Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-16 / 165. szám

Houtú még 82 út. Hazajutni sem egyszerű a három német fiúnak, hi­szen családjuk munkanélküli, értük jönni vagy pénzt küldeni is nagy ne­hézségek árán tudnak. Egyikük három nap múlva kapott pénzt, kifizette a szállodaszámlát, és hazament stoppal. Másikukért kedden jött az édesapja, de annyi pénz nem volt nála, hogy Marcót is kiszabadítsa. Az édesapa annyit odahaza már kiderített, hogy nem ők voltak az elsők, akiket a román család rabszolgaként fogva tartott. Amikor Batástyán jártunk, Marco már tudta, hogy két testvére és szülei átutalták a pénzt, amiből kifizetheti a szállást, és vonatra ülhet hazafelé, Németországba. Jó estét! 50 euró. Megyünk? SZABÓ C. SZILÁRD szabo.szilard@delmagyar.hu „A milánói nagybácsi, akihez beajánlott a barátnőm, a buszállomáson várt. Elvitt a lakására, ahol több tucat romániai, bulgáriai és moldáviai nő élt összezárva. Ak­kor jöttem rá, mi is lényegében ez a szezonmunka." Számtalan, a fentihez hasonló rémtörténetet hallottam és olvastam már olyan, mélyszegénységben élő ke­let-európai lányokról, akik a magas fizetés reményében vállaltak pincérkedést vagy táncosnői munkát Nyuga­ton, s csak akkor döbbentek rá, hogy mire is akarják kényszeríteni őket, amikor már kiutaztak. Akkor viszont már nem ők döntenek arról, hogy akarnak-e strichelni vagy sem, hanem a nagybácsi, ő nyom a kezükbe papírlapot, amin az áll: „Jó estét! 50 euró. Megyünk?" A lapunk által fel­tárt, Romániába csalt németek története nem illik a képbe. Nem csupán azért, mert férfiakról van szó, hanem azért sem, mert itt kirándulást, nem pedig munkát ígért a ro­mán ismerős a huszonéves német fiataloknak. Ugyan­akkor ott minden összeér a lányok és a fiúk történeté­ben, ahogyan bántak velük. Úgy tűnik, hogy a modern rabszolgatartásnak megvan a kiskátéja. Első lépésben az adott ország nyelvét nem beszélő embert megfoszt­ják személyes szabadságától, minden pénzétől, iratától és kommunikációs lehetőségétől - nehogy felvegye a kapcsolatot az otthoniakkal. Tárgyként kezelik, lelki és - nem ritkán - fizikai terrort is alkalmaznak vele szem­ben, ha ellenáll. Az erődemonstráció célja az áldozat személyiségének megtörése, leépítése annak érdeké­ben, hogy még könnyebben lehessen ellenőrizni a rab­szolgakörülmények között. Sokan feladják a harcot, és hónapok elteltével már nem képesek kikecmeregni szorult helyzetükből. A né­met fiatalok egy hónap után megszöktek, és úgy gyalo­goltak 155 kilométert Balástyáig, hogy senkihez sem szól­tak, senkire sem néztek. A félelem beleivódott sejtjeikbe, s a rettegés még tegnap is ott volt egyikük tekintetében. 99 Úgy gyalogoltak 155 kilométert, hogy senkihez sem szóltak, senkire sem néztek. 2009. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK AKTUALIS MARCO MEGSZOKOTT, BALASTYAIG GYALOGOLT - VARJA, HOGY CSALADJA HAZAJUTTASSA Rabszolgaként dolgoztattak három németet Temesváron Ahova Marco valószínűleg soha nem akar visszatérni. Fogsága, kényszermunkája helyszínét mutatja a térképen a német fiatal. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Romániába csalt, kifosztott, és egy hónapig rabszolgaként dol­goztatott három német fiatal­embert egy román ismerősük. Marco Jahn és két társa meg­szökött, 155 kilométert gyalo­golt Balástyáig, akiket rendőrök és az ottani szálloda segített. Ketten már hazamentek, Marco kálváriája még nem ért véget. BALÁSTYA DOMBAI TÜNDE - Román ismerősöm többször hívott, hogy ha hazautazik Te­mesvár mellé, a családjához, tartsak vele egy-két napra. Ko­csival megy, mindegy, hány embert visz, náluk alhatunk, így olcsón megoldjuk a kirán­dulást. Egy 23 éves, gazdálko­dó és egy 25 éves, szakképzet­len ismerősömmel június ele­jén elkísértük a családjához. És akkor jött a döbbenet ­kezdte mesélni hihetetlen ka­landjukat a 23 éves, munka­nélküli német szakács, Marco Jahn. Tekintetében most is ott a rettegés. Hangja remeg. ­Sofőrünk másnap felszívódott azzal, hogy mindjárt jön. Vár­tuk, de hiába. A családja pe­dig a koszt és kvártély fejében befogott bennünket dolgozni. Bankkártyáinkat és egyikünk igazolványát elvették, később a többiekét is, mobiltelefonja­inkat