Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-12 / 188. szám

2009. AUGUSZTUS 12., SZERDA 15 P0STAB0NTAS Karitatív ország Olvasva a Démásznak a Délma­gyarország augusztus 7-i számában megjelenő közleményét, megerő­södött bennem az, hogy akaratunk ellenére karitatív ország lettünk. A 2008-as számlázási többlet egy részét (a többi hol van?) átutalták a krízisalapba, illetve a Máltai Sze­retetszolgálathoz. Azt, hogy többet fizettünk vala­mennyien, egy vizsgálat derítette ki, így nem tudom, régebben nem fordult-e elő. Ha jól figyeltem a híreket, a kor­mány 1 milliárd forintot tett a krí­zisalapba, így kívánja támogatni a nagyon rossz helyzetben lévőket 20-100 ezer forintos összeggel. Szép „gesztus", de sajnos sok se­gítséget nem jelent az igazán rá­szorulóknak. (Munka kellene.) Jól jött tehát az a 4 milliárd forint, melyet az ország különböző áram­szolgáltatói fizettek meg a „vélet­len" túlszámlázás miatt. Kérdéseim: milyen alapon döntöt­tek úgy „fent", hogy a túlfizetők­nek nincs szükségük a többlet visszafizetésére? Lehet, hogy so­kunknak néhány száz forint is jól jön, pláne, ha a saját pénzünket kapjuk vissza. Vagy ez sok mun­kával járt volna? Miből gondolják, hogy nem szoktunk segíteni a rá­szorulóknak? (Árvíz, Aranyág Ala­pítvány, koldusok, kisgyermekek gyógyítása...) Egyébként a kevés pénzből gazdálkodók adakozób- . bak, ezt statisztika is kimutatja. Javaslatom: bővítsék a krízisalap pénzét, pl. a BKV vagy sok más állami cég vezetőinek „jogosan já­ró" végkielégítéseivel. Szeretném azonban, hogy a kor­mány ne avatkozzon bele abba, hogy hova, milyen célra fordítom a saját pénzemet. Remélem, nem jön el az az idő, amikor a fizeté­sekből, nyugdíjakból vonnak le a krízisalapba. Nem bízom a pénz igazságos elosztásában a kormány részéről, a Máltai Szeretetszolgá­latban igen, de azt is szeretném magam intézni, mert régóta fel­nőtt vagyok, s nem állok gyámság alatt. Tóth Klára Meghalt öt ember a 43-as úton. Nagy sebességgel, beláthatatlan kanyarban, szabálytalanul előzött a vezető. „Természetesen megérte." Leg­alább 30 másodperccel hamarabb ért volna céljához. A szembejövők és a saját életük veszélyeztetésével naponta lát­hatjuk ezeket az akciókat tőlük. Biztosan megéri. 3 milliárd forintnál többet fizettek ki a BKV-nál végkielégítésekre az utóbbi időben. A botrány miatt látszólag vizsgálgatják az ügyet. Hűtlen kezelés miatt nyomoznak. Természetesen eredmény és vád­emelés nem lesz. Jogszerű. Törvényes. Nevezzük a nevén. Ez bércsalás. Az illető kilép a vállalattól, fölve­szi a sok milliós végkielégítést, és azzal a zsebében visszamegy dol­gozni ugyanahhoz a vállalathoz. Meg van ez szervezve, kérem! És ezeket a pénzeket tőlünk top­ják el ezzel az egyszerű módszer­rel. Törvényesen! A nyomorult bérünkből levont adó az, amiből zsebre vágják. A velünk fizettetett áfa, amiből telik rá. Nekünk nagyon meg kell gondol­nunk, ehetünk-e ma még egy szelet kenyeret. (Tételezzük fel, hogy leg­alább egy szelet kenyérre jutott...) De mi nagylelkűek vagyunk. Fizetjük a százmilliós bércsaláso­kat. Jogszerűek. Törvényesek. Nekünk...? Jogunk