Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-20 / 168. szám

2009. JÚLIUS 343., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR | VEGE AZ ARATASNAK, GYENGE A TERMES - EGY TABLAT LESZAMITVA Országos rekord lehet a szentesi 9,2 tonnából Bejöttek a jóslatok: a tavaszi aszály miatt nagyon gyenge a búzatermés Csongrád megyé­ben. Mindössze 3 tonnás az át­lagtermés hektáronként, miköz­ben egy szentesi táblán valószí­nűleg országos rekord született. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Szentesen egy összefüggő, 107 hektáros táblában 9,2 tonnás rekord gabonatermést takarí­tottak be. Lehet, hogy ezzel a mennyiséggel országos első lesz a hektárok tulajdonosa, a Terra-Coop Kft. Szarvas Pál ügyvezető igazgató elmondta, ez egy francia hibrid vetőmag­nak köszönhető, valamint an­nak, hogy a területet öntöz­ték. De maguk is meglepődtek 99 A kalászosok megsínylették azt, hogy áprilisban és májusban alig esett 1-2 milliméternyi csapadék. az eredményen, hiszen az át­lagtermés náluk mindössze 5 tonnás volt hektáronként. A szentesi kft. már pénteken befejezte az aratást. A megye legnagyobb részén szintén vé­ge a gabona betakarításának, csak a kimaradt, nehezebben megközelíthető búzatáblákra kellett a hétvégén is kimenniük a kombájnok­nak. Mennyi gabona ter­mett? Szakáll Sándor, a Me­zőgazdasági Szakigazga­tási Hivatal megyei földműve­lésügyi igazgatója elmondta, amire idén számítottak, az be­jött: nagyon rossz termést arattak le a szövetkezetek és a gazdálkodók. A kalászosok megsínylették azt, hogy ápri­lisban és májusban alig esett 1-2 milliméternyi csapadék. A júniusi özönvíz pedig akkor jött, amikorra a gabona meg­érett, és az égi áldás inkább ártott, mint használt. Az őszi árpa és a búza egy­formán 3 tonnás átlagtermést hozott a megyében a szokásos 4,5-5 tonna helyett. Országo­san 3,5 tonna az átlag, de Sza­bolcsban nem ritka a 2,5 ton­nás végeredmény sem. A leg­frissebb termésbecslések alap­ján őszi búzából 29, őszi árpá­ból 25, zabból 31 százalékkal Sokéves átlag Csongrád megyében január l-jétől május 31-éig 206 milli­méternyi csapadék az úgyne­vezett sok éves átlag. Ehhez képest idén tavasszal csak 117 milliméternyi eső hullott le. A hiányzó mennyiség 99 milli­méter volt. marad el a termés az idén Ma­gyarországon - 2008-hoz ké­pest. Úgy számolják, hogy bú­zából csak 4 millió tonnát ta­karítanak be: 30 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Gyengébb lett a tavalyinál az idei termés. FÓTÓ: TÉSIK ATTILA •••••••• SMMMMMMMMMI KETT0Z0D0, ELAVULT, INDOKOLATLAN Magyarázzuk az utcaneveket Dugonicsról és Széchenyiről te­ret és utcát is neveztek el Sze­geden. A textilgyár és a fonó­gyár már rég oda, de az egyko­ri ipartelepre vezető út őrzi a múltat, és az „elvtársi időket" sem hagyja feledni némely el­nevezés. Rápillantottunk né­hány megyebeli térkép utca­névjegyzékére. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Legalább 100-120 új, vagy megváltoztatandó elnevezést gyűjtöttünk össze 2003 nyara, előző Szeged-térképünk megje­lenése óta. A sorszámos kisker­ti utak egy része nevet kapott, ez a korrekciók jó részének ma­gyarázata. Ugyanakkor a bak­tói övezetben maradt a sor­szám, de betűvel kiírva: példá­ul nem 1., hanem Első szerepel az utcanévtáblán - kezdi sorol­ni az érdekességeket Firbás Zoltán, a Szeged legújabb hiva­talos várostérképét közreadó Firbás Térkép Stúdió vezetője. Eltévedhet az idegen, ha nem ellenőrzi a tulajdonnév után a közterület típusát is a szegedi térképen. Mert például utca neve, miközben Petőfiből létezik sugárút, Temesváriból és Tisza Lajosból körút, Dugo­nicsból és Rákócziból tér, sőt: Vitézből köz is Szegeden. A főváros nevét körút és út egyaránt viseli a Tisza-parti vá­rosban. Az út valóban a Buda­pest felé tartó régi, még a posta­kocsik által is használt nyom­vonalat jelöli. A Budapesti kör­út nem vezet a fővárosba, mint ahogy semmi köze a település megközelítési irányához mond­juk Felsővároson a Debreceni vagy a Kecskeméti utcának. Ha­sonlóképpen logikátlan Alsó­városon a Röszke, Rókuson a Szatymazi, Szentmihályon • a Mátra utca elnevezése. Nincs már gyár, de a név utal a valaha domináns iparra: a Textilgyári úton, vagy a Ken­derfonó utcán. Egykorvolt léte­sítményre emlékeztet_az újsze­gedi Lövölde út, a móravárosi Menhely utca, vagy Szőregen a Gőzmalom, a Palackozó és a Bánya utca, illetve az Ipartele­pen az Ikarusz köz is. Ugyan­akkor a klebelsbergtelepi Kis­vasút vagy Mozdony utca, il­letve a Sínpár sor a valaha arra pöfögő gőzösöknek állít emlé­ket. Ismerőseim szerint sose működött a környékükön vas­gyár, mégis Vasgyár az egyik alsóvárosi utca neve. - Illő lenne a város önkor­mányzatának támogatnia a Szeged utcaneveit magyarázó, 1974-ben megjelent Péter Lász­ló-könyv aktualizálását. A kö­• m • ii— ni i „A baktói övezetben maradt a sorszám, de betűvel kiírva: például nem 1., hanem Első szerepel." Firbás Zoltán településmérnök tet az elmúlt 35 évben történt változásokat nem tartalmaz­hatja, holott közben lakótele­pek, lakóparkok nőttek ki a földből, s az ottani közterüle­tek sokaságának indoklására is kíváncsiak a helyiek - véli Fir­bás Zoltán. A településmérnök tagja a közterület elnevezések véleményezésére létrejött ta­nácsadó testületnek, miközben támogatja a Soroptimist Club Szeged táblás akcióját. Ennek eredménye az a több száz név­magyarázó tábla, mely a szege­di utcasarkokon segít eligazod­ni - a történelemben, illetve a helytörténetben is. „Elvtársi Idők" nyoma. A Zsukov tér Tápén, a Sallai Imre és a Fürst Sándor utca Petőfitelepen megmaradt a politikai fordulat előtti nevé­nél. Szegeden a rendszerváltozás a Marx tér nevét visszaváltoztatta Marsra, ugyanakkor Engels utcanév maradt - a szőregiek akaratából. Legalább négy Felszabadulás utcát találni még Csongrád megyei tele­pülésen - a Firbás Térkép Stúdió adatbázisa szerint. Az „elvtársi idők" nyomát őrzi például Tömörkényen a Mező Imre; Székkutason a Marx, a Kun Béla és a Sztahanov; Ópusztaszeren a Komócsin Zoltán; Óföldeá­kon a Fürst és a Sallai; Öttömösön a Tolbuchin; Üllésen a Hámán Kató; Forráskúton a Tanácsköztársaság utcanév. Penny Markét Friss. Olcsó. Jó.

Next

/
Thumbnails
Contents