Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-03 / 180. szám

2009. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ AKTUALIS Vérszívók börtöne Első felindulásban jólesne odamondani az uniós bürok­ratáknak, hogy mikor lankad végre önigazoló túlszorgal­muk, és mikor hagyják abba a káros szabálygyártást. Példát könnyen találnánk a követen­dő magatartáshoz, végtére a görbe uborkák és sárgarépák forgalmazási tilalmát is felol­dották az idén. A kullancs azonban más. Azt mondják, hogy a 31 évig alkalmazott kullancsirtó szer hatóanyagát azért nem lehet forgalmazni, mert az emberre is káros, nemcsak a vérszívókra. Rendben. De ak­kor legyen olyan kullancsirtó, amelyik csak a kullancsra ká­ros. Nincs - mondják. Pedig van - mondják mások. A kul­lancskór legjobb hazai isme­rője dolgozta ki munkatársai­val a kémiai szert egyáltalán nem tartalmazó, csak pato­gén gombákkal „operáló" megoldást. De nem gyártja senki. Mármost, ha én miniszter lennék, nem azt mondanám, hogy a szaporodó kullancskór ellen tegyenek ki táblákat a kullancsos területekre, figyel­meztetésül, hogy be ne tegyük oda a lábunkat. Inkább segí­tenék gyártót szerezni a pro­fesszorgombás kullancsirtó­jának, de gyorsan. Mielőtt to­tál börtönbe zárnak bennün­ket a vérszívók. SULYOK ERZSÉBET Csak vasárnap reggel építettek kordont a 1,5-2 méter mély munkagödör köré. FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL Szörnyethalt a gödörben SZENTES-CSONGRÁD FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A munkaterület és a 1,5-2 mé­ter mély gödör nem volt kivi­lágítva, csupán két terelőtáb­la figyelmeztette az arra köz­lekedőket. Valószínűleg a fér­fi későn vette észre a munka­gödröt, és már nem tudott megállni a lejtős szakaszon. Úgy tudjuk, hogy a szeren­csétlenül járt férfi barátainak közvetlenül a baleset után si­került egy éppen Szentesről Csongrádra tartó mentőautót leállítaniuk a hídon, de sem a mentősök, sem a kiérkező esetkocsi szakemberei nem tudtak már segíteni a férfin. Reggel a helyszínre siet­tünk: a hídfelújítást végző Mahíd-2000 Zrt. munkatársai épp akkor végeztek a munka­gödör körbekerítésével. Köze­lebb mentünk, hogy fényké­pezni tudjunk. A vérfolt még jól látható volt a gödörben. Mivel vasbetonszerkezetről van szó, több betonacél, vas­rúd is kiáll az alján, ezek egyi­ke okozhatta a súlyos tüdősé­rülést. A hídon tartózkodó építésvezető nem kívánt vála­szolni arra a kérdésünkre, Nyomoz a rendőrség Hatalmas torlódás alakult ki a helyszínelés miatt a Csongrád és Szentes közötti Tisza-híd mindkét oldalán a vasárnap haj­nali órákban. A Szentesi Rend­őrkapitányság nyomozást ren­delt el az ügyben ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyez­tetés vétségének gyanúja miatt. KULLANCSINVAZIO: EGYRE TÖBB A LYME-K0R0S hogy korábban miért nem ke­rítették el kordonnal a veszé­lyes munkaterületet, inkább rendőrt hívott, mondván, ille­99 Valószínűleg a férfi későn vette észre a munkagödröt, és már nem tudott megállni a lejtős szakaszon. féktelenek nem tartózkodhat­nak a híd felbontott felén. - Megdöbbentő az eset! Na­gyon sajnáljuk, ami történt - nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor projektvezető. A Ma­híd-2000 Zrt. illetékesét telefo­non sikerült elérnünk. El­mondta, hogy hídfelújítások­nál forgalomterelési terv ké­szül, ilyen esetekben szalag­gal szokták körbekeríteni