Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-21 / 169. szám

2009. JÚLIUS 21., SZOMBAT AKTUALIS SZOMBAT ÓTA ÚJÍTJÁK A BELVÁROSI HIDAT - A RENDŐRÖK BÜNTETIK A RÁHAJTÓ AUTÓSOKAT Bertalan jelent kapcsolatot az ó- és az újváros között A hétfő reggel a Bertalan híd bedugulásának főpróbája volt: az első munkanapon mi is ott álltunk a kocsisorban. SZEGED FEKETE KLÁRA Szombat reggel 6 órakor elkezdték a Belvárosi híd felújítását, a dilatációs elemek cseréjét. A hétvége azonban még csak a főpróbája volt annak, milyen az élet Szegeden, amikor csak egy hídon lehet áthajtani a Tisza felett. Lapunkban már többször beharangoztuk: a tömegközlekedés járművei egyelőre még átmehetnek a Belvárosi hídon. Augusztus 1. és 9. között azonban mindenkit kitiltanak az. átkelőről, leszámítva a bicikliseket és a gyalogosokat. Tegnap mi is kipróbáltuk a csúcsforgalmat hétfő reggel 7 20 ezer forint a büntetés A kiszabható helyszíni bírság maximumát, 20 ezer forintos büntetést fizettet tegnap óta a rendőrség azokkal, akik jogtalanul felhajtanak a Belvárosi hídra - mondta Németh Károly ezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója. A hídon szinte folyamatos a rendőri jelenlét és hamarosan jelzőőrök is segítik a forgalomirányítást. Eleinte figyelmeztetésképpen csak 3000 forintos bírságot szabtak ki a rendőrök, akik a külföldieket tegnap angolul szólították meg. és 8 óra között, amikor az emberek munkába indulnak. A Szilléri sugárút felől igyekeztünk Újszegedet megközelíteni, de már a startnál elakadtunk: az ötödik zöldnél sikerült egy kis rést találni és rákanyarodni a hídra. Ott azonban rögtön meg is álltunk egy időre: a kocsisor, amelybe bekerültünk, szerény becsléseink szerint legalább a József Attila sugárút-nagykörút csomópontjáig ért. Innen indult a lámpafüggő araszolás. Átérve a túlpartra, a Makó felé kivezető úton már lazult a forgalom, az eddig őrjítőén zsúfoltnak tűnő sávokon szinte megpihentek az idegek. A sportcsarnok után „kiszálltunk" a sorból, visszafordultunk, és megpróbálkoztunk újra átkelni a Tiszán, immáron Szeged felé haladva. Nem várt eredmény született: feleannyi idő alatt, szinte laza menetben értük el a nagykörutat. Persze az első, a hídról lezúduló forgalmat visszatartó Római körúti lámpánál egy kicsit összetorlódtak az autók. Elmentünk a Belvárosi híd irányába is: szinte üres utcákat láttunk a hídfő környékén, üres parkolóhelyekkel. A hídfő lámpái sárgán villogtak. A hídon - Szeged felől nézve - a jobb oldali pályán dolgoztak, már kibontották a dilatációs elemeket. A munkaterület előtt forgalomirányító lámpák tartóztatták fel a trolikat és a buszokat, a gyalogosok és a biciklisek a járdán szabadon közlekedhettek. Láthattuk azt is, mennyien próbáltak meg ügyeskedni, és átvágni a trolik mögött megbújva. IMfO: 736 609 0*5 Non-stop DOPRAVA ZBOZÍ doprava speoice sklaoovaní 0 - 24 I Ez most nem hétköznapi dugó volt a Bertalan hídon. FOTÓK: KARNOK CSABA Dilatációs elem, szemtől szembe. Boros Péter, a hídfelújítást végző Betonplasztika Kft. ügyvezető igazgatója megmutatta, mennyire elöregedtek a 16 éves dilatációs elemek. A természetes folyamat, a hőtágulás miatt a hídba beépített, gumival borított acéllemezeket már feltárták, kiemelték. A gumi elöregedett, beengedte a vizet, a fémrészek elrozsdásodtak. A téli, sós hólé még a betonacélba is akkora lyukat mart, hogy egy ember alkarja is beleférne. A Belvárosi híd 5 dilatációja közül 3-at cserélnek ki, 2-t megszüntetnek, mert nincs rájuk szükség. Variációk sátorra HOLLÓSI ZSOLT hollosi.zsolt@delmagyar.hu 99 A kempingezés már nem csak a szerényebb pénztárcájúak sportja, inkább választott életforma. Nomád körülmények között, egyik táborhelytől a másikig túrázva fedeztük fel a Mátrát, a Bükköt, gimnazistaként pedig a balatoni sátras építőtáborok jelentettek élményt. A kötelező sátortáborozással azonban a kempingezést is megutáltatta velem a múlt rendszer utolsó éveiben a Magyar Néphadsereg. A kéthetes sándorfalvi „kiskihelyezések" még csak hagyján. De a januári, bakonyi Druzsba-87 bolgár-lengyel-csehszlovák-szovjet-magyar hadgyakorlaton döntöttem: önszántamból sem kempingezek többé soha. Hóban, mínusz 22 fokban, a földre szórt szalmán, hálózsákban dideregtünk - húszan a dobkályhával fűtött tízszemélyes katonai sátorban. Fürdés: hetente egyszer. Ehhez képest elviselhető volt, amikor nyáron kellett tábort verni a bakonyi erdőkben: kirobbantottuk a fél hegyoldalt, és súlyos tízmilliókért meteorológiai állomásnak álcázott titkos atombunkert építettünk a vezérkarnak - feleslegesen. Aki addig nem volt a rendszer