Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-14 / 163. szám

2009. JÚLIUS 11., SZOMBAT Nemcsak a kerékpárra, a kiegészítő felszerelésekre, például a sisakra is sokat kell költeni. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Nehany vásárlót hellyel kell kínálni a kerekpar-kereskedesben, ha kiderül: csak egy első teleszkóp önmagában 80-100 ezer forintba kerülhet. A legolcsóbb biciklire is 35-40 ezret érdemes szánni - ha egy négytagú család egyszerre akar új kétkerekűt venni, minimum 150-200 ezer forintot költ. SZEGED R. TÓTH GÁBOR - Nézem a katalógusokat, szeretnék biciklit venni a feleségemnek és magamnak. Kicsit bicajoznánk néha - de látom, erre egyhavi fizetésemet rá kell szánnom - sopánkodott egy szegedi fiatalember. Mutatta a sportáruházak árjegyzékeit: egy 38 ezer 990 forintos 28-as bicikli és egy 60 ezres mountain bike jelentette az alsó határt. Egy „rugózással ellátott nyeregcsővel, ergonomikus kialakítású markolatokkal, agydinamós lámpákkal" felszerelt példányért 69 ezer 990 forintot kell fizetni. A gyerekbicaj ára is 54 és 89 ezer 990 között mozog. Vagyis ha az egész, négytagú család akar egyszerre új kerékpárra pattanni, minimum 150-200 ezer forintos ráfordítással számolhat. E sorok írója jó 10 éve vásárolt - ma is használható mountain bike-ot: 18 ezer forintért. Persze a levegővételen kívül minden drágult azóta - csak az átlagfizetések nem növekedtek hasonló mértékben. - A benzin mennyibe került akkor, tessék mondani? reagált a kérdésre Veres Csaba, a Csongrádi sugárúton található szaküzlet vezetője. Kálvária sugárúti kollégája, Vakula László pedig az energiaárakat említette, mondván, ezekhez képest a kerékpárok tartják áraikat. - 35-40 ezerről indulnak azok a hétköznapi példányok, amelyek bizalommal ki merünk adni a kezünkből, amire egyéves garanciát vállalunk. A jobb minőségű anyagokat, szerkezeteket pedig meg kell fizetni. A 70-100 ezer forintos bicikli képviseli az „alsó középkategóriát". Az ár függ a márkától, a használt anyagok (váz, kerekek, meghajtás- és fékrendszer) minőségétől. Egy első teleszkóp egymagában kerülhet 80-100 ezer forintba. Mikor ezt említem, tényleg hellyel kell kínálni a vásárlót - fogalmaz Vakula László. Idén azért is drágábbak a biExtrák. Szegedi körutunkon néhány extra példányt is láthattunk: például pedelecet, elektromos motorral felszerelt biciklit. Ha a markolatán található vezérlőegységet bekapcsoljuk, pedálimpulzusra aktivizálódik a motor. 25 kilométeres sebességnél pedig lekapcsol. 299 ezer 990 forint. Versenykerékpárokat 299 és 364 ezer forint között láttunk. cajok - hallottuk Veres Csabától -, mert mikor januárban-februárban behozták az idei készleteket, a forint éppen drasztikus lejtmenetben volt. Meddig tekerhetünk? - A tartósság már nem a legfontosabb szempont a gyártóknak, annyit nem bírnak ki a kerékpárok, mint régen, de rendszeres szervizzel, szakszerű kezeléssel egy 50 ezres példány - amelyre évente árának 10 százalékát költik - 10 évig bicikli marad - mondta Veres Csaba. Kellékek, 50 ezerért. A bicikli árának 10 százalékát érdemes a védelmére költeni, zárat például 4490-ért találtunk, ugyanennyibe kerül egy jó kulacs és egy kézipumpa is. Napszemüvegért és bukósisakért 14 ezer 990, kerékpárcomputerért 11 ezer 990 forintot adhatunk ki ez újabb 50 ezres tételt jelent. Ugyanolyan autókat gyártanak. Nemcsak Magyarország, de az Európai Unió is lemaradt, ami a megújuló energiaforrások kihasználását illeti - írja a Népszabadság, a világgazdasági válság lehetséges megoldásait elemezve. Hans Martens dán közgazdász szerint a kormányok mutathatnának jó példát mindenütt, ehetyett a hagyományos iparágakat védik: a megmentett autógyárak pedig ugyanolyan kocsikat gyártanak, mint eddig. Holott a növekedés - a minél nagyobb haszon elérése - és a fejlődés - vagyis az erőforrások minél hatékonyabban kihasználása - között van különbség. Ki akar hasznot húzni a termálkincsből? KÉT KERÉKEN, DE MIBŐL? Százezrekből teker a család Alternatív energia: csak a gazdagok tudnak spórolni HIDEGEN HAGYJA A BANKOKAT A NAPELEMES VÍZMELEGÍTŐ Plazmatévét lehet részletre venni, napelemes vízmelegítőt nem: hiába házalt az egyik ilyen készülék forgalmazója a bankoknál, nem láttak benne fantáziát. A gáz drágul, az ilyen készülék mégis inkább vásári látványosság - például a derekegyházi falunapon. DEREKEGYHÁZ BAKOS ANDRÁS 8000 forintot fizet havonta egy négytagú család Makó belvárosában, panellakásban - csak a meleg vízért. Ez azokban a házakban sem kerülhet sokkal kevesebbe, ahol gázzal állítják elő. Sokan azért nem nyaralnak idén, mert