Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-06 / 156. szám

(0 2009. JÚLIUS 4., SZOMBAT HETI KALENDARIUM SZERKESZTI FÁBIÁN GYÖRGY % Ihlető környezet , Írókat, szobrászokat, művészeket is számtalan gondolatra sarkallt a kert. William Shakespeare '•'* azt mondta: testünk a kert, akaratunk a kertész. Július mindig is az aratás ideje volt. Az aratási szokások és hiedelmek világa nagyon sokszínű. Számos hiedelemmel és szokással - melyek vallásos jellegűek is lehettek - próbálták biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerét. A munkálatokat szinte minden alkalommal kalapemeléssel, fohászkodással és imádsággal kezdték. Az aratáshoz használt eszközöket a templomhoz vitték, megszenteltették. Az aratási területhez érve letérdeltek és keresztet vetettek. Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentősége volt. Egészség- és termékenységvarázsló céllal ebből a baromfinak adtak. Szokás volt még, hogy az aratók az első kévéből megkötözték a gazdát, s ő borral vagy pénzzel válthatta ki magát. Az aratás végén egy kis darabon nem vágták le a gabonát, így biztosítva, hogy bő termés legyen a következő évben is. Az öv 1700, az ásóka 800 Ft körül kapható. Két eső közt a díszkertben 99 Egyszerű és hasznos megoldás az is, ha valamilyen csapnál egyszerűen bevizezzük a kutya fejét és testét. Tapasztalni fogjuk, hogy az addig kedvetfen állat egy pillanat alatt élénk lesz, akár játékra is invitálja a gazdit. A krizantémot most célszerű kiültetni a talajba vagy földbe süllyesztett cserépbe. Az utóbbi azért jobb, mert őszszel kevésbé sínyli meg az átültetést. A tavasszal telepített kúszónövényeink számára biztosítsunk támasztékot, pergolát, hogy a hajtások ne keveredjenek össze, és ne gyökeresedjenek le (trombitafolyondár, lilaakác, klemátisz). Gondoskodjunk a tavasszal ültetett cserjék, örökzöldek, illetve a virágzó egynyáriak öntözéséről. A rendszeres esők hatására a talajfelszín megkeményedik, ezért ha megszikkad, kapáljuk vagy lazítsuk meg, ezzel megelőzhetjük a talaj ellevegőtlenedését és a gyomosodását. Ha szép és bőséges rózsavirágzást szeretnénk, érdemes rózsatöveinket plusztápanyagban részesíteni (pl. Waldünger granulát, Humix, Komplex műtrágya). Július végén ezt a tevékenységet abba kell hagyni, mert a túlzott tápanyagtól a hajtások nem tudnak beérni. A tavasszal elnyílt hagymásokat (nem kell évente, elég 2-3 évente) már most szedjük fel, tisztítsuk és válogassuk, majd száraz, hűvös helyen tároljuk az őszi elültetésig. Erkélyünk és ablakaink növényeiről se feledkezzünk meg. Az öntözés és rendszeres tápanyag-utánpótlás miatt az elszáradt és sérült leveleket, virágokat rendszeresen távolítsuk el. Ha rovarkártevőt találunk rajtuk, akkor Mospilan nevű készítménnyel legalább két alkalommal (10-14 nap elteltével) permetezzük le. Érdemes a gyepet most még rendszeresebben nyírni, mert így igazán szép és jól használható. A mostanában gyakori erős széllökések miatt a magas virágaink (dália, kardvirág) mellé tegyünk támasztékot, ezzel meg óvva őket a sérüléstől. A legjobb megoldás erre a vízszintesen elhelyezett uborkahálóba való belenövesztés, mert így lesz a legstabilabb a növényünk. László-nap elmúltával a sírkertbe (vágott virágnak) szánt krizantémot törjük vissza a 3-5. levél felett, ezzel bokrosodásra kényszerítve a töveket. Ne feledkezzünk meg a csigák elleni védekezésről. KUTYA MELEG HANEKÁM ISTVÁN Mire ügyeljenek a kutyatartók a nyári nagy melegben kedvenceik egészsége érdekében? A kérdést sokan felteszik maguknak, akiknek kutyájuk van, de a választ tudják-e? A hőmérséklet emelkedésével nemcsak az emberek, a kutyák is kellemetlenebből érzik magukat. Megváltozik az anyagcseréjük, az aktivitásuk. Fajtára tekintet nélkül a nagy melegben csökken az étvágyuk. Mivel télen a kutya a táplálékkal bevitt energiából „fűti" a testét, így adódik, hogy a nagy melegben az ételadagokat csökkenteni kell, különben gyorsan rakódnak a kutyára a pluszkilók. Ezt a kutyatápot etetők úgy érhetik el, hogy szerényebb beltartalmú (fehérje és zsír) eledelt vásárolnak. Az ételnél is fontosabb, hogy állandóan legyen az eb előtt friss, üdítő hőmérsékletű ivóvíz. A lakásban lehetőleg használjuk a klímaberendezést, vagy ha ez nincs, sötétítsük el az ablakokat, hogy minél kevésbé melegedjen fel a levegő. Panelben, tűző napsütésben alkalmasint 36-37 fok is előfordulhat a lakásban, amiben könnyen hőgutát kaphat a kutya. Kertben tartott ebekkel könnyebb a helyzetünk, bár olyan helyet kell biztosítani számukra, hogy minden