és a kempingezés ellensége, a seregben az is azzá vált. Ilyen előzmények után érthető a jelmondatom: „Csak sátorba ne!" Persze soha ne mondja az ember, hogy soha. A 21. században a kempingezésről vallott elképzeléseimet is felülvizsgálhatnám. Mert minden elképzelhető komforttal ellátott luxuskempinget láttam az elmúlt években Horvátországban és Itáliában. A sátorhelyeknél konnektorok, hideg-meleg vizes csap, étkezőasztal padokkal, kerti grill, kuka és bőséges hely. A sátrat sem csak úgy a fűre kell felverni, hanem az erre külön kialakított kavicsos alapra. Légkondicionált vécé, patyolattiszta zuhanyzó, mosoda, játszótér, kosárpálya szolgálja a turisták kényelmét. A kempingezés ma már nem feltétlenül a szerényebb pénztárcájúak sportja, inkább tudatosan választott életforma. Egyre többen vannak, akik több tízmilliót érő járművekkel és felszereléssel nyaralnak az elit táborhelyeken. Ha számolunk, lehet, hogy kiderül: a kempingezésnél olcsóbb a drága hotel. Nem épül Margit híd pótló a fővárosban ni. A katonai pontonhíd felállításának ötlete Hagyó Miklós főpolgármester-helyettestől származott. Az azonban már a múlt héten, a Duna-parton tartott tájékoztatón elhangzott, hogy a pontonnak nem a megépítése, hanem a működtetése lenne drága: naponta húszmillió forintba kerül, 480 katona kell hozzá. Mivel a rakpartról lehetne ráhajtani, az ottani forgalom is megállna. Ha hajó jön, a pontonhidat nyitni és zárni kell, mert - mint azóta kiderült - a folyam nemzetközi forgalmát nem lehetne korlátozni a hídépítés idejére. Emiatt a kabinet elvetette ezt az ötletet. SZENTES, BUDAPEST MUNKATÁRSUNKTÓL A munkásokat még nem zavarják a szabálytalankodó gépkocsivezetők. És a sofőröket sem zavarja, hogy nem használhatják a Belvárosit. Nem kell pontonhidat építeniük a szentesi műszaki zászlóalj katonáinak Budapesten. A Főpolgármesteri Kabinet hétfői ülésén olyan döntés született, hogy nem tartanak igényt a honvédség segítségére, máshogyan oldják meg a Margit híd felújítása miatt várható közlekedési anomáliákat - tájékoztatott tegnap az MTI. A Margit hidat fel kell újítani, augusztus 21-én le is zárják, és ezután egy évig csak a buszok, villamosok és a kerékpárosok kelhetnek át rajta. Itt azonban naponta 50 ezer autó is át szokott haladEMELT SZINTET A MATURÁLÓK ÖT SZÁZALÉKA VÁLASZT - KÉNYSZERPÁLYÁN AZ EGYETEMEK IS Kétszintű érettségi: megbukott a négyéves rendszer A megyei érettségizők 5 százaléka maturált emelt szinten. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi nem érte el célját - sokan ezért értelmetlennek tartják. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR 23 ezer 960 érettségi vizsgából csupán 1300 volt emelt szintű idén Csongrád megyében. A magyar tanulók mindössze 3 százaléka választotta az utóbbit. 2005-ben vezették be a kétszintű érettségi rendszert. - Az emelt szintű matúra nem váltotta ki a felsőoktatási felvételit. Színvonala a középszint miatt formalitássá vált, néhány tantárgy feladatlapja inkább intelligenciatesztre hasonlított - mondja Eitler József, a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Széchenyi István Tagintézményének igazgatója. A rektori konferencia nemrég megválasztott elnöke, az SZTE-t vezető Szabó Gábor több interjúban kifejtette: szerinte sem jó a jelenlegi helyzet, ő az egyszintű, kemény próbatételt jelentő érettségi híve. A jelenlegi, 480 pontos felvételi rendszerben 80 pluszpontot lehet szerezni. Egy emelt szintű érettségi 40 többletpontot ér - de csak akkor, ha legalább 30 százalékosra sikerül. Egy nyelvvizsga pedig, ha középfokú, C típusú, akkor 35; ha felsőfokú, C típusú, akkor 50 pontot. Vagyis a bejutásért két emelt szintű vizsgát nem éri meg letenni. A legtöbben pedig eggyel sem próbálkoznak. Hiszen a magyar felsőoktatási intézmények nem várják el a felvételizőktől a magasabb szintű matúrát. Az országos tendenciához hasonlóan az SZTE-n is csupán 3 alapképzési szakon kötelező az emelt szintű vizsga. Mégpedig a modern filológiai képzésben, az anglisztikán, a germanisztikán és a romanisztikán, az adott nyelvből. Az orvosegyetemek arról állapodtak meg: jövőre legalább egy emelt szintű vizsgát követelnek. A fejkvótás finanszírozás miatt az egyetemek nem engedhetik meg maguknak, hogy lemondjanak hallgatókról. Ha az egyik intézmény követeli az emelt szintet, azzal a másik kerülhet lépéselőnybe: inkább ide jelentkeznek a diákok. Ponthatárok: csütörtökön Az idei felvételi ponthatárokat csütörtökön határozzák meg. 2008-ban egy átlagos felvételiző 343 pontot ért el, és egy szakon sem kellett a maximumot, 480 pontot teljesíteni.