Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-18 / 167. szám

DR. CZEIZEL ENDRE: CECÍLIA, A FELESEG „NYÜSTÖLTE" A MŰVÉSZT Munkácsy zsenialitása szenvedésbői született Gyermekként árván maradt, fiatalként elkapta a vérbajt, csak egy fia született, s az is meghalt - a sorscsapások ellenére is festőgéniusz lett Munkácsy Mihály. Dr. Czeízel Endre orvos genetikus szerint épp azt bizonyítja élete, hogy az emberi zsenialitás sokszor a pokol bugyrainak megjárása nyomán születik. Munkácsy legnagyobb tragédiája mégis az volt, hogy az impresszionizmus korában fejlesztette tökélyre a klasszikus festészetet, így ma külföldön alig ismerik. qj M ld <v M \qj FESTÉSZET RIMÁNYI ZITA A gének és a géniuszok összefüggéseivel, a zsenialitás tudományos igényű megértésével dr. Czeizel Endre több művész, tudós esetében is foglalkozott családfájukat, kórtörténetüket kutatva. A nagy koponyák életét vizsgálva arra jutott: a legtöbb esetben pokolra kell annak menni, aki igazán jelentős művészi vagy tudományos eredményt ad a vüágnak. Sokszor szenvedésből születik a zsenialitás, s bizony a nagy festőnknek tartott Munkácsy Mihály is megjárta a maga kálváriáját. Szenvedésből zsenialitás. Apai ágon német sóbányászcsaIádból, a Liebektől származik. Édesapja tipikus XIX. századi férfi volt, aki inasként kezdte, de rátermettségének köszönhetően vezető lett. Az életben is jól helytállt, gazdag lányt vett el. Második feleségétől született harmadik gyermekként a Munkácsy Mihályként ismertté vált festő, de még a fiú kiskorában meghalt az édesanya. így Mi99 Munkácsy életének, tragédiáinak tanulsága, hogy a magyar géniuszokat el kell fogadtatni a világgal, mert a géniuszok teszik naggyá a hazát. Géniuszokban gazdag nép vagyunk, de sokan közülük fiatalon meghaltak. Dr. Czeizel Endre hályt féltestvére, Cecília nevelte, a harmadik feleség ugyanis nem törődött a gyerekekkel és hamaL rosan Munkácsy apja is megaK halt. Ekkor az árvákon a Reök túl család, Mihály édesanyjának I családja segített, rokonok * örökbe fogadták őket. Czeizel szerint a burgenlandi osztrák családra is a társadalmi felemelkedés volt jellemző, a szitakészítő gyermekei már tiszttartók, ügyvédek lettek. Utóbbi fog„ laiKOzást űzte az a férfi is, aki •x örökbe fogadta a későbbi festőE. művészt. Reök István kiváló •1 magyar hazafinak számított, Kossuth-hívő volt a szabadHBm ságharc idején és ez megpályáját. Nevelőszülőként eli mondásos | figura. Verte \ Misit, aki az í első négy osztályt is I nehezen [végezte el, l mert nem I akart ta| nulni, de | mostohája | nehezen ! ment bej le, hogy I asztaloslas legyen. Rá akarta venni, ' hogy képezze magát, ne' vélni próbálta és a későbbiekben is mindig figyelemmel követte sorsát, pénzt küldött neki. - Sok szomorúságot élt meg már egészen kisgyermekként Munkácsy Mihály és árvaként testvéreitől is elszakították. Ráadásul családtagjai gyilkosságok áldozataivá is váltak - hangsúlyozta az orvos genetikus, mégis azt a bizarrnak tűnő következtetést vonta le: Munkácsyra még rosszabb sors várt volna, ha apja nem hal meg. „Annak idején az apa volt a családban a szuperego, a fő terrorista, aki akaratuk ellenére is döntött gyermekei sorsáról. Mihály például gyerekként szeretett kavicsot görgetni a zsebében, de ezt apja tiltotta és egyszer büntetésként megetette azt vele. Sok korábbi géniusz élete félárvaként kezdődött, s valószínűleg az is hozzájárult kibontakozásukhoz, hogy apjuk nem telepedett rájuk akaratával." HÁZASSÁGBÓL ÜZLETI VISZONY. Munkácsynak nem volt könnyű dolga asztalosinasként, verték, éjszaka a szabadban kellett aludnia. Mindaddig nem változott a sorsa, míg egy vándorfestő észre nem vette tehetségét. Erről általában többet tudnak képeinek csodálói, a kiállításlátogatók. Házasságáról is ismeretes, hogy egy őt mint művészt támogató arisztokrata megözvegyült feleségét vette el. Kapcsolatuk azonban egy vetélés és egy koraszülött elvesztése után gyermektelen maradt. A feleséget, Cecíliát Czeizel úgy mutatta be, mint ragyogó kapitalista vállalkozót, aki Munkácsyból pénzgyártó automatát, jó menedzserként gazdag festőfejedelmet csinált. Ezt azzal példázta, hogy