Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-22 / 170. szám

3 TISZASZIGETEN TOVÁBB TART AZ ELLENORZES, MINT A RÖSZKEI HATARATKELON Tükörrel a trükkök ellen A vámosok minden autót megtükröznek. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Tartva a többórás röszkei vára­kozástól sokan Tiszasziget felé kerülnek a gyorsabb határátlé­pés reményében. Kifelé ritkán kell sorban állni, belépéskor viszont tüzetesen átnézik az autókat, csomagokat. TISZASZIGET MÁRTON GERGELY Délben hullámokban érkeznek az autók a tiszaszigeti határát­kelőhelyre. A kilépő forgalom folyamatosan halad, a Szerbiá­ból jövőknek azonban gyakran fél órát vagy annál is többet kell várniuk. Ehhez annyi is elegendő, hogy ötödikként áll­nak be a kocsisorba. - Tiszasziget mind nyitva tartását, mind áteresztőképes­ségét tekintve elmarad Röszké­től, nyáron is csak este hat órá­ig van nyitva, ráadásul csak magyar és szerb állampolgá­rok használhatják - magyaráz­za Bácsi Attila, a Vám- és Pénz­ügyőrség Dél-alföldi Regioná­lis Parancsnokságának sajtófe­lelőse. - Mivel Tiszasziget is a vámunió külső határa, itt is szigorú az ellenőrzés, a kötele­ző minimum vizsgálatot min­den autónál mérlegelési lehe­tőség nélkül el kell végezni. Kivétel tényleg nincs, az összes gépjárművet alaposan ellenőrzik. Benéznek a motor­„Nem örülök neki, hogy minden alkalommal így átvizsgálnak." Józó János háztető alá, a csomagtartóból kipakoltatják a poggyászokat, megnézik az ülések alját, de végigtapogatják a tetőkárpitot is. Kívülről néhány kopogás­sal mesterségesen kialakított üreget keresnek a kocsiszek­rényen, majd jön a tükrözés. Egy négykerekű tükrös kisko­csit betolnak az alváz alá, így pillanatok alatt észreveszik, ha például átalakították a padlólemezt. Mind közül ta­lán ez a leghatékonyabb el­lenőrzési forma, az „alápillan­tó" segítségével találtak már húsz karton zárjegy nélküli ci­garettát is, amit a gépkocsi so­főrje gumipókkal rögzített a kerékdobhoz. Az autósok hol megértéssel fogadják a keresztkérdésekkel megspékelt érdeklődést, hol beletörődnek, hogy várniuk kell. Van, aki zsörtölődik a vá­mosokkal. - Nem örülök neki, hogy Régi idők slágertermékei Manapság főleg alkoholt és ci­garettát, időnként kábítószert foglalnak le a tiszaszigeti ha­táron. Egy időben azonban előszeretettel próbáltak be­hozni őrölt paprikát, majd a hazánkban időközben betiltott freongázzal kísérelték meg át­lépni a határt. A kilencvenes években virágzott a benzintu­rizmus is, napjainkban már nem éri meg a néhány forintos literenkénti különbségért át­járni Szerbiába. minden alkalommal így át­vizsgálnak, de már hozzá­szoktam - legyint Józó János. A tiszaszigeti férfinak nincs bejelentenivalója, kedvenc söréért jár át Szerbiába, amelyből egy kartont vám­mentesen behozhat. mmmnmmmhenmmhmmmnmmmmrshmm^^ Távozz tőlem, Sátán! SULYOK ERZSÉBET sulyok@delmagyar.hu Vannak a hívők, és vannak a cinikus, önavatott vajáko­sok. Az előbbiek emberbarátságból ügyködnek, mint a cikkünkben szereplő szegedi ördögűző asszony. Az utóbbiak pedig azért, hogy elszedjék a hiszékenyek pénzét. De mi az oka, hogy - mintha egyre többen lennének. Ördögűzők