Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-23 / 171. szám
SPORT 2009. JÚLIUS 23., CSÜTÖRTÖK RI7AI MA^AM Közeledés: •' i DIZ_MLÍVlMJr\l\l Annál jobban közelítünk egymáshoz, minél beljebb hala- V s/ER l-SZTI szabó csilla dunk önmagunkban. (Ottlik Géza) 4 Barátkozz! LIGETVÁRI ANITA transzperszonális pszichológus www.noiseg.hu vagy info@noiseg.hu „35 éves nő vagyok, és az elmúlt pár évben szinte teljesen megszűntek a barátságaink. Férjhez mentünk, gyereket szültünk, és etmagányosodtunk. Szeretjük a férjeinket, jó házasságban élünk, de más minőségű élményt, feltöltődést ad a barátnőinkkel eltöltött pár óra, és ennek hiánya űrt hagy bennem. Miért van ez így?" Többen ismerik a férfiak stresszhelyzetre adott válaszát, a „Harcolj vagy fuss!"-t, mint a női választ, ami így szól: „Gondoskodj és barátkozz!" Több tanulmány kimutatta, hogy azok a nők egészségesebbek, akik ápolják barátnőikkel a kapcsolataikat. Ha egy nő megijed vagy sérelem éri, akkor egy másik nő társaságát keresi, ahol „kibeszélheti magából" a feszültségét. Megkönnyebbül, és nem viszi tovább a kellemetlen érzéseit, több energiája marad a párkapcsolatára, a családjára. Régen így volt, ma is így lenne jó. t)e nem ezt látom. Elveszett a bizalom. A körülöttem élő nőket figyelve szinte mindenkit magányosnak látok. Néha kitekintünk a csigaházunkból, de nem merünk tartós és tartalmas kapcsolatokat fenntartani. Félünk kitárni magánzárkánk ajtaját. Két veszély is fenyeget, ha ezt tesszük. Vagy beköltözik valaki, és nem tudjuk „lerázni", vagy mi érezzük magunkat feleslegesnek a másik számára. Ez a félelem is abból adódik, hogy elveszítettük a megérzéseinket, valamint nem merjük megmondani másoknak, hogy mi mit szeretnénk, mire vágyunk. Az elmúlt évtizedek nem arra buzdítottak minket, hogy megmutathassuk valódi önmagunkat a világnak. Azt is tudjuk és tapasztaljuk, hogy az egymással harmóniában élő nők menstruációs ciklusai azonosak, és pont ez a közös ritmus segít annak megérzésében, hogy mikor van szüksége a másiknak vagy önmagunknak a visszahúzódásra, az egyedüllétre, és mikor jó új élményeket, impulzusokat megélnünk. Ebben az időszakban szükségünk lehet egy támogató barátnő jelenlétére, akivel jó együtt hallgatni, kicsit ráhangolódni a természetre, és jó együtt lenni az élet forgatagában is. Feladatunk, hogy újra megtaláljuk a barátnői kapcsolatok gondoskodó, fejlesztő és gyógyító biztonságát. Férfi- vagy nőpárti? Találkoztál már csak Nővel, vagy csak Férfival? ...gondolkodj, mielőtt válaszolsz. Látsz egy ízig-vérig férfit. Határozott, magas, erős, amolyan harcra kész. Férfi. Vajon belül is ilyen? Talán fél, nem mindig tud nemet mondani, gyengének érzi magát, mert vívódik, állandó útkeresésben van, mindig meg akar felelni. Látsz egy ízig-vérig nőt. Kecses, szép, ápolt, kedves, kacér, amolyan tűzhely melegét őrző. Nő. ...és azt látom, hogy folyton le akarja győzni a férfit, harcol, nem teremt, rombol. Férfipárti vagyok! A férfiak tisztábbak, őszintébbek, sebezhetőbbek. Vigyázni kell rájuk. Nekünk, nőknek. Nőpárti vagyok! Szeretni, adni és kérni a Jóistent, hogy mindig legyen mellettünk, aki befogad. Egy igazi nő csak adni akar, nem sok mindent vár cserébe. CSAK őszinteséget, féltést, nyílt tekintetet..., egy igazi cölöpöt, ahova bár mikor ki lehet kötni. Mondják, érzem, tapasztalom, az Pintér Péntek Marica levelei a Bizalmasannak. Várjuk olvasóinktól is azokat a