Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-23 / 171. szám

| Operettfalu­I Kiibekháza* 1 MÉG 2 NAP! fT^P^L^ Az OrszéggyOfési könyvtár f Alapítva 1910-ben | Csütörtök, 2009. július^.Twffní'fW^OO Ft (előfizetve: 75 Ft) | www.delmagyar.hu f DELMAGYARORSZAG GALAMBETETŐK Sok vita adódik abból, ha egy társasházaban egyesek etetik a galambokat, mások ellenzik ezt. 1 Júl. 25., szombat 20 óra PIQUET JÖTT ELSŐNEK A Magyar Nagydíj Forma-1-es futamra sorra érkeznek a versenyzők. Piquet volt az első. A LEGOLCSÓBB DOHÁNYT KERESTÜK, A LEGDRAGABBAT „VETTÜK" Cigi, cigi - 7 ezres átverés Kollégánk üzlete alakulófélben, miként a térfigyelő képernyőjén látható, FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA A konspiráció meggyűző volt, sőt még a jövő heti üzletet is megbeszéltük, mégis átvertek, amikor illegális árusoktól akar­tunk cigit venni tegnap a Mars téren. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem mondhatjuk, hogy ci­git árulnak, mert nincs náluk áru, hiányzik a bizonyíték ­közölte tegnap délelőtt a Mars téri piacigazgatóság irodájá­ban a bekamerázott területet figyelő nő, aki azonban ettől Nincs már szegedi ásványvíz SZEGED. Anna, Szent László, Santé. E három ásványvizet Szegeden palackozták - egy év­tizede. Ma viszont egyetlen he­lyi gyógyvizet sem találni üveg­be zárva a boltok polcain. Ho­lott tíz éve akár szegedikumnak is nevezhettük volna az An­na-vizet, ami másfél literes pa­lackban 60-70 forintba került. Most csak a fürdővendégek és az Anna-kúti közkifolyó hasz­nálói kortyolhatnak belőle. Részletek az 5. oldalon H Thealter \ függetlenül arcról ismeri a zugárusokat. A júliusi áfa- és jövedékiadó-emelés elkerülé­se miatt, a spórolás szándéká­val látogattunk el mi is az ille­gális cigiárusok törzshelyére, a Mars térre - hátha olcsób­ban megússzuk káros szenve­délyünk kielégítését. Az egyik képernyőn azt lát­tuk, hogy a piac előtti nyilvá­nos vécénél álló, ezüstszínű válltáskát hordó fiatal nő ép­pen egy csíkos inges idősebb férfivel beszélget, majd telefo­nálni kezd. Ő az egyik zugárus - kaptunk útbaigazítást. Nem sokkal később megjött egy fe­kete pólós, testesebb nő is, az ezüsttáskás „kolléganője". - Cigi, cigi? - kérdezgették halkan a járókelőket, amikor odaértem. - Mijük van? - kér­deztem. - Mi kell? - kérdezett vissza a fekete pólós. Meg­mondtam, mire azt ajánlotta, ne 1, hanem 2 kartonnal ve­gyek belőle, mert úgy 6 eze­rért odaadják a boltban régi áron 11 ezer 400 forintért kap­ható árut. Belementem, hi­szen így szinte fél áron hozzá­jutok. Folytatás a 3. oldalon Lassan húszesztendős álom a déli autópálya koncepciója Majdnem egyidős a rendszer­váltással a déli autópálya öt­lete. A mintegy 700 kilométer hosszú sztráda Magyarország leghosszabb autópályája lett volna, ha elkészül. Nyíregyhá­zát kötötte volna össze Sop­ronnal. MAGYARORSZÁG FEKETE KLÁRA Nincs a déli megyéket össze­kötő autópálya, gyorsforgal­mi út máig sem, az ország autópálya-hálózata sugaras szerkezetű: Budapestről in­dulnak ki a sztrádák, és elér­nek, ameddig elérnek. Ha va­laki Szegedről Horvátország­ba (Észak-Olaszországba) akar autópályán utazni, ak­kor fölmegy Budapestre az M5-ösön, és az M7-esen le­megy Letenyéig - a képzelet­beli háromszög két befogó­ján halad. Az átfogó ugyanis nem épült meg. A déli autópálya ötletére építve 1991-ben megalakult a Déli Autópálya (DAP) Kft. Az alapítók közé egy idő után valamennyi érintett önkor­mányzat belépett, a befize­tett összegek után pedig részvényeket kaptak az idő­közben rt.-vé alakult cégben. Az autópálya magántőkéből, állami segítséggel épült és koncessziós alapon műkö­dött volna. A DAP Rt.-nek 1996-ra már 220 befektetője volt, 120 a nyomvonal men­tén fekvő önkormányzat. Folytatás és jegyzet a 3. oldalon I A 90-ES ÉVEKBEN TERVEZETT DÉLI AUTÓPÁLYA^ A 90-ES ÉVEKBEN TERVEZETT DÉLI AUTÓPÁLYA^ Forrás: DM/DV-gyűjtés Napi 50 mázsa dinnyén is túlad egy jobb napon a Bajai út és a Nyugati elkerülő körforgalmi csomópontjá­nál Szétsiné Báló Dragica. A zöldséges bizniszbe beszálltak a nő családtagjai is, ők ülnek a közeli keresztező­désekben. Utánanéztünk: a nőnek nincs engedélye. Dinnyebodegások lépték é) Szegedet is. Bevált, ezért há­rom éve bérli a - Schmidt Andrea fotóján is látható - Debreceni útcai elárusítöhelyet az a dinnyés, aki ta­vasszal kezdte el a hatósági engedélyek begyűjtését. Reggeltől estig dinnyézik, mert csak két hónapig tart a szezon. További információk a 4. oldalon l'v'; DM-GRAFIKA A BELVAROSBAN SÉTÁLTUNK HEGEDŰS ISTVÁNNÁL Vakon bízni abban, aki segít az utcán Közlekedés, pénzfelvétel, vá­sárlás - hétköznapi dolgok, amiket mi, látók könnyen el­végzünk. A vakoknak azonban folyton koncentrálniuk kell. Tö­rekvések vannak az akadály­mentesítésre Szegeden is - He­gedűs István séta közben me­sélt ezekről. SZEGED KOVÁCS KRISZTA - Emlékezetből tudom, hogy hol a járda vége, és hol kezdő­dik a zebra. Érzékelni nem le­het sem bottal, sem lábbal, mert egy szintben vannak, nincs különbség a kettő kö­zött - mutatta Hegedűs István a Híd utcai gyalogos-átkelő­helynél. Azt mondta, a Bartók tér még ennél is rosszabb. A 39 éves szegedi férfi születése óta vak. A Széchenyi téri posta előtt találkoztunk. A jelző­lámpánál nincs hangjelzés, a zebránál az embereket fi­. Hegedűs István emlékezetből tudja, hol végződik a egy-egy járda FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT gyeli: ha hallja, hogy elin­dulnak a többiek, ő is lelép a járdáról. Baj csak akkor van, ha a látók a pirosnál indul­nak el. Folytatás a 4. oldalon Kőszeg \ •"{Szombathely} Program a 1 5. oldalon. Nemzetközt színházi fesztivál brí)é$

Next

/
Thumbnails
Contents