van hallgatni... Szűcs István UTÁNAJÁRTUNK OLVASOINK PANASZAINAK POSTALADAK Szegedi olvasónk, dr. Farkas Ju­dit aggodalmát fejezte ki a No­votel sarkáról eltűnt, megszo­kott, jól bevált postaládával kapcsolatban. Dr. Bán Miklós már általánosságban hiányolja a közterületekről (Dugonics tér, Aradi vértanúk tere stb.) lesze­relt postai gyűjtőládákat. A Pe­tőfi Sándor sugárúti kispostán megtudta, hogy körzetesítés történt annak érdekében, hogy a levélgyűjtők azonos távolság­ban legyenek egymástól. Arra azonban már nem kapott vá­laszt, hogy a postaládák hová költöztek. Harnos Csaba, az 1-es posta veze­tője elmondta, hogy a postaládák méretét kormányrendelet szabá­lyozza, a szegedi levélszekrények azonban nem feleltek meg a hatá­lyos jogszabályoknak. Ezzel egyide­jűleg döntött a posta a ládák áthe­lyezéséről is, amit valóban a minél jobb területi lefedettség szempont­ja határozott meg. Ezt is kormány­rendelet szabályozza: légvonalban legfeljebb 1000 méterenként lennie kell postaládának a városban. Még a lecserélés/áthelyezés előtt tájékoztató került minden postalá­dára. A továbbiakban a polgármes­teri hivatalban, az okmányirodában és az 1-es postán elhelyezett tájé­koztató ad információt a levélszek­rények új helyét illetően. HANGTOMPÍTÓT A KÁTYÚRA! Demők Attila arra panaszkodik, hogy Szegeden, a Csongrádi su­gárúti Mol-töltőállomás bejára­ta előtti kátyúba belehajtó, megrázkódó teherautók akkora zajt csapnak, hogy lehetetlenné teszik a környék lakói számára a pihenést. A panaszt rögzítették az illetékes Magyar Közút Kht. munkatársai, utánanéznek. NINCS ÁTSZÁLLÁS! Kaczúr Ágnes azt kifogásolja, hogy a két szegedi közlekedési társaság egyik járatáról a má­sikra a gyakorlatban szinte le­hetetlen átszáljni. Véleménye szerint egy kis jó szándékra, odafigyelésre, 1-2 percnyi las­sításra volna szükség, hogy ne kelljen megvárni a soron kö­vetkező járatot. A Tisza Volán részéről Draskóczy István divízióigazgató elmondta, hogy a járművezetők a lehetősé­gekhez képest igyekeznek biztosí­tani a zavartalan átszállást. De ahogyan abszurd az utasra rá­csukni az ajtót, úgy abszurd min­den látótávolságon belüli járóke­lőt potenciális utasnak tekinteni, és bevárni. Az átszállást nehezíti, hogy a vezetők kénytelenek első ajtós felszállást alkalmazni, a töb­bi ajtó pedig sok esetben automa­tikusan csukódik. Ami a Tisza Vo­lán buszait illeti, a közös URH-rá­diósáv miatt olajozottabb az át­szállás, mint a vállalatközi járatok esetében, hiszen azok vezetői nem tudnak kommunikálni egy­mással. Ráadásul az azonnali át­szállás lehetősége eleve ritka, hi­szen az eltérő menetidők miatt a járatok hangolhatatlanok. Hasonló véleményen van Gombos Ferenc, a Szegedi Közlekedési Tár­saság forgalmi osztályának veze­tője is. A két közlekedési társaság között partneri viszony áll fenn, tehát a sofőrök szándékosan nem akadályozzák az átszállást. A Sze-. gedi Közlekedési Társaság jármű­vezetői szintén rádión kommuni­kálnak egymás között az utasok kényelmének érdekében. Ezzel együtt a menetrend tartása miatt nem tudnak a megállóban vára­kozni a sofőrök, kivéve