Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-27 / 174. szám
2009. JÚLIUS 27., HÉTFŐ AKTUÁLIS 5 07-es udvarhölgy Megalázó volt udvarhölgynek lenni a szombati balatonfüredi Anna-bálon. Legalábbis az eredményhirdetéskor, ahol is úgy szólították ki az első és második helyezettet, mint valami barmot. 04-es és 07-es hölgynek titulálták az udvarhölgyeket, akiknek egyszer sem hangzott el a nevük a Duna Televízió közvetítésekor. Pedig még beszélgettek is velük. Az már csak hab volt a tortán, ahogyan az ajándékokat átadták. Farkas Viktória bálkirálynő jutalmait, az aranyalmát és a csodás virágcsokrot a győztes lábához, a földre pakolták, mert az senkinek sem jutott eszébe, hogy legalább addig átvegye a szépségkirálynőtől a méretes herendi vázát és az egyiptomi utazást jelképező, bekeretezett dokumentumot - amivel tele volt a keze -, amíg elhalmozzák különböző díjakkal az est főszereplőjét. De lehet, hogy ez az este nem is a lányokról szólt? SZABÓ C. SZILÁRD Szabad strandolás szemét és gaz között Közel van és csendes - ezért választotta Rácz Betti és Adám Mónika a 3 illegális strand közül a legtisztábbat, a Sárgát, FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Vállalják a büntetést és a balesetveszélyt is az illegális szegedi szabad strandok vendégei - akik többnyire nem tudják, hogy idén van ingyenes és törvényes is a városban. Hogy melyik a kedvenc helyük, az főként attól függ, mennyire van közel a lakáshoz - bár találkoztunk kísérletezőkkel is. SZEGED TOMBÁCZ RÓBERT - Tíz éve ide járok, és akkor is ide fogok, ha megbüntetnek érte - jelentette ki szombaton, kora délután a családjával a Laposon napozó Csengőné Márta Gabriella. A negyvenes nő és párja, Barna Péter arra célzott: aznap már figyelmeztették őket a vízirendőrök, mert tiltott helyen fürödtek. Hasonlóan másokhoz, akik ottjártunkkor is a Tiszában úszkáltak. - Ott kicsi a hely és tömeg van - magyarázta párja, miért nem a szomszédos, legális, többek között büfét, öltözőket, nyugágyakat kínáló, és szintén ingyenes Partfürdőre mennek. A büfét hűtőtáskával pótolják, átöltözni és folyó ügyeket intézni a „zöldben" szoktak - mondják. - Azt hittük, az fizetős strand, úgyhogy ott nem is próbálkoztunk. Igazából ezzel se lenne semmi gortd, ha nem volna itt a szemét - bökött fejével a tőlük 100 méterre lévő szemétdomb felé a fővárosból érkezett László, aki itt tanuló barátnőjével, Ildikóval napozott. Miután közöltük vele, hogy a szomszédban is ingyen fürödhetnek, „szemétmentesen", törvényesen, és még szolgáltatások is vannak, úgy döntöttek, átmennek. Mi is átmentünk - de a túlpartra, a felsővárosi panelok tövébe, a Fokára. A hűvösben egy társaság pörköltet főzött, a vizben néhány fiatal pancsolt, a parton pedig itt is napoztak, de jóval kevesebben, mint a Laposon. Ez érthető is, a „plázs" 80 százalékát ugyanis embermagasságú gaz borítja, homokos részt csak közvetlenül a folyó mellett találni. - Tavaly még lenyírták a füvet, és volt egy büfé is, de így se rossz. Szép a környezet, ingyenes, és közel is van elemezte a Foka vonzerejét a napozás közben ebédelő Szabó László, aki évek óta jár ide Tarjánból. - Idén most vagyunk itt először, és meglepődtünk. Ha