idézte az asszony levelét, amiben a festő „termelőképességéről" írt. Ekkoriban már műkereskedő értékesítette Munkácsy alkotásait és Czeizel szerint Cecília „nyüstölte" a művészt, házasságuk üzleti viszonnyá változott. Munkácsy pedig beleszeretett barátja feleségébe és ezért sok időt töltött velük. Az orvos genetikus szerint azért nem zavarta a felszarvazott férjet Munkácsy jelenléte, mert homoszexuális volt. A magyar festőnek így a kapcsolatból fia született, de fiatalon, kadétként egy lóversenyen meghalt. SZERENCSÉS MALÁRIA. Hangú lataira, egészségi állapotára kihatottak az inasévek szenvedései, de vulkáni erővel ki- J törő tehetsége, sikerei is ke- j délymegrendülést okoztak I nála az orvosi magyarázat alapján. Nem ritkák nagy mű- I vészeknél az alkotói válságok: a túlzott aktivitás lelki I részegségei után kiszipolyozva érzik magukat. Gyakran jellemző rájuk a kétpólusú depresszió, ami Munkácsynál is tetten érhető. Eksztázisban alkot, majd nem hiszi el, hogy szerencsésen sikert ért el. A jóképű Munkácsyt, aki tetszett a nőknek, a vérbaj, a szifilisz korán megfertőzte, még csak tizenöt éves volt, de egyszerre maláriát is kapott, ami nagy lázzal járt, s ennek köszönheti, hogy még sokáig élt, a vérbajból adódó leépülés később jelentkezett nála. Amikor elérte a megtébolyodás, egy magyarországi elmegyógyintézetben élő halottként élt. De feleségére vall, még aláíratta vele összes művét. A sors fintora, hogy halála után nem sokkal betegsége gyógyíthatóvá vált. ELMENT MELLETTE A MŰVÉSZET. Harmadik tragédiája családi élete, betegsége mellett Czeizel szerint életművével függ össze. „Az nem vitatható, hogy már életében festőgéniusznak tartották, különleges talentuma volt ahhoz, hogy jól kifejezze az érzelmeket képein. Pedig ebben műveltsége nem segítette, csak empátiája. Az érzelgősség minden képén fontos. A baj az, hogy nem volt elég okos, elment mellette a festőművészet" - állítja a genetikus. - Mesterségbeli tudása nem kérdéses, de az „új idők új tanaival betörni" időszakában, az impresszionizmus feltalálásának, a modern születésének korában Manet-t má zoló őrültnek nevezte. Ha több esze lett volna, ráébred, észreveszi konzervativizmusát, mert nem kérdés, hogy tudott volna az impresszionisták stílusában egyedit, maradandót alkotni. Ez például a Poros út című képén is látszik. De felesége hajtotta, nála csak „termékei" száma számított szögezte le Czeizel. így korának festőfejedelme a korabeli nemzetközi sikerek ellenére ma csak Magyarországon örvend nagy tiszteletnek. Szégyen, hogy jelenleg külföldön alig ismerik, korának újítói, az impresszionisták pedig igazán népszerűek. MUNKÁCSY háziköntöse és festőköpenye. 99 A géniuszok ragyogását gyakran későn vesszük észre és az a jellemző, hogy csak a középszerűek érvényesülnek. Pedig jövőnk attól függ, megbecsüljük-e a géniuszpalántákat, el tudjuk-e fogadtatni minél több emberrel, hogy sorsunk ettől függ. Dr. Czeizet Endre MANET-T mázoló őrültnek nevezte. Az „új idők új tanaival betömi" időszakában, az impresszionizmus feltalálásának, a modem születésének korát nem ismerte fel Munkácsy. Feleségével, Cecíliával. Talent-index Két évvel ezelőtthöz képest egy helyet előrelépve, a közép-európai rangsor negyedik helyén végzett Magyarország a Talent-index felmérésén. Az index azt mutatja, hogy 2012-ben az országok várhatóan milyen színvonalon állnak majd a tehetséges szakemberek nevelése, megtartása terén. Ehhez figyelembe veszik az oktatás mellett a kutatás-fejlesztésre szánt források GDP-hez mért arányát, az üzleti képzések színvonalát, a munkavállalók nyelvi képességeit, az ország tőkevonzó képességét, a várható GDP-növekedést, a munkaerőpiac mobilitását. A közép-európai rangsor első helyén Ausztria áll, második Oroszország, harmadik Lengyelország. Az index szerint az ukrán iskolák jobbak az osztrákoknál, a felsőoktatás terén Oroszország a listavezető. A munkaerőpiac nyitottsága, mobilitása terén Szlovákia került az első helyre, ebből az országból folytatnak majd a legtöbben tanulmányokat külföldön. Magyarország az idegennyelv-ismeret szempontjából csak a nyolcadik helyen áll. (mti)