gondolatokat, véleményeket, melyek meghatározzák mindennapjaikat bizalmasan@lapcom.hu életedet egyedül éled, de társ nélkül mit sem ér. A társas élet társasjáték. Néha póker, csapdlecsacsi, ki nevet a végén?, de a legjobb a kérdezz, felelek! Mindig ide lyukadok ki. Nekem ez a kulcs. Nekem. Én ezt szeretem játszani. Mindegy, kérdezek vagy válaszolok, csak őszinte legyen. Számomra így élhető az élet, így játszható az élet. Nekem miért így és neked miért így nem? Gyártjuk a különböző ideológiákat, magyarázatokat, hibáink eltussolására. Pedig nem kellene, az erényeinktől nem leszünk többek és a hibáinktól nem leszünk kevesebbek. Muszáj nem dönteni! Csodálatosan gazdag és szép ez a hivatás. A pszichológus az emberismeret, a segítés, a pszichoterápia tudományában tanult személy, aki szerencsés, mert azzal foglalkozhat, ami a világon a legérdekesebb: magával az emberrel. FODOR DÉNES klinikai szakpszichológus HA SEGÍTSÉG KELLENENE: Ha bántja valami és megoldást. tanácsot szeretne a szakembertől, írjon nekünk és segítünk. Várjuk hozzászólásaikat a bizalmasan@lapcom.hu címre. Másfél hónapja kezdődött „bizalmasabb" kapcsolatunk egy nálam 20 éwel fiatalabb hölggyel (én 48 vagyok, ő 28), akinek van egy 7 éves kislánya, őszinte szeretetet érzek a hölgy iránt, és úgy énem, ez kölcsönös. Azonban ahogy kapcsolatunk egyre mélyüL ezzel fordított arányban válok egyre bizonytalanabbá: szabad-e közel 50 évesen „magamhoz kötni" valakit, aki előtt még ott áll az élet? Bizonytalanságom másik oka, hogy az évek teltével én már csak „öregebb" leszek, ő még sokáig Fiatal marad - meg tudok-e majd felelni neki (minden téren)? Egy másik kérdés is megfogalmazódott bennem: mi van, ha „csak" az apát keresi bennem? Szabad-e ezt önző módra „kihasználnom" és megerősítenem? Normális és elfogadható-e ekkora korkülönbség egy párkapcsolatban? Talán most még nem lenne olyan fájdalmas a szakítás. Az érzelmeim ellenszegülnek egy ilyen döntésnek, de az értelmem azt súgja, önző vagyok, ha folytatom. Kérem, segítsen dönteni. (Egy bizonytalan olvasója) HA NEM MUSZÁJ DÖNTENI, MUSZÁ) NEM DÖNTENI! Ezt a mondatot már nagyon régen megtanultam. Azóta ez az első dolog, amit mérlegelésre javasoiok. Muszáj e változtatni ép 99 Nem eleg az egyik felnek aonPen most, és szeretnék e váito tení. A kapcsolatok világában az vasy 1LiTSS S ember egymagában csak a romboúgy tenni, mintha láshoz, szakításhoz elég. tépelődnék, mit tegyek, és közben élni a jelent, hálát adva a sorsnak minm v m ? r> • ' !«k0 lok-e életemnek azon a kiemelt, különleges pontján, ahonnan nincs tovább előre, hanem csak jobbra vagy balra. Valami véget ért, és most rajtam áll, hogy mi folytatódik. Ez a pillanat lehet emelkedett, romantikus, katartikus, hősies, fájdalmas, tragikus és még hányféle! Ám ha ez a pillanat hetekre, hónapokra elhúzódik, az gyötrő és kimerítő lesz, az ember élete válságba kerül: „krízis" - szokták mondani. ELVÉSZ A SZILÁRD TALAJ. A válságban képlékennyé válnak a dolgok, elvész a szilárd talaj a lábunk alól: ez rossz. Ugyanez a képlékenység adja a lehetőséget életünk formálására: ez jó. Életünk nagy döntései tulajdonképpen vállalások, vállalások mindenféle előre nem látható következményláncolattal, okozathálózattal. Nincs előre garancia, és azt sem tudhatjuk, hogy az évek múlása milyen fénybe, megvilágításba helyezi a korábbi eseményeket. Azt javaslom, nézzenek önmagukba mindketten, gondolják végig a helyzetüket