tudtuk volna, hogy ennyire elhanyagolt, és semmi sincs, nem ide jövünk - mondta a parton a férjével fekvő Kovács Istvánné. Ők sem tudták, hogy ingyenes a Partfürdőn kialakí-. tott szabad strand. Azt mondták, legközelebb kipróbálják. Nyüzsgés a Sárgán A tiszta homokú Sárgán - a Fokával ellentétben - nagy nyüzsgés fogadott. Az úszógumis gyerekek és az idősebb fürdőzők is láthatóan élvezték, amikor egy elhúzó motorcsónak hullámai átmenetileg tengerszerűvé változtatták a folyót. Újdonság, hogy a legalább 10 éve bezárt, rendkívül lepukkant, part menti Honvéd-üdülőt felújították - így itt inni, enni, sőt aludni is lehet. Nem csoda, hogy tömegeket vonz a Sárga. - Mórahalomra készültünk, de aztán végül is itt kötöttünk ki. Öt percre van tőlünk, és nagyon elégedett vagyok vele. Ingyenes, és sok ismerős van, nagyjából a kétharmaduk tápéi - mondta Ádám Mónika, aki barátnőjével, a röszkei Rácz Bettivel napozott. Betti először járt a Sárgán, de meggyőzte, jó, hogy csendesebb, mint a fizetős strandok - mondta -, és tetszik neki a Tisza is, amiben még sosem fürdött. Ide még biztosan visszajövök - ígérte a csinos lány. MORAHALMON AZ IDEGENFORGALOM, KISTELEKEN AZ EGESZSEGUGY A HUZOAGAZAT Miből lesz a kisváros? Nincsenek törvényben támasztott feltételei annak, hogy egy magyar nagyközségből város legyen. Megnéztük, mit talál a látogató megyénk kisvárosaiban. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR 22 egykori község - köztük Csanádpalota - kapta meg a városi rangot július l-jén hazánkban. Az elmúlt 100 évben csak egyszer, 1989-ben lett ennél több községből város (akkor 41-et léptettek elő). A törvény nem támaszt speciális követelményeket a pályázó nagyközségek elé (lásd keretes írásunkat). Néhány tetszőlegesen kiválasztott kritérium alapján azt vizsgáltuk, menynyire fejlettek a megye kisvárosai. A szennyvízcsatorna például a legtöbb helyen még csak álom. Egyedül Mórahalmon teljes a hálózat, a nagyja már a tanácsi rendszerben kiépült, az utolsó néhány utcában 4-5 éve adták át. Kisteleken most 35 százalék a lefedettség, jövőre készül el, Mindszenten a 10 százalékosból 2013 végéig - 3,8 milliárdból - lesz teljes a hálózat. Csanádpalotán 2010, Sándorfalván 2014 a határidő. Mentőállomás Kisteleken és Mórahalmon működik előbbiben teljesít szolgálatot a legtöbb rendőr (41) is, a vizsgált városok közül egyedül itt van kapitányság. Megírtuk: Csanádpalotán egyelőre nincs rendőr, de szeretnék, ha a jelenleg Pitvaroson működő rendőrőrs átköltözne. Műtő a kisteleki rendelőintézetben. Vonzó körülmények. FOTÓ: SEGESVÁRI CSÁBÁ A legtöbb háziorvos, 8 köztük 2 gyermekorvos és 2 fogorvos - a kisteleki rendelőintézetben gyógyít, a településen a leghosszabb a kerékpárút-hálózat is, mintegy 6 kilométeres. Csanádpalotán a főutca teljes hosszán építenének, pályázati pénzből, jövő tavaszig. Az idegenforgalomra leginkább a homokháti központ épít, az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő révén. Magas - az önkormányzat adatai szerint 78 - a szálláshelyek száma, több mint 500 embert altatnak itt, Mindszenten például 150 fős a kapacitás. Utóbbi 21 fős szociális otthont, önálló gyámhivatalt, építésügyi hatóságot, okmányirodát