ellopták. Rabszolgának éreztük magunkat. Retteg­Jótett helyébe A német nagykövetség előbb közölte a szállodával, hogy juttassa el a fiúkat Pestre, ahol enni adnak nekik és vo­natjegyet kapnak. A családok­nak viszont azt mondták: sem­mit nem fizetnek. Ezért a csa­ládok azt kérték, hogy marad­hassanak a fiúk. Az Orchidea Hotel vezetője azt mondta, ar­ra gondolt, fordított helyzet­ben neki is jólesne a segítség. Ezért nagy kedvezményt adott, 180 ezer forintnak meg­felelő eurót kért az ellátásért. A német nagykövetséget is megkérdeztük az eljárás mód­járól. Lapzártánkig nem érke­zett válasz. A megyei rend­őr-főkapitányságtól Szenti Szabolcs szóvivő mára ígért választ. Oda csöngettek be segítségért. A rendőrök vették fel a kapcso­latot a budapesti német nagy­követséggel, ők pedig a fiúk családjával. Az otthoniak már kétségbeesetten kerestették a három eltűnt fiút a hatóságok­kal. Marco szerint a nagykö­vetség kérte a rendőröket, hogy egy közeli szállodába he­lyezzék el a menekülteket, és lássák el őket. A balástyai Or­chidea Hotelben végre ehet­tek, ihattak, lefürödhettek, és ágyban aludhattak. Szervezetten jönnek a romániai betegek SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Szervezett formában érkeznek mától Szegedre azok a romániai állampolgárok, akik a kliniká­kon térítési díjért szeretnék gyógykezeltetni magukat. Az erről szóló szerződést a magyar és a román sajtó jelentős érdek­lődése mellett írta alá tegnap a Novotel Szállóban Pál Attila, a klinikai központ elnöke és a két ellátásszervező cég képviselője: Adriana Tarean, a Medical Tou­rism Corporation S.R.L. ügyve­zető igazgatója, illetve Tanács Róbert, a MedTour.ro Kft. ügy­vezető igazgatója. Tanács hang­súlyozta, hogy a szerződés az Európában egyre inkább terje­dő egészségturizmus első lépé­se Szeged vonatkozásában, ami - hivatalos jellege miatt - bizto­sítékot ad a minőségi, felelős­ségteljes és számon kérhető or­vosi ellátásra. Pál Attila bemu­tatta a klinikai központ szakel­látásait, fejlesztéseit, és beszélt az egészségügyi integrációról. Adriana Tarean hangsúlyozta: örül a szerződésnek, hiszen egyre nő a magyar egészségügyi ellátás iránt érdeklődő román állampolgárok száma. Tavaly összesen 1383 fizetős fekvő és 3995 fizetős járó beteg érkezett Romániából a szegedi klinikák­ra, idén májusig ez a szám 583, illetve 1661 volt. 273 alatt az euró BUDAPEST. A forint erősödött az euróval szemben, amely 273 fo­rint alatt állt szerda este a lon­doni bankközi devizapiacon. Röviddel 20 óra előtt az euró 272,54 forintra gyengült a kedd késő esti 274,68 forintról (-0,78 százalék). Szerdán eddig 274,88 és 272,21 forint között mozgott az euró. Idén eddig 3,41 százalékkal erősödött a fo­rinthoz viszonyítva. Ugyanekkor a dollár 193,00 forintra - napi mélypontra gyengült a kedd késő esti 196,65 forintról (-1,86 százalék). mire egyik éjjel meg tudtunk szökni. Az egykori kelet-németorszá­gi területről származó három munkanélküli fiatalember ki­számolta: Berlintől 50 kilomé­terre lévő otthonukig 1400 kilo­métert kell megtenniük - iratok és pénz nélkül, kiszolgáltatot­tan. Marco mesélte, a főút men­tén haladtak. Rendőrnek nem mertek szólni sem a román olda­lon, sem átlépve a határt, mert féltek, hogy még túl közel van­nak, utoléri őket fogvatartójuk. - Próbáltunk stoppolni, de koszos, büdös menekülteket nem vett föl senki. Étlen-szom­jan meneteltünk összesen 155 kilométert. Gyümölcsöt, zöld­séget ettünk, ha találtunk va­lahol a földeken. Az erdőben aludtunk. Szétjártam egy cipőt teljesen, és cipeltem a többki­lós táskát, amiben a ruháim voltak - mutatta Marco Jahn. Szegedet elkerülték, a balás­tyai autópálya-rendőrséget meglátva nyugodtak csak meg. tünk. Sehova nem mehettünk, csak robotolni nap mint nap. Hat román munkás is feltűnt „Próbáltunk stoppolni, de koszos, büdös menekülteket nem vett föl senki. Étlen-szomjan meneteltünk összesen 155 kilométert." Marco Jahn mellettünk, de hozzánk senki nem szólt, senki nem segített. Falat rakattak velünk, építő­anyagot hordattak, autót sze­reltettek. Egy hónapba telt, .ausanne Jegyértékesítés.: Szabadtéri Jegyiroda REÖK. Tisza L krt. 56: (WWW

Next

/
Thumbnails
Contents