a fenti szempontok mentén, azután egyeztessenek szeretettel: ki mit vállalna, mihez ragaszkodna, miről mondana le és miről nem. den ajándék percért. Mert van az úgy, hogy bármit döntök, csak veszítek a megelőző helyzetemhez képest. Mérlegelnem kell, valóban ott álGYERMEKVÁLLALÁS Egy fiatal nő még joggal vágyakozhat idősebb társától egy közös gyermekre. Milyen alapon beszélünk jó és rossz döntésről? Praktikusan jónak mondhatunk egy élethelyzeti döntést, vállalást, ha: - A valóság (önmagam és a külvilág) eléggé alapos ismeretében történik. - Az értelem fényénél (tudatosság) történik. - Szabad lélekkel (nem félelem, önállótlanság, birtoklási vágy, bosszú, bűntudat és hasonlók által megkötötten) történik. - Emberi, spirituális fejlődésemet segítve (legfontosabb értékeimmel és céljaimmal összhangban) történik. GONDOK A KORKÜLÖNBSÉGBEN. Egy egészséges férfi 70 éves koráig (még tovább is) lehet szexuálisan aktív. Nem is ez szokott lenni a legnagyobb gond a 20 évnyi korkülönbségben, hanem a sok területen meglévő generációs távolság: más életérzés, életfeladat, más magánéleti és karriercélok, más a kortárskapcsolatok igénye, más ízlésvilág a zenében, az öltözködésben, a kikapcsolódás stílusában, és sorolhatnánk. Nézzünk szembe őszintén ezekkel a dolgokkal, hogy a saját esetünkben mekkora problémák ezek! Hiszen láttunk már olyat is, hogy egy elvált, fiatal asszony a jóval idősebb második társában sokkal több életerőt, férfierényt, gyöngédséget talált, mint első, fiatal férjében, és ez minden egyébért kárpótolta. NINCS ÁLTALÁNOS RECEPT. Egyvalami azonban biztosan állítható: nem elég az egyik félnek dönteni. A kapcsolatok világában az ember egymagában csak a romboláshoz, szakításhoz elég. A kapcsolat építéséhez, fejlesztéséhez, összhangjához mindenképpen ketten kellenek. tDOHÁNYZÁS Nagyobb valószínűséggel végződött válással az a kapcsolat, ahol csak az egyik fél dohányzott. is kell ahhoz, hogy egy házaspáregyütt maradjon, a szerelem ehhez kevés. Vajon mi az? . A pár életkora, előző kapcsolataik, de még az is számít, hogy dohányoznak-e vagy sem - olvasható egy ausztrál tanulmányban, ahol 2500 pár - házasvagy élettársak - életét követték nyomon 2001 és 2007 között, hogy megtalálják azokat a tényezőket, amelyek együtt tartanak egy párt. A kutatók felfedték, hogy a feleségénél kilenc vagy annál több évvel idősebb férfi esetében kétszer A szerelem kevés nagyobb a válás valószínűsége, csakúgy, mint annál a férfinél, aki huszonöt éves kora előtt nősült meg. Elvált vagy szétköltözött azoknak a pároknak a húsz százaléka, akiknek a házasságkötésük előtt született gyerekük, akár egy előző házasságból, akár az aktuálisból, miközben a házasságkötés előtt gyermektelen pároknak.csak kilenc százaléka ment szét. Valószínűbb, hogy elválnak azok a nők is, akik sokkal jobban szeretnének gyereket, mint a párjuk. A párok együtt maradásánál, illetve válásánál szerepet játszott a szüleik gyakorlata is. Azon párok esetében, akiknek szülei elváltak vagy szétmentek, 16 százalékos volt a válás. Ahol viszont együtt éltek a szülők, csupán 10 százalékos. A második vagy harmadik házasságukat élők 90 százalékkal nagyobb valószínűséggel válnak el, mint az első házasságot élők. A pénznek is van szerepe a válásokban: a jó anyagi helyzetben élő pároknak csak 9 százaléka vált el, a szegényeknél, vagy olyan párok esetében, ahol a férfi munkanélküli volt, ez az arány 16 százalék.