Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-06 / 156. szám

2009. JÚLIUS 6., HÉTFŐ HIRDETÉS 5 Leépült a téglagyár Burjánzó parlagfű, szemétten­ger, törmelék borítja az egykori szegedi téglagyár területét. A kibelezett, málló irodaépületbe bárki bemehet - egy hajlékta­lan itt fagyott halálra két éve. Az önkormányzati képviselő le­bontatná, tulajdonosa eladná az ingatlant. SZEGED R. TÓTH GÁBOR - Mi mindenhová beépülünk! - hirdette egykor a homlokza­tán elhelyezett plakáton a sze­gedi téglagyár. A 80-as évek­ben fénykorát élő, 100 éves Bajai úti üzemet 2003-ban be­zárták, és bár időről időre hal­lani új befektetőről, a 25 hek­táros terület egyre lepusztul­tabb. „Mi mi", ennyi maradt az idézett feliratból - mintha csak kérdezné: mi történik itt? Valaha vaskapu fogadta a látogatót, ma már bárki beme­het az üresen maradt, félig le­bontott, ablaktalan irodaépü­letbe. Be is jönnek: hajléktala­nok, gyanús autós randevúk, graffitiző fiatalok tanyája ez ­tapasztalják a városőrök, akiknek szolgálatban gyakran kell ide kivonulniuk. Két éve egy hajléktalan fagyott halál­ra itt - hallottuk Katona Gyu­lától, Móraváros önkormány­zati képviselőjétől. Kibontott vízvezetékek, málló falak, omladozó plafon a régi - csak a színes graffitik frissek. Összetört mosdókagy­ló az egykori mellékhelyiség­ben - a vécészag viszont a ré­gi. Ketchupos üveg, cigisdo­boz, chipseszacskók az épü­letben. Hegyekben áll a tör­melék, a bontott tégla. A gyár területe szemétlerakó lett. A teljesség igénye nélkül: karos­szék két lábbal, fekete, szám­záras aktatáska, műanyag vi­rágcserép és vécéülőke, s egy jobblábas vászoncipő hever itt a benzinszag és a burjánzó parlagfű közepette. - Évek óta semmi sem tör­tént az ügyben. Többször in­terpelláltam, kértem, bontsák le ezt a romhalmazt, amely a néhai kötélgyárral együtt szé­gyenfoltja a városrésznek. Ez Ha a falak beszélni tudnának. Lapunk évek óta foglalkozik a tégla­gyár sorsával. Ez történt az elmúlt években. 2002. december. Bezárja a szegedi téglagyárat Bereczk Imre, aki nemrég vásárolta meg a vállalatot. Lebontják a gyártósorokat. 2004. szeptember. Tartozások miatt végrehajtás alá vonták és elárve­rezték az ingatlant, amelyért Balogh Ferenc szegedi üzletember kínálta a legtöbbet, 300 millió forintot. Nem vehette birtokba a területet, az árverés eredményét a Szegedi Városi Bíróság megsemmisítette. 2005. július. Felmerült: egy multinacionális cég, az Auchan nyitna áru­házat a volt téglagyár helyén - ám sajtószóvivője cáfolta a kereskedel­mi körökben terjedő pletykát. 2007. június. Rehabilitáljuk a területet, ezer köbméter betont kell ösz­szetörnünk, hogy eladjuk útalapnak - nyilatkozta lapunknak Bereczk Imre, aki elárulta: van vevő a területre, előrehaladott tárgyalásokat folytat francia cégekkel. NAGY TESTŰ EBEKRE PÓRÁZ ÉS SZÁJKOSÁR IS KELL Kutyagumigondok a Kárász utcán Kizárólag pórázon, a nagy tes­tű kutyákat pedig csak szájko­sárral sétáltathatják gazdáik a Kárász utcán. Ötből két kutya­tartó azonban nem tartja be az előírásokat. Van, aki a padra is felengedi ebét, más viszont ak­kor is összeszedi a kutyagumit, ha nem biztos