tart Nincsenek feltételek. A helyi önkormányzatokról szóló (1990. évi LXV.) törvény, az Ötv. nem ír elő pontos kritériumokat a várossá váláshoz, csak annyit: ehhez nagyközségnek kell lenni. A kiválasztásban a „fejlettség" és a „központi szerep" a döntő tényező. Nincs szó lélekszámhoz kötött határról vagy bármely olyan infrastrukturális mutatóról, amit egy városnak mindenképpen teljesítenie kell. Lehetetlen volna számszerűsített, ugyanakkor igazságos küszöbértékeket kitűzni bármely mutató tekintetében. A Pirisi Gábor és Trócsányi András által elemzett hazai gyakorlat szerint az elmúlt évtizedekben a várossá vált nagyközségek általában besorolhatók valamelyik funkcionális típusba, lehetnek mikrotérségi vagy foglalkoztatási központok, üdülő-, imázsvagy agglomerációs települések. fenn, csakúgy, mint Kistelek és Mórahalom. Középfokú oktatási intézményt utóbbi 2 településen, illetve Palotán találunk - a megye legifjabb városában a makói Juhász Gyula Református Gimnázium I MEGYEI KISVÁROSOK, 1 r^mrrmmmmmm Település Lélekszám Várossá Rendőrök Háziorvosok SzállásheBelterületi Település (fő) válás éve (fő) I 1,9 1 lyek (db) kerékpárút hossza (km) Csanádpalota 3300 2009 3 5 Kistelek 7600 1989 41 8 5 6 Mindszent 7500 1993 7 4 13 2,5 Mórahalom 6000 1989 25 6 78 5 Sándorfatva 8000 2005 5 6 3 2,5 Forrás: DM/DV-gyüjtés DM-GRAFIKA és Szakképző Iskola kihelyezett tagozatát. A sportban fogalommá váltak a kisteleki táncosok vagy a mórahalmi ugrókötelesek, a legnagyobb sikert azonban idén a legnépesebb kisváros, a 8 ezres Sándorfalva érte el: megyei I. osztályú bajnokságot nyert a focicsapat. Az adatokból is látható: más-más a megyei kisvárosok funkciója. Mórahalom az 55-ös út menti városhiányt enyhítve klasszikus régióközpont lett, csakúgy, mint Kistelek, amely 5 környező település - Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer - kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja. A többiek pedig egy-egy nagyváros közvetlen közelében igyekeznek boldogulni. Fültövön vágta a buszsofőrt SZENTES. Ittassága miatt nem volt hajlandó tegnap elvinni egy férfit egy buszsofőr Szentesen, ezért az utas fültövön vágta. A 24 éves szegedi férfi a Szentesről Szegedre induló menetrend szerinti járatra akart felszállni, hogy hazautazzon. Miután a buszsofőr észlelte és érezte, hogy a férfi ittas, közölte vele, hogy nem viszi el. A férfi erre szidalmazni kezdte a buszsofőrt, fültövön vágta, majd távozott. A buszsofőr nem sérült meg komolyan. A helyszínre érkező rendőrök előállították a férfit, aki kihallgatásakor beismerő vallomást tett. Ellene közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. FEKETEPONT Egy leleményes kerékpáros nem esik kétségbe: bárhol, bármikor képes lelakatolni a biciklijét. Valahogy mégsem tetsző a fenti kép, amely a szegedi Tisza Lajos körút és a Kígyó utca sarkán készült. A nemrég vetett, gondozott füvön tárolni a kerékpárokat nem tűnik ésszerű döntésnek. Gyanítjuk, hogy a fa körüli karókat sem erre a célra szúrták le a szakemberek. Egyre több biciklitárolót helyeznek ki Szegeden azért, hogy elkerüljék a hasonló eseteket. Hanyagság vagy figyelmetlenség? Most fekete pontot kapnak a bringások. FOTÓ: DM