a ve­szélyes helyeket. Ez a Tisza-hí­don nem történt meg, de hogy miért, arra még a társaságnál is keresik a magyarázatot. Kér­désünkre válaszolva a projekt­vezető el­mondta: an­nak, aki a hí­don dolgo­zott, éppúgy viselnie kell a felelősséget, mint az általa képviselt kivitelező vállalko­zásnak. - Valamit lehetett vol­na jobban csinálni, illett volna bekeríteni azt a gödröt - is­merte el Nagy Sándor. Megpróbáltuk kideríteni azt is, ki lehet az elhunyt szentesi férfi. A vélt címén kerestük kö­zeli hozzátartozóit, de nem nyi­tottak ajtót. Az utcabeli kocsmá­ban, a virágüzletben és az élel­miszerboltban sem tudtak pon­tos információkkal szolgálni. Veszélylesen 1 99 Az illetékesek persze soha nem tehetnek semmiről. BÁTYI ZOLTÁN rokuspress@tvnetwork.hu Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyezte­tés. Ezzel a nem éppen könnyen megjegyezhető jogi fo­galommal egyre gyakrabban szembesül a magyar köz­vélemény. Sajnos mindig egy nappal később, mint ké­ne. így aztán hol az egész ország lakói, hol „csupán" egy kisebb közösség tagjai dörzsölgetik döbbenten a szemüket az újságok híradásait olvasva. Mert egyszerű­en nem képes feldolgozni az emberi agy, elfogadni a lé­lek, hogy élnek közöttünk olyanok, akik a munkájuk szabályaival mit sem törődve mások halálát okozzák. Hogy ez így egy kissé bonyolult? Fordítsuk hát le hét­köznapi nyelvezetre. És beszéljünk azokról az emberek­ről, akik pontosan tud­ták az újpesti Aqua­worldben, hogy nincs megfelelően rögzítve egy aknafedő. Ám mit sem tettek azért, hogy a hibát kijavítsák, és most már emberek milliói tudják, milyen szörnyű halált halt az a gyerek, akit emiatt szét­roncsolt egy vízforgató berendezés. De hír lett már az is, hogy efféle víziparadicsomban emberek tucatjai között fulladhat vízbe egy kissrác azért, mert a gondatlan „isme­retlen tettes" - legyen az úszómester, teremfelügyelő, akárki - csak egy dolgot felejtett el: úgy végezni a mun­káját, ahogy az tőle joggal elvárható. Miközben azt is tudjuk, hogyan szakadt le támfal au­tópálya mellett, netán majdnem halált okozó betonda­rab egy-egy felüljáróról, ki tudja, kinek a hibájából (lásd ismét: ismeretlen tettes), megyénk is felkerült ar­ra a térképre, amire nyugodtan ráírhatnák: „Megdöb­bentő halálok helyszínei, 2009 nyár". Hogy még ponto­sabb legyek: a csongrádi Tisza-hídon zuhant a kerékpá­ros férfi egy olyan munkagödörbe, amely elkerítve sen­kire nem jelentett volna veszélyt. De nem kerítették el. Inkább sajnálkoznak. Mármint az illetékesek, akik persze soha nem tehet­nek semmiről, hiszen minden munkásuk mellé csak nem állíthatnak munkafelügyelőt. Ezt nem is várjuk, várhatjuk el tőlük. De azt talán igen - és korántsem csak a csongrádi híd felújítását végzőktől, az aquapar­kos karbantartóktól, hídmesterektől stb. hogy egy-egy munkaterület legveszélyesebb pontjait igenis, ha kell, százszor ellenőrizzék. Ezért aztán egy-egy beru­házás költségeinek kiszámításakor - lássuk már be vég­re - korántsem elég azt szorozgatni, mennyibe kerül­nek a tervek, a telkek, a beton és a vas. Arra is kell tarta­lékolni forintokat, hogy megfizethessük azokat, akik nap mint nap veszélyhelyzeteket lesnek és elhárítanak. Olyan emberek munkabérére, akik pontosan tudják, és át is érzik: az emberi élet értéke nem vethető össze sem a munkagödör bekerítéséhez szükséges lécek árá­val, sem az aknafedő