Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-11 / 187. szám

2009. AUGUSZTUS 11., KEDD KAPCSOLATOK 15 UTANAJARTUNK OLVASOINK PANASZAINAK E-MAIL BUSZMEGÁLLÓ A 30/419-9667-es telefonszámról hívó olvasónk panaszolta: a röszkei buszok végállomása jelen pillanatban a helyi cukrászda előtt van, így körülbelül 2 kilométert kell gyalogolniuk azoknak, akik a temetőbe szeretnének eljutni. Olvasónk szerint praktikusabb lenne, ha a végállomás a temető közelében lenne. Borbásné Márki Márta röszkei polgármester szerkesztőségünknek olvasónk panaszával kapcsolatban elmondta: tervezik, hogy a meglévő buszmegállókat komfortosabbá teszik, különösen az idősek és mozgáskorlátozottak könnyebb utazása érdekében. Jelenleg új megállóhelyek építésére nincs pénze az önkormányzatnak. A VÍZ AZ ÚR?! Szegedi olvasónk panaszolta: az Anna-kúti víz túl lassan csorog, a burkolat alatta nagyon vízköves. A szegedi Anna-kút három meleg vizes csapjának ellenőrzését, javítását zöld számos bejelentés alapján már megkezdték az Anna fürdő munkatársai. A hideg vizes csap üzemeltetése, karbantartása a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. hatásköre - tudtuk meg a társaság ügyinézőjétől. Nagy András ígéretet tett arra: elvégzik a szükséges munkákat. BÜNTETÉS Bacsa Veronika azt panaszolta szerkesztőségünknek, hogy a szentesi SZTK előtt fél órás keresgélés után sem talált mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyet. így végül egy szemetes kuka mellett, a kikövezett úton parkolta le autóját, amiért viszont 6000 forintra büntették. A bírság eltörlését vagy csökkentését kérte levélben a szentesi közterület-felügyeletnél. A kérelmét állítása szerint - indoklás nélkül - elutasították, valamint hozzátették, hogy szabálysértési eljárást indítanak ellene, ha nem fizeti be a csekket. Szabó Lajos, a szentesi közterület-fenntartó társaság munkatársa olvasónk panaszával kapcsolatban elmondta: a bírság összegét módosítani csak abban az esetben lehetséges, ha az illető jelen van a bírságolás során, majd pedig - a bírságolást követően - személyesen közli a közterület-fenntartónál a csökkentés indokait. Abban az esetben, ha a csekket már kipostázták, nincs lehetőség a büntetés eltörlésére, vagy az összeg módosítására. Ugyanakkor levélben megírhatja, hogy miért kéri a bírság csökkentését. A kérelmet a közterület-fenntartó szabálysértési előadójához továbbítják, aki mérlegeli a helyzetet. Ennek megfelelően dönt a már kirótt büntetés összegéről. TISZASZIGETI HATÁRÁTKELŐ Lengyel Jusztina a munkája miatt kénytelen gyakran átkelni a határon, ami rengeteg idejét és türelmét rabolja el. Nem érti, hogy bár a röszkei és a tompái határátkelők túlterheltek, miért csak 18 óráig van nyitva a tiszaszigeti határátkelő. A nyitva tartást legalább 20 óráig hoszszabbítaná meg, de ésszerűbb volna 22 óráig. Olvasónk felvetésére a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága az alábbiakat válaszolta: „A szerb határszakaszon működő tiszaszigeti és bácsalmási határátkelőhelyeket felügyelő Vámés Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága - figyelemmel a forgalom szezonális jellegű, évek óta tapasztalható hirtelen növekedésére - már 2009 első felében jelzéssel élt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága felé az átkelőhelyek nyitva tartásával kapcsolatban, illetve a bácsalmási határátkelőhely vonatkozásában ilyen igény jelentkezett a szerb fél részéről is. A jelenlegi érvényben lévő szabályozás szerint Magyarországon a határátkelőhelyek létesítése, megnyitása, működtetése, illetve fejlesztése a kormány Határellenőrzési Tárcaközi Bizottságának hatáskörébe tartozik. A Vámés Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a bizottság 2009. júniusi ülésére készített beszámolójában napirendi pontként javasolta felvenni többek között az említett határátkelőhelyek 24 órában történő üzemeltetésének