peremidő­ben, amikor erre külön figyelnek. A szegedi járatok, amennyire le­het, sűrű időközönként járnak, te­hát az utasoknak nem kell sokat várakozniuk. MEGJÖTTÜNK E-MAIL Becsey Zsolt a Fideszről Becsey Zsolt megnyilatkozását a delmagyar.hu internetes portálon olvasható online interjúban, vala­mint a napilap július 31-i számá­ban megjelent cikkben elképesz­tőnek találtam. A nyilatkozatból nyilvánvaló, hogy amint győz a Fidesz, még a levegő is meg fog változni, a nap más­ként fog sütni, a válság azon nyomban eltakarodik, és rögtön érezni fogjuk, hogy életminősé­günk ugrásszerűen javul. Azt azért nem mondja a képviselő úr, hogy manna is fog hullni az égből, de ezt ki lehet következtetni. Ami a gazdasági prosperálást il­leti: mintha egész Európában nagy gondok lennének a prospe­rálást illetően, leghamarabb jövő év végére várható némi javulás - reméljük - a gazdasági elem­zők szerint. Ami pedig a szegedi vezetést illeti, ha „etetésnek" és „itatásnak" minősül az itt folyó igen sok, fontos beruházás, azt kell mondanom, hogy Becsey úr­nak savanyú a szőlő. Nem akarom részletezni, hogy ki folytat népbutítást, gondolva a képtelenül ostoba, válsággal kap­csolatos propagandára - ehhez csak egy levelező társam Önökhöz intézett levelére hivatkozom: „Konstruktív ellenzékre lenne szükség" címmel nagyon okosan és világosan fejtette ki, hogy mi­lyen ellenzékünk van nekünk. Róna Mária Innsbruck az ausztriai Tirol tartomány székhelye. Az Alpok hegyláncai között, az Inn folyó partján fekszik - nevét is innen kapta: az Inn hídja, FOTÓ: TELKES MÁRIA Innsbrucki látkép Tossa del Mar A spanyolországi Tossa del Mar csodálatos tája, vadregényes tengerpartja remek fotótéma, néha még für­dés helyett is - írta e-mailben olvasónk. FOTÓ: BÖDE LÁSZLÓ Sakk az utcán Békés csata helyszíne Szarajevóban: az ott lakók és a turisták szívesen elidőznek az utcán, hogy lejátssza­nak egy sakkpartit a bosznia-hercegovinai fővárosban, FOTÓ: NAGY FERENC SZEGED UNGHVÁRY ARIKA Augusztus 10., 12 óra 38 perc, 3420 g. Sz.: Kerekes Arika és Unghváry László (Szeged). SZÉKESI DÓRA Augusztus 10., 16 óra 30 perc, 3700 g. Sz.: Czékus Bernadett és Székesi Dezső (Szeged). HARMAT KORNÉL Augusztus 10., 5 óra 30 perc, 3360 g. Sz.: Forgó Ágnes és Har­mat Árpád (Vásárhely). PALOTÁS BALÁZS Augusztus 10., 10 óra 6 perc, 3730 g. Sz.: Sólya Angéla és Palo­tás Péter (Szeged). LEHŐCZ LILI JANKA Augusztus 10., 17 óra 10 perc, 3330 g. Sz.: Szűcs Katalin és Le­hőcz Róbert (Szeged). HÉJJÁ LÁSZLÓ SÁNDOR Augusztus 10., 4 óra 42 perc, 4180 g. Sz.: Kocsis Beáta és Héjjá László (Üllés). SZENTES BUJDOSÓ KRISZTIÁN Augusztus 10., 10 óra 35 perc, 3580 g. Sz.: Varga Karolina és Buj­dosó István (Derekegyház). GRATULÁLUNK! Marosvásárhelyi páva Egy élménydús kirándulás képeit küldte el olvasónk, Gál Zsuzsanna. Busszal bejárták Erdély csodálatos tájait. Gyönyörködtek a hegyekben, felidézték a történelmi eseményeket, és sétáltak a magyarlakta városok, falvak utcáin. Fotóiból a marosvásárhelyi virágpávát ábrázolót osztjuk meg olvasóinkkal, FOTÓ: GÁL ZSUZSANNA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents