, ahonnan 1969-ben átkérte magát a Csongrád Megyei Hírlaphoz. Továbbra is mezőgazdasággal foglalkozott, 1976-ban a lap makói mutációjának lett a vezetője, ahol tíz évet töltött. Egészsége közben megromlott, (...) nyugdíjazták. A szíve vitte el, viharos-hirtelen távozott szerettei köréből." fogja össze a főcím a május 31-i három oldalas összeállítást, melyből kiderül: „Közeleg a tetőzés..." REKORDOK ÉS NEHÉZSÉGEK. „A Tisza új rekordja: 960 centiméter" - írjuk június 3-án, mikor „Visszaköltözhetnek a Maros mentiek". Szeged országgyűlési képviselője, Apró Algyőn kiürítették a parti házsorokat". „Rendkívül lassú az apadás" - ez a június 6-i helyzet, mikor „Az esőzés megnehezítette a védekezést. Újabb helyeken kellett erősíteni a gátakat". Horváth Dezső pedig állítja: „Alulról is, fölülről is támad a víz", így aztán úr: az „Ár és sár!" „Újabb vízutánpótlást kap a Tisza" - kiáltjuk 13-án, mert „Áradnak a mellékfolyók Védelmi készültség a belvizek miatt is". „Ismét magas tetőzés ígérkezik a Tiszán. Minden mellékfolyó sok vizet hoz. Újból meg kell erősíteni Szegeden a belvárosi támfalat" soroljuk egy nap múltán a változásokat. „A Tisza gátjait már 120 napja terheli a magas víz" összegzünk június 18-án. Egy nap múlva meg az a következtetés, hogy „Június végéig is eltart a magas vízállás. Harmincezer holdnyi szántóföldet borít víz. Elkészült a szegedi iparkörzetet védő töltés. Tizenötezren a gátakon." Kádár Jánost is Szegedre hozza az ár - 1964 februári megyebeli látogatása óta most először - tudósítunk június 24-én. Másnap ő is megtekinti a tiszai és marosi védekezést. Azt nyilatkozza „a sajtó munkatársainak", és azzal biztatja az itt élőket, hogy „A párt és a nép egyesített ereje legyőzi a nehézségeket". Hogyan? Ezt foglalja össze lapunk június 27-én megjelenő, 12 oldalas különkiadása, az „Árvízi krónika". Átadják a negyedik nyelvi labort „Szegeden eddig három iskolában, a Radnóti, a Ságvári gimnáziumban és a tanárképző főiskolán működött nyelvi laboratórium" - rögzítjük december 10-én Somogyi Károlyné, most illusztrációs felvétele alatt. „Tegnap délután a Tömörkény gimnáziumban munkába állt a legújabb, negyedik nyelvi laboratórium. A 400 ezer forintos költséggel épült, TESLA gyártmányú csehszlovák apparátus annak az elvnek áll szolgálatában, amely a korszerű nyelvtanulás legfőbb feladatának a beszédképzést tekinti." Epül az algyői gázüzem ALGYÖ. „A szegedi szénhidrogén-medence egyik legnagyobb jelentőségű építkezése a gázüzem szerelése - jól halad" - írjuk Somogyi Károlyné felvételéhez október 15-én. „Mint képünk bizonyítja, helyükre kerültek a technológiai berendezések, a tartályokat összekötő csővezetékek, szivattyúk, motorok stb. (...) Részleges próbáira hamarosan sor kerül." „A tervek szerint 1 millió köbméter gázt 'dolgoznak fel' a gázüzem berendezései" - írjuk október 29-én, s ígérjük: „minden valószínűség szerint december első heteiben már rendeltetésszerűen működhet a gázüzem". NAPI HÍREK SCHIRILLA. „A Tisza vizének hőfoka Szegednél 0 fok, és a folyón a jég gyengén zajlik. Mindezek az adatok nem rémítették meg Schirilla Györgyöt, a Vasas sportolóját, az Európa-hírű szupermaratoni futót, hogy újabb bravúrját végrehajtsa. Negyed három után indult el a Hungária Szállóból, és (...) átúszta a jeges Tiszát" (január 3., szombat). SZENT-GYÖRGYI. „SzentGyörgyi Albert, a Nobel-díjas biológus mondott beszédet New Yorkban, az Amerikai Magyar Társaskör felszabadulási emlékünnepségén. (...) Ez volt az első alkalom arra, hogy Szent-Györgyi Albert részt vett amerikai haladó magyar szervezetek ünnepségén" (március 10., kedd). POSTAKÖZPONT. „Szegeden 300 millió forintos beruházással új postaközpont épül a Kossuth Lajos sugárút és a Lenin körút kereszteződésében." A „Postai Tervező Iroda által tervezett 7, illetve 6 szintes korszerű" épület „alsó szintjén úgynevezett néma, automatákkal felszerelt postahivatalt rendeznek be" (március 12., csütörtök). ÖSSZEDŐLT A MALOM. „A dorozsmai szélmalom halála. Összedőlt a sokat látogatott, sokat emlegetett ipari műemlékünk", a dorozsmai szélmalom. „1821-ben építtette a község Czékus nevezetű bírója" (május 7., csütörtök). RÓZSA SÁNDOR ALGYŐN. „Móricz Zsigmond Rózsa Sándor című regényének tévéfilm változata forgatását Szinetár Miklós rendező irányításával tegnap kezdte meg a mintegy 300 tagú stáb" - Algyőn, az árvíz miatt megrogyott házak között, a Szent István utcában (július 15., szerda). PUSZTASZER. „Régészeti felfedezés Pusztaszeren." „Egy ismeretlen templom alapjai tűntek fel az eddig ismert romok alól" (augusztus 1., szombat). OMEGA. „Kedden este a beatrajongók újból színpadon láthatták az Omega együttest. A Szegedi Textilművek Ifjúmunkás Klubjának mindkét előadásán táblás ház volt" (szeptember 10., csütörtök). Új FŐISKOLA. „Új felsőoktatási intézménnyel gyarapodott Szeged: tanévnyitó ünnepi nyilvános üléssel megkezdte munkáját hazánk első élelmiszeripari főiskolája." (október 1., csütörtök). JÁTÉKTEREM. „Új presszó, játékterem nyílt Szegeden (...) az Oskola utcában", a „Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat" volt irodájában. „A játékteremben sincs természetesen külön belépő, 60-70-en találhatják itt meg egyszerre szórakozásukat. Van itt egész sor flipper, pisztolyos reflexjáték..." (november 6., péntek). mm FOTÓK >!*»« I^^fl ti lotimrli www tMmagyat Hu