a téli gázszámlák kifizetése után még mindig nem rázódott helyre a családi Chalmovszki Zsolt meleg vizet enged. Bár már sok a fecske, mégse tudnak nyarat csinálni. FOTÓ: TÉSIK ATTILA költségvetés. Takarékoskodni kellene, de az ablakcsere vagy a padlás szigetelése is sok pénzbe kerül, a napkollektoros megoldások pedig még drágábbak. A derekegyházi falunapon a cukorkaárus sátor és a vasedényeket, konyhai eszközöket áruló asztal közé beállt Chalmovszki Zsolt okleveles villamosmérnök napelemes, pontosabban vákuumcsöves vízmelegítőt árult. Maga az eszköz 2-3 fős és 4-6 fős háztartásokra készül, a kisebbik változat magában csak 98 ezer forint, viszont mire szakszerűen beszerelik, még 40-60 ezer forintot rá lehet számolni a költségekre. - Mivel tud többet, mint a kertekben látható hordó, a zuhanyrózsával? Annak húsz százalék körül van a hatásfoka, ennek kilencven - mondja a viszonteladó. Aki pontosan tisztában van azzal, hogy azok, akiknek igazán szükségük lenne ilyen holmikra, nem engedhetnek meg maguknak ekkora beruházást. - Házaltam a bankoknál, mert szerettem volna, ha kidolgozunk rá egy konstrukciót. Nem láttak benne fantáziát. Miközben például plazmatévét bármikor lehet részletre venni - von mérleget Chalmovszki Tibor. Készüléke kicsit olyan volt a falunapon, mint egy mutatvány: a járókelők hitetlenkedve léptek oda a csaphoz, elkapták a kezüket, amikor folyni kezdett a forró víz - aztán odébbálltak. Az állam koncesszióba adná a hő bányászatát. A törvényhozók törekvéséről csak véletlenül szerzett tudomást a Magyar Geotermális Egyesület. Ha a javaslatot elfogadják, néhány gazdasági társaság húz majd hasznot a hazai termálkincs kitermeléséből. CSONGRÁD MEGYE BÍRÓ DÁNIEL Bár egyelőre csupán a termálvíz visszasajtolásának problémakörére fókuszál a nyilvánosság, ennél a kérdésnél sokkal fontosabb az, amire a törvényhozás készül. Az állam ugyanis a bányatörvény módosításával koncesszióba adná a hő bányászatát. Csak véletlenül derült ki, hogy nem támogatta a kormány - információink szerint „Ez a törvénymódosítás vetekszik a gázközművagyon privatizációjával." Nógrádi Zoltán formai hibák miatt - az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának javaslatát, de félő, hogy a jogszabályváltozás előkészítése tovább folytatódik - mondta lapunknak Szita Gábor. A Magyar Geotermális Egyesület elnöke szerint ezzel arra készülnek a döntéshozók, hogy néhány gazdasági társaság kezébe kerüljön a hazai termálkincs. Ily módon újabb bürokratikus szervezet alakulna, amely megsarcolhatná azokat a kisközösségeket kertészeteket, önkormányzatokat -, amelyek eddig hasznosították az alattuk rejtőző meleg vízbázist. Miért ígérkezik ez nagy üzletnek? Mert a rendelkezésre álló minimum 60 petajoule/év hőmennyiségből jelenleg mindössze 3,6 petajoule/év hőt hasznosít Magyarország energetikai céllal, vagyis lenne még mit bányászni. Ha elfogadják a törvénymódosítást, az összes termál - 30 foknál melegebb - vízkészletre vonatkozna a koncesszióba adás. Ez már néhány magyar település ivóvízbázisát is érintené, például Szegedét is, ahol ugyancsak 30 foknál melegebb a kutakból kinyert ivóvíz. A hő bányászatának koncesszióba adása kapcsán megkérdeztük Szirbik Imrét. A visszasajtolás kötelezettségének megszüntetéséért lobbizó szentesi polgármester, országgyűlési képviselő elmondta: tudomása szerint a javaslatot visszavonta az előterjesztő bizottság. Más információt kapott lapunk Beczkay Edittől, országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának egyik tanácsadójától. Ő arról tájékoztatott, hogy a bizottság többsége támogatta a bányatörvény módosítását, így őszszel megkezdődhet a javaslat parlamenti vitája. Az országgyűlés honlapjáról annyi hámozható ki, hogy a környezetvédelmi bizottság is véleményezni fogja az előterjesztést, de ők a június derekára tervezett határozathozatalt elnapolták. Noha június 10-én tárgyalta a gazdasági és informatikai bizottság az általa előkészített törvénymódosítást, a parlament honlapján még nem érhető el az ülés jegyzőkönyve. Nógrádi Zoltán: Disznóság - Ez a törvénymódosítás vetekszik a gázközművagyon privatizációjával. A legnagyobb disznóság, hogy csalafinta módon akarták átpréselni a törvényhozáson - mondta lapunknak Nógrádi Zoltán. A fideszes honatya szerint alig akadt meg a szűrőn, hiszen egy salátatörvénybe rejtették el az előterjesztők, a kevésbé tájékozott politikusok pedig fel sem mérhették, mit jelentene ez a jogszabály-változtatás. Nógrádi úgy véli, komoly lobbi dolgozik a háttérben, hogy megkaparinthassák ezt a felmérhetetlen nemzeti vagyont.