lehetőségét. A tárgyalás eredménye a vámhatóság előtt jelenleg még nem ismert. A bizottság döntésén kívül a vonatkozó nemzetközi megállapodások módosítása is szükséges. Jelenleg folyamatban van a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről, a közös kapcsolattartási szolgálati hely létesítéséről szóló megállapodás egyeztetése, azonban az aláírásához szükséges belső jogi eljárás magyar részről még nem zárult le. A megállapodás aláírásához szükséges eljárás csak a magyar észrevételek szerb fél által történt elfogadását követően folytatódhat. Az átkelőhelyek nyitva tartásában csak a fenti folyamat lezárását követően, a megállapodás hatálybalépésével várható változás." Edessai vízesés •rt Egy kis görög faluban, Makrygialosban nyaralt párjával olvasónk á nyár elején, Thesszalonikétől délre. Sokat kirándultak, meglátogatták a lenyűgöző edessai vízeséseket is. A vízfolyam fantasztikus látványt nyújtva hetven méteren zúdul alá. FOTÓ: OLÁH JÁNOS Adalékok az olimpiai mozgalomhoz Mindig szívügyem volt az olimpiai mozgalom, kezdve az ókortól, de különösen az újkori játékok van közel a ma emberéhez. 1960, Róma óta, a televízió jóvoltából lehetőség nyílt követni a versenyeket. Mi magyarok mindig „zászlóvivői" voltunk. Az első sportolónk, aki a nemzeti lobogónkat vitte, az 1908-as londoni olimpián Mudin István atléta, 4 számban volt az indulók között. Az elmúlt hetekben két cikk jelent meg, és igen színes képet festett a témáról, valamelyest vitát gerjesztve. *** "TI „ v „ • . ifH? V Jesse Owens amerikai atléta. A berlini olimpián négy számban is aranyérmet szerzett. FOTÓ: DM/DV Az első írásra a reflektálást az váltotta ki, hogy tévesen szerepelt a berlini olimpia négyszeres bajnoka, miszerint nő volt. Valójában, ahogyan a cikk megnevezi ez Jesse Owens, néger férfi atléta. Lehet, hogy csak elírás, nem vitatom. Ezután a július 23-án megjelent cikk megnevezte a magyar Keleti Ágnest, aki 1956-ban Melburne-ben 4 aranyérmet szerzett. Ez valóban így van, de a történeti hűség kedvéért, a 4 aranyérem tekintetében megelőzi őt a holland Francisca Blankers-Koen atlétanő, akit sokszor „háziasszonynak" neveznek. Azért „csak" négy, mert a 80 méteres gátfutással egy időben zajlott a távolugrás, ahol a mi Gyarmati Olgánk lett első, 569,5 méterrel. A holland sportolónő egyébként ekkor világcsúcstartó volt távolugrásban és magasugrásban. Természetesen ezután lehetne folytatni a sort az „éremhalmozókkal", aminek se sora, se vége nem lenne, és eljutnánk a mi kedvencünkön, az ötszörös első Egerszegi Krisztinán keresztül a hatszoros Kristin Ottóig, a hétszeres Gerevich Aladárig, a nyolcszoros Birgit Fischerig, a kilencszeres Paavo Nurmiig, és végül a ma sportfenoménjáig, a tizennégyszeres Michael Phelpsig. Ezen árnyalatok adják a sport érdekességét, szépségét és népszerűségét. Bárki tévedhet, az a szép, ha hajlandó beismerni. Régi latin mondás: errare humánum est. Tornyi M. Sándor, Szentes A láthatatlan futballmeccs Szomorúan vettem tudomásul bizonyára nem vagyok egyedül véleményemmel -, hogy a T-Kábel előfizetőjeként ismét sikerült lemaradni egy Magyarországon rendezett, és közérdeklődésre számot tartó magyar vonatkozású sporteseményről, nevezetesen a DVSC-Tallin BL-selejtezőről, mert azt a DigiSport sugározta. Természetesen tudom, hogy a kábeltársaságok és más műsorelosztók csak akkor vehetik fel „palettájukra" az adott műsorszolgáltatót, ha erre vonatkozóan szerződés jön létre közöttük, tehát első sorban nem az említett szolgáltatót hibáztatom. Viszont az felháborító, hogy a csatornák közötti piaci verseny vesztese a néző, aki fizeti a drága havi díjat. Ez alatt azt értem, hogy miközben a DigiSport adja a fent említett mérkőzést, addig pl. a Sportl, Sport2 műsorán lehetett nézni magyar ligakupameccset, vagy teniszt felvételről. Ezután méltán remélhetjük, hogy a labdarúgó-vb mérkőzései vagy más jeles sportesemények