lecsavarozására költött forintokkal. Mikor kell gyanakodni? Ha a kullancscsípést úgynevezett vörös ud­var - Lyme-folt - veszi körül, és „nyári influenza" (mérsékelt láz, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, enyhe fejfájás), valamint a ké­sőbbiekben (a lappangási idő akár több év is lehet) indokolatlan fára­dékonyság, ízületi gyulladás, izom- és ínygyulladás, szívritmuszavar, lá­tás-, hallás- és egyensúlyzavar, esetleg arcidegbénulás jelentkezik, ak­kor Lyme-fertőzésre kell gyanakodni. Akár a Bartók téren is összeszedhetjük a rovart Július végéig annyi Lyme-fertő­zöttet találtak a régióban, mint 2004-ben egész évben. A kul­lancsirtás uniós betiltása óta akár a szegedi játszótereken is össze (ehet szedni a vérszívót. SZEGED TOMBÁCZ RÓBERT Idén július végéig 41 dél-alföl­di Lyme-fertőzésről kapott be­jelentést az ÁNTSZ - ugyan­annyiról, mint 2004-ben egész évben. A kullancsok által ter­jesztett kórban csak júniusban 11-en betegedtek meg Csong­rád megyében. A betegszám emelkedése egyértelműen ösz­szefügg azzal, hogy az Európai Unió betiltotta a kullancsok elleni egyetlen hatékony per­metezőszer használatát, így a vérszívók máris elszaporodtak - és több közöttük a fertőzése­ket hordozók is. Ahhoz, hogy az ember kul­lancsot szedjen össze, már nem kell ellátogatnia egy erdőbe vagy egy bozótos területre. Mint Tombácz Zsuzsanna, a ré­giós ÁNTSZ járványügyi osz­tályvezetője és Fodor Domonka, a szegedi fertőzőosztály főorvo­sa is elmondta: a friss betegek egy része a kiskertben, a teme­tőben, egy-egy füvesebb játszó­téren vagy éppen az újszegedi ligetben szerezte a Lyme-kórt okozó kullancscsípést. Kiss Antal, a korábban a szegedi kullancsirtást végző környezetgazdálkodási kht. gázmestere mindezt egy még extrémebb esettel egészítette ki. Egy anyuka szerint gyer­meke a Bartók téri focipályán játszott, utána vették észre Lassan „házhoz jön" a kullancs. FOTÓ: DM/DV szülei a bőrébe fúródott élős­ködőt. A gázmester megje­gyezte, a kullancsinvázió úgy következett be Szegeden, hogy tavasszal egyszer még elpermetezhették a meglévő készletüket - akkor pedig ju­tott szinte minden, városi fenntartású zöld területre. A betegszám emelkedésé­nek másik oka, hogy korábban sok betegnél nem vagy csak jóval később ismerték fel a Lyme-kórt, és a fertőzött be­teggel gyakran először találko­zó háziorvosok, bőrgyógyá­szok, reumatológusok jelenté­si fegyelme sem volt elég erős. Táblás védekezés A közel­múltban kapta meg a miniszter válaszát Nagykőrös polgármes­tere, Czira Szabolcs, aki a kul­lancsirtás visszaállításáért lob­bizott. Székely Tamás ezt az uniós szabályozásra hivatkozva elutasította, megoldásként pe­dig azt javasolta: tegyenek ki a kullancsveszélyre figyelmez­tető táblákat a fertőzött terüle­tekre, vagy rendeljenek el tábo­rozási és kempingezési tilalmat. Mindkét szakorvos hangsú­lyozta: nagyon rossz döntés­nek tartják a kullancsirtás be­tiltását. A Lyme-kór gyógysze­res kezelése nagyon drága, sokáig tart, és kockázatai van­nak. A beteg pedig akár há­romnegyed évre is kieshet a munkából, amíg meggyógyít­ják. A Lyme-betegeket a volt Il-es kórházban lévő fertőző­osztályon kezelik: a súlyo­sabb ízületi, idegrendszeri tü­netekkel jelentkezőknek min­dig felajánlják a befekvést és a vénás kezelést, az „eny­hébb" fertőzötteket járó be-, tegként látják el.

Next

/
Thumbnails
Contents