és az ő ténykedésükben hívők egyaránt. Tudjuk a kultúrtörténetből, hogy amióta a világ vi­lág, az ember számára létezik a jó és a rossz. Isten és Ör­dög. Távozz tőlem, Sátán, mormoljuk imában, bago­nyai ráolvasásban. Szenteltvizet hintünk a csecsemőre - a kereszteléssel kiűzzük a gyermek testéből a Go­noszt. Mert a testben Isten vagy démon lakik. Az ördögűzés fel­»Jó és Gonosz, Isten és Ördög. Ez annyira megnyug­tatóan egyszerű. Csak hinni kell benne. kentje a katolikus egyház, és - ha hi­szik, ha nem - Rómá­ban még ördögűző tanfolyamokat is szer­veznek, a pokolfajza­tok kergetése valósá­gos tudományág. Megvan benne, mik a csalhatatlan jelei a Gonosz általi megszállottságnak - például ha valaki minden átmenet nélkül megszólal egy ismeretlen nyelven, amit sose ta­nult, megmondja a jövőt, távolba lát, furcsa képzelgé­sek gyötrik, hallucinál, emberfeletti ereje van, esetleg vasszöget hány. És megvannak az eszközök, amelyek­kel elűzhető a démon - a klasszikus szenteltvíz mellett más egyházi jelképek, a kereszt, a füstölő. Ima és kézrá­tétel. Van az ördögűzőknek nemzetközi szervezete is, ennek vezetője, egy római atya már 40 ezer alkalommal űzte el sikeresen a Gonoszt. Igaz, soha senki nem doku­mentált egyetlen esetet sem, mert a vatikáni szabályzat tiltja, hogy a média bármi hírt adhasson az akciókról. Vagy elhisszük, vagy nem. A nem anyagi lét ismerői szerint az ember szinte semmit sem változott a kezdetek óta abban a tekintet­ben, hogy megkülönböztet jót és rosszat. Ennél bonyo­lultabb összefüggéseket nehezére esik észlelni. De ahogy a világ egyre bonyolódik körülöttünk, és sikerte­len erőfeszítéseket teszünk a megértésére, egyre nő a vágyunk az egyszerűen átlátható dolgok iránt. Jó és Go­nosz, Isten és Ördög. Ez annyira megnyugtatóan egy­szerű. Csak hinni kell benne - és jöhetnek az emberba­rát ördögűzők és a sátánfajzat csalók. Ha ez utóbbiak­kal akad dolgunk, írjuk a Gonosz számlájára. Ámen. Remélem, nem zavarja meg önöket, hogy az újkori hivatásos varázslók azt terjesztik, a Sátán újszerű meg­jelenési formája: a média. Múzeumraktár épül A FIGYELEM HASZNÁL LEGINKÁBB SZENTES FOLYOJANAK Melegben minden szem a Kurcán A Kurca Regatta nem csak vízi látványosság volt. Azt is jelzi, a szen­tesiek jobban figyelnek a folyóra. FOTÓ: TÉSIK ATTILA déstől - halljuk Korom Pál­tól, a polgármesteri hivatal vezető főtanácsosától. Szűcs Lajos alpolgármester azt mondja, a regatta előtt átöb­lítették a vizet, mert úgy lát­szott, pang, ezt a munkát a csatorna kezelője, az Atikövi­zig végezte. A kapcsolat a ke­zelő és a város között más, mint régebben, sokkal rugal­masabb a gazda. Sokat jelentett, hogy az ez­redfordulón 300 millió forint­ból kikotorták a medret. Az­tán nyilvánvalóvá vált - pél­dául a 2005-ös halpusztulás idején -, hogy a pénz nem elég. Folyamatosan figyelni kell a vizet, föl kell deríteni, meg kell szüntetni a szennye­zést. A bemosoíMnűtrágya és egyebek miatt szaporodik a növényzet, burjánzik a ruca­öröm, fölborul a víz oxigén­háztartása. Melegben ez a fo­lyamat felgyorsul. A képvise­lő-testület júniusi ülésére el­készített jelentés szerint a