sugárzása is zárt körben zajlik majd? Véleményem szerint nem szabadna megengedni, hogy a nézők széles rétegeit érdeklő sportesemény közvetítési jogát olyan csatorna vásárolhassa meg, amelynek műsorát az adott időpontban csak kevesek kiváltsága nézni. Minek akkor ez a sok sportadó? Persze szinte hallom a választ: a műsorszolgáltatók világában is a piac szabályai érvényesülnek. A néző meg ne panaszkodjon, nézze, amit a csomagjában kap. Dr. Sohajda László Eddig bírta az útfelújítás? Tavaly a város második körútján lakók nagy örömmel fogadták, hogy mindkét oldalon felújították az igencsak túlzsúfolt, tranzitforgalmat lebonyolító utat. Ez az öröm azonban kezd lassan elszállni - vagy talán el is szállt már. Csak végig kell menni a kb. 15 hónapja átadott szakaszon (pl. a Római körúton a Mars tér felé), és kezdünk ugyanazokkal a hullámos felületekkel, süllyedő aknafedelekkel találkozni, mint annak előtte. Ennyi ideig kell(ett) kibírnia csupán? Nem volt ez egy kicsit költséges korszerűsítés így? Történt minőségi vizsgálat, átvétel egyáltalán? Van felelőse ennek a nem túl jól sikerült kivitelezésnek? Vagy talán ez volt az elvárás? Ismét létrával kell átkelni az úton majd, hogy a kialakult mélyedésekből kimászhassunk? Számtalan kérdés merül fel az emberekben, hisz a házak ismét beremegnek a mélyedésekbe belefutó kamionoktól, pihenést megakadályozó hanghatás kíséretében. Szép munka volt! És már hallom a választ a felelősöktől: a nagy forgalom és a meleg megviseli az utat... Igen? És tőlünk nyugatra ez miért nem merül fel sosem kifogásként? Ott miért fordulhat elő, hogy egy út 15-20 évig az is marad, nem pedig vidéki hullámvasúttá alakul közel egy év leforgása alatt? Sárosi József, Szeged POSTABONTAS Nyílt levél a hagyományőrző huszároknak Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Huszárok! A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület tagjai nevében is köszönetemet fejezem ki e levelemmel a találkozó megrendezéséért. Minden elismerés az Önöké, a szervezőké, a huszároké, hogy a trópusi hőségben bemutatót tartottak. A Délmagyarország 2009. július 31-i számában megjelent programjukból sajnálatos módon kifelejtették a Reök-palota előtt álló 3. Honvéd Huszárezred emlékművének megkoszorúzását. Ezt észlelve az egyik szegedi hírportálon felkértem Önöket, a 10. Nemzetközi huszár- és hagyományőrző találkozó résztvevőit, hogy szombaton délelőtt díszelgő főhajtással tisztelegjenek a szegedi 3. Honvéd Huszárezred és a 3. Népfölkelő Huszárosztály dicső hősi halottainak kegyeleti emlékhelyén, a Reök-palota előtt. Sajnos e kérésemet figyelmen kívül hagyták, és a hősi emlékmű koszorú nélkül maradt. Remélem, e nyílt levelemet olvasva a legközelebbi, 11. találkozójukon az emlékműnél is tartanak programot, megemlékezést, koszorúzást, előléptetést. De addig is figyelmükbe ajánlom a Délmagyarország 2009. június 9-i számában megjelent „A magyar huszár hungarikum" című cikket, amit Dr. habit. Zachar József DSc professzor, ny. honvéd ezredes úr írt és személyem juttatott el a szerkesztőséghez. Ha e cikket állománygyűlésen figyelmesen elolvassák, akkor el tudják képzelni azt is, hogy az igazi magyar huszár hogyan védte volna meg a XXI. században is a világháborúban elesett hős huszár bajtársaik emlékművét az ide-oda tologatástól, meggyalázástól Szegeden 2009-ben. Szilágyi Árpád, városvédő polgár, a 56-os nemzetőrség őrnagya, a Magyar Kultúra Lovagja OLVASÓINKNAK Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket rövidítve, szerkesztett formában adja közre. Az írások olvasóink nézeteit tükrözik, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. Furcsa paradicsom A fotón látható különleges alakú paradicsomra a minap lelt rá a kertjükben olvasónk. Épp paradicsom befőzésére készültek, de úgy gondolták, megér egy fotót, így megörökítették a furcsa formájú paradicsomot. FOTÓ: BALLA FERENCNÉ