napszakban árnyékba tudjanak vonulni. A kutyák többsége szereti a vizet, ha tehetjük, vigyük őket vízpartra (ne az emberek által látogatott strandokra). Ha időnk nem engedi a vízparti sétát, a kertes házakban jó szolgálatot tehet az öntözőberendezés is, mely kutyának, gyereknek jó játéklehetőséget kínál. NE NYÍRASSUK RÖVIDRE! Nagyon fontos, hogy azoknál a fajtáknál, melyeknél kutyakozmetikára van szükség, ne engedjük nagyon rövidre nyíratni a szőrt, ugyanis a kutya bundája véd a melegtől is, illetve ha kilátszik a kutya bőre, az ugyanúgy leég, mint az emberé. FONTOS TUDNIVALÓ. Kutyánkat soha ne hagyjuk autóban, még árnyékban sem és résre letekert ablakkal sem. KALENDÁRIUM: EMELEM A KALAPOM NEKED. JÚLIUS! Szent Jakab hava Egy kis praktika. Kerti munkákhoz érdemes beszerezni kiskerti szerszámokat. Ezeket pedig a derekunkra rögzíthető övben tartani. Ha egy lapos edénybe vagy cseréptálba köveket teszünk (lehetőleg mészkövet válasszunk) és ezek közé apró sziklakerti növényeket (kövirózsát, varjúhájat, kőtörőfüvet, napcsillagot, zuzmógyepet, törpe kakukkfüvet) ültetünk, akkor egy mini szik lakertet kapunk. Ennek előnye, hogy nincs nagy vízigénye, tűző, napos helyen is kitűnően érzi magát, 4-5 évig is dekoratív és igazán kis helyen is elfér. Az ilyen edény egy-egy érdekes kővel vagy egy faággal még látványosabbá, dekoratívabbá tehető. Azok, akik ennél is többre vágynak, apró tavacskát is létesíthetnek erkélyükön. Nem kell hozzá más, csak egy 60-100 literes műanyag dézsa, 4-5 db törpenád és egy törpe tavirózsa (lassú növekedésű, vízi vagy parti növények még: kaméleonlevél, kardlevelű szitytyó, vízi ment, mocsári nefelejcs, apró gyékény, vízi jácint). Ha keringető szivattyút is teszünk bele, még 2-3 aranyhalat is telepíthetünk. Ezzel csak annyi a gondunk, hogy a tél folyamán fagymentes, minimum 10 fokos helyiségbe kell vinnünk, vagy egy akváriumi légpumpát belehelyeznünk, ami 24 órán keresztül üzemel, ezzel megakadályozza a víz felületének befagyását. Gondozásnál csak a rendszeres vízutánpótlásról és a száraz növényi részek eltávolítóid sáról kell gondoskodnunk. Esővíz használatakor a víz nem fog megposhadni, és algásodni is lényegesen később kezd. Árvizek hatása az élővilágra Kertészkedni miniben Nagykutasi Viktor kertész, ötletgazda és kiskerti tanácsadó, hasznos praktikák tudója, szakértőnk. E-mail: kertesz@lapcom.hu Sziklakert és tó az erkélyen Napjainkban Magyarországon jócskán okoznak gondokat az árvizek a folyók mentén élőknek. A hírekben a települések, a mezőgazdaság kárai szerepelnek, arról nem esik szó, hogy milyen hatással van az árvíz az élővilágra. Dr. Alexay Zoltán biológus A XIX. századi nagy folyamszabályozások előtt a folyóknak hatalmas árterük volt, amelyeket az áradó viz rendszeresen elborított - élőviláguk ehhez alkalmazkodott, a régi leírások szerint hihetetlen gazdag volt, csodálatos növényegyüttesek, halak, madarak tömegei éltek az ártereken. Akkoriban az árvizek is mások voltak, alacsonyabban tetőztek, mert vizük a széles árgasabb kórókra másznak fel, így azok, amelyek gyorsabban reagáltak a veszélyre, át tudják vészelni a kritikus napokat. Az erdészek számára is fontosak az árvizek, hiszen sok kártevő elpusztul ilyenkor. Az emlősök kritikus helyzetbe kerülnek, ha jön az árviz, a magasabban fekvő területekre menekülnek, s ha már ezeket is elborítja a viz, igyekeznek kiúszni a töltésen kívüli, ártéren szétterült, s gyorsabban vonultak le, így nem jelentettek olyan megpróbáltatást az élővilág számára, mint ma. Természetesen akkor is pusztítottak, de a víz uralta tájban gyorsan megújult a növényzet, elszaporodtak az állatok. Ma a töltések közé szorított folyók árvizei magasabb vízszint mellett hosszabb ideig tartanak, így több veszély fenyegeti ilyenkor az ártereken élőket. Az áradások ma is fontos szelekciós tényezők - sok élőlény elpusztul, főleg a gerinctelenek, amelyek nem tudnak gyorsan elmenekülni. De megfigyelhetjük, hogy pl. a csigák a fákra, bokrokra, a mamentesített oldalra. Erre csak a legerősebb, legjobban tájékozódó egyedek képesek, a gyengék, Fiatalok elpusztulnak, ami komoly kár a vadgazdálkodónak, de a populáció számára hasznos lehet. A madarak közül a talajon vagy alacsonyan fészkelőket veszélyezteti az árhullám, ha a fiókanevelés idején érkezik, ezek fiókái mind elpusztulnak. A rendszeresen ismétlődő árvizek hozzátartoznak a hullámterek élővilágának éves ritmusát jelentő tényezőkhöz, ha elmaradnak, az legalább akkora gondot jelent, mintha gyakran és hosszasan jelentkeznek.