leg­nagyobb szennyező forrást a Zuhogói tiltó fölötti szakaszon találták, itt két csövön sötét­barna, habzó víz folyik be. Az eljárást megindította az ön­kormányzat, kérdés, mi lesz az eredmény. Az ilyen hírekre egyre többen kíváncsiak Szen­tesen. - Nem lehet megmondani, hogy a szökőkútnak, vagy a biológiai kezelésnek köszön­hető-e, de inkább az összes ilyen apróságnak, hogy itt tartunk - mondja Mucsi La­jos, a szentesi horgászegye­sület titkára. A Kurca elsősor­ban belvízelvezető, másod­sorban öntöző, a horgász­hasznosítás a harmadrangú szempont. De már többször is bebizonyosodott, ha a halak jól érzik magukat a vízben, az emberek is örömmel ülnek ki a partra. - Jó lenne, ha olyan halállomány élne a folyóban, amely még jobban szinten tartja a növényzetet. Ehhez több pénz kell. De ennél is fontosabb, hogy ha lehet, még jobban figyeljünk a vízre. Nem a pénz, inkább a minden­napi figyelem és aprólékos gondoskodás használ a legtöb­bet a Kurcának: ez derült ki az elmúlt években. Szentesen mindenki tudja, mi az a biore­mediáció, és minek az előjele a rucaöröm és a kékalga. SZENTES BAKOS ANDRÁS 640 millió forintból valósul meg a i SZEGED. A Délmagyarország tegnapi száma is bekerült a Mó­ra-múzeum új raktárának alap­kövébe - a kivitelezési szerző­dés, az alapkő-letételi okirat, az aláíráshoz használt toll és a lát­ványterv mellé. A nemzeti sza­laggal átkötött fémkapszulát Magyar Anna, a megyei múze­umhálózatot fenntartó megyei közgyűlés elnöke, Zombori Ist­ván múzeumigazgató és a kivi­telezésre kiírt tender nyertese, a KÉSZ csoport képviseletében Szögi Imre igazgató helyezte el. A közgyűjtemény Boross József utcai raktárát 800 millió forin­tért értékesítette a megye, az új raktár 640 millió forintba kerül. A fennmaradó 160 milliót a mú­zeum ideiglenes, Kálvária su­;tár. LÁTVÁNYTERV gárúti tárolóhelyének bérlésére és a 650 ezer műtárgy költözte­tésére költik. Az új raktár a Dorozsmai úti Baumax háta mögött, a Cserje soron épül. Az alapkő fölé a négyezer négyzetméter alapterületű létesítmény iro­dáit húzzák fel. Két szinten különítik el az ötféle gyűjte­ményt, az 500 négyzetméteres regionális restaurátor-köz­pontot és a kiszolgálóhelyisé­geket. 30 szakember dolgozik majd benne. Elkészültek a raktár alapjának cölöpsorai, mától nő látványosan az épü­let: helyükre emelik a hangár szerkezetét tartó oszlopokat. A kész raktárt december ele­jén adják át. Az első, tavalyi Kurca Regat­tán egy ladikos férfi éjjel ösz­szeszedte és elvitte a pályát határoló bójákat. Idén ez is­mét lejátszódott, de most a tolvajt a parton egy darabig követte és szidta a zseblám­pás őr. A hídról keskeny víz­nek látszik a Kurca, mégis elég nagy ahhoz, hogy ilyesmi megtörténjen rajta. Amikor nincs vele gond - mint mosta­nában igazi folyóvízi élet zajlik a hátán. Évente 7 millió forintba kerül Szentesnek az, hogy a 39 kilométeres folyó, főcsa­torna úgy nézzen ki, aho­gyan most. Ez az összeg tar­talmazza a két vízfrissítő szö­kőkút működtetésének és a bioremediációs kezelésnek a költségét, ez utóbbi azt jelen­ti, baktériumokkal tisztíttat­ják meg a vizet a szennyező-

Next

/
Thumbnails
Contents