benne, hogy a saját ebe csinálta. SZEGED BOBKÓ ANNA nagyokra is egyaránt vonatko­zik, hogy csakis pórázzal közle­kedhetnek. A hétvégén több­ször is „razziáztunk" a Kárá­szon. ötből két kutyatartó nem tartotta be a szabályt. Volt, aki még nem is hallott a rendelet­ről. - Harmincezer forintra bün­tethetnek? - kérdezett vissza meglepetten egy fiatalember, aki póráz és szájkosár nélkül sé­táltatta fox terrierjét. Felvilágo­sításunk után vállat vont, és to­Gyár állott, most kőhalom... FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT a kép tárul a Szegedre érkezők elé! - sajnálkozott Katona. Megírtuk: a téglagyár tulaj­donosa Bereczk Imre vállalko­zó. - Ez többé-kevésbé most is igaz - mondta a most Somogy­ban tevékenykedő Bereczk, akit Kaposváron értünk utol. A készülő adásvétel miatt nem kívánt nyilatkozni a téglagyár­ról. Azt ígérte: ha megegyezés születik, beszélni fog. Díjazták a nyugdíjbiztosítót A MÚLT HETI KÖZTISZTVISE­LŐK NAPJA alkalmából a dél-alföldi regionális nyugdíj­biztosítási igazgatóságot ma­gas színvonalú munkájáért és szervezettségéért Molnár Csaba, a miniszterelnöki hiva­talt vezető miniszter Magyar Közigazgatási Minőség Díjban részesítette. A kitüntetést Dudás Józsefné, a regionális igazgatóság szegedi vezetője vette át. KSZK-íroda nyílt Szegeden JÚUUS ELSEJÉN nyitott meg a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) sze­gedi irodája - jelentették be tegnap sajtótájékoztatón. Barta Zsuzsanna, a KSZK Sze­mélyügyi Szolgáltató Igazga­tóságának igazgatóhelyettese elmondta, szervezetük célja a közszférában meghirdetett állások közzététele és a veze­tő pozíciókra történő kivá­lasztási rendszer működteté­se. A szegedi kirendeltséghez Bács-Kiskun, Békés és Csong­rád megye tartozik. Mihály Illés természetesen a zsinagógához is elvitte a körmendi nyugdíjasokat. FOTÓ: FRANK YVETTE Szeged - turistabuszból A legkevesebbet néha arról a városról tudja az ember, amelyben él. Ez derült ki számunkra is, amikor idegenvezetővel indultunk el körülnézni Szegeden. SZEGED BÁLINT CSABA Egy körmendi nyugdíjascso­porthoz csatlakoztunk a Nap­fény kempingben. Háromórás idegenvezetést kértek, ami csak belefér, legyen benne! A dóm mindenképpen, zsinagó­ga és múzeum - mondja a cso­port vezetője indulás előtt az idegenvezetőnek, Mihály Illés­nek, a Szeged és Térsége Turisz­tikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának, aki 35 éve mu­tatja Szegedet az idelátogató turistáknak. Miután a két veze­tő megalkuszik, indulhatunk. Azt hinné az ember, hogy egy szegedi idegenvezetőnek sokat kell hallgatnia, hiszen alig akad a városban műem­lék épület, amely előtt pár percet érdemes lenne megáll­ni. Nem így van. Mihály Illés folyamatosan beszél, szinte hadarja a tudnivalókat, és minden sarokról tud valami­lyen történetet mondani. A kempingből a Kossuth Lajos sugárút felé kanyarodunk, hogy „ugyanabból az irányból közelítsünk a város szíve felé, mint a Tisza tette 1879-ben". A Kossuth Lajos sugárút Szegeden akkoriban kapta a nevét, amikoi»Kossuthról még nem illett elnevezni az utcá­kat, de a szegediek megmaka­csolták magukat, és csak azért is a 48-as forradalom vezető­jének nevét vette fel a sugárút - halljuk. Bevalljuk: először. Befordulunk a Mars térre. A közeli épületben voltak el­szállásolva a Monarchia csa­patai, akik javarészt a téren vonultak fel, azaz itt masíroz­tak a katonák - rántja le a leplet a furcsa elnevezésről Mihály Illés, mielőtt Alsóvá­• -m j I | r f „Ugyanabból az irányból közelítsünk a város szíve felé, mint a Tisza tette 1879-ben." Mihály Illés ros, Szeged falusi, paraszti jellegű része felé vesszük az irányt, ahol a több mint 500 éves templom várja a csopor­tot a Mátyás téren. Az építé­séhez maga Mátyás király nyújtott segítséget. A hagyo­mány szerint később, mikor Mátyás látta, milyen kopott ruhában tartanak misét a pa­pok, levetette díszes köntö­sét, és a templomnak ajándé­kozta - tudjuk meg. Miközben elhagyjuk a Má­tyás teret, megtudjuk, hogy a szegedi nép még a váltólázat, azaz a maláriát is paprikával gyógyította, amelynek neme­sítéséből a ferencesek is ki­vették a részüket, hiszen a szegedi ferences kolostor kertje az, ahonnan elterjedt egész Magyarországon ez a nemes növény. A javasolt re­cept szerint a gyógyulásért 4-5 méregerős paprikát kellett elrágcsálni, és leöblíteni 2-3 deci pálinkával. Ha ebben a receptben nem is bízunk, abban biztosak le­hetünk, hogy a körmendi nyugdijasok sokunknak tud­nának újat mondani az izgal­mas, történetekkel és legen­dákkal teli Szegedről. SZEMÉTTELEP ÉS HAJLÉKTALANTANYA LETT A VÁLLALATBÓL A napokban egy fiatal lány sé­táltatott egy kölyök német ju­hász kutyát a Kárász utcán. Az ebre éppen az egyik, vendégek­kel tömött kávézó terasza előtt jött rá a szapora. A lány a kelle­metlen helyzet megoldását ba­rátjára hárította: kezébe nyom­ta a pórázt, és továbbsétált. A fiú egy ideig dilemmázott, majd előkapott egy zacskót, és a ku­tyagumi nagyját felszedte a díszburkolatról. A végtermék egy kis darabja azonban az ég­nek meredve ott maradt, és kis­vártatva egy járókelő belelépett. Önkormányzati rendelet ugyan nem tiltja, hogy a gazdik kedvencükkel Szeged legna­gyobb sétálóutcáján korzózza­nak. Az ebtartási szabályzat azonban előírja: a tu lajdonos, vagy az, aki a kutyát sétáltatja, köteles azonnal eltakarítani a közterületről az állat által oko­zott szennyeződést. A nagytestű kutyáknál kötelező a szájkosár használata, az pedig kicsikre és Padra is ültetik - Felháborító, hogy egyes gaz­dák a kutyájukat maguk mellé ültetik a belvárosi padokra - pa­naszkodott Nagy Ágnes, aki azt is kifogásolta, hogy bizonyos vendéglátóhelyek teraszára is beengedik az ebeket. Ezt ugyan­is nem tiltja rendelet, és a ven­déglátósok sem nehezményezik. Négyből négy helyen azt mond­ták, kedvencünket a székünk mellé ültethetjük. Csak az egyik kávézóban figyelmeztettek: a ku­tya csak addig maradhat, amíg nem zavarja a többi vendéget. vábbment. Volt azonban, aki még az elvártnál is lelkiismere­tesebben viselkedett. - Lehet, hogy nem is a miénk, de azért felszedem - hallottuk Pádár Tí­meától, aki egy nagy köteg nej­lonzacskót vásárolt a boltban, és összeszedegette a bizonyta­lan eredetű kutyagumit. Nem zavarok? FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents