Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-13 / 162. szám

2009. JÚLIUS 11., SZOMBAT 11 A IITT T P |\/1 A I A Valaki napról napra türelmetlenül figyeli a körtefáját, érik-e már a gyümölcse. Ha megpróbálná erőszakolni ntl ILMMJM e folyamatot, tönkretenné a gyümölcsöt, éppúgy, mint a fát. De ha türelemmel vár, ölébe hull az érett gyümölcs. SZERKESZTI: NYEMCSOK ÉVA Abraham Lincoln \(L> M CO CL) A leghíresebb * Barack: Obama história Budai Réka, Kata és Petra is élvezettel csócsálta a barackot a szombati őszibarack-fesztiválon. FOTÓ: FRANK YVETTE 99 AZ APROPÓ Egyes szatyma­zi barackültet­vények helyén ma már ho­mokbánya mű­ködik. Huszad­annyian ter­mesztik a le­gendás árut, mint a rend­szerváltás előtt. Míg a költségek, számlák növe­kednek, a fel­vásárlási ár ala­csony marad ­a bolti árból származó be­vétel fele a ke­reskedőhöz vándorol. Jön az olcsó import is - pedig a gyümölcs 17. fesztiválján is tapasztalhat­tuk: a szatyma­zi barack zama­ta utánozhatat­lan. Törvénnyel védenék. Szatymaz gyümölcseik keserédes sorsa Már ez is kistérségi, igaz, csak kényszerből: a legendás szatymazi őszibarack jelentős részét napjainkban Bordányban, Forráskúton, Sándorfalván, Zákányszéken és Zsombón szüretelik. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR - A szatymazi barack bizo­nyos értelemben már csak ne­vében létezik. Míg korábban 6-700 helyi család foglalko­zott hivatásszerűen barackter­mesztéssel, mára 20-25-en ter­melnek piacra. A nehéz körül­mények, illetve Szeged közel­sége, egy másik életforma le­hetősége miatt. A homoki ba­rack nagy része ma már for­ráskúti, bordányi, zákányszé­ki, zsombói, sándorfalvi ültet­vényeken termelődik - fogal­mazott Kormányos László szatymazi polgármester a hét­végén tizenhetedszer megren­dezett szatymazi őszibarack­fesztiválon. - Nincs egységes árualap, túl sok fajta terem, erős a nemzetközi verseny, az olasz, spanyol konkurencia, ezért minimális az exportlehe­tőség - a vasút megroggyaná­sa miatt a szállítás is problé­más - mondta lapunknak. Vincze László országgyűlési képviselő maga is foglalkozik barackkal. A szakmai fórumon kiemelte: lassan művészet megtermelni az árut, óriásiak az értékesítési gondok, a piac­védelem majdnem nulla, pedig a bajból az országot a virágzó mezőgazdaság húzhatná ki. - Súlyos a helyzet, alacsony áron értékesítjük az árut, a költ­ségeink viszont egyre magasab­bak. De ezt nem tudjuk érvénye­síteni az eladási árban - hallot­tuk a 40 kiállító egyikétől, Bar­na Károlytól. A felvásárlási ár nagyjából kilónként 100 forint ­ám ha a kereskedő a láda barac­kért 600-at ad, a boltok pol­caira az már 1200-ért kerül ki. Próbálkoztak önálló szö­vetkezettel, de nem értek el sikert. Nem véletlen, hogy néhány barackültetvény helyén ma már homokbánya működik. Holott jó az idei termés. - Nem voltak tavaszi fagyok, jó­99 Nincs egységes árualap, túl sok fajta terem, erős a nemzetközi verseny. Kormányos László polgármester kor jött a csapadék is. Csakhogy ez a barack árán is látszik: elég­gé nyomott - árulta el a terme­lő. Exportra nincs lehetőség, az árut a dorozsmai, budapesti nagybanira viszik. Sőt: meg kell küzdeni az importtal is, az olasz, spanyol barackkal. Pe­dig azt féléret­ten kell le­szedni, hogy fogyasztható állapotban ér­jen ide - míg a helyi termény szépen megérhet, leszedhetik, s másnap az asztal­ra tehetik, jóval zamatosabban. CSONGRÁDIKUMOK A szegedi paprika egyedülálló minőségének genetikai alapját a környéken nemesített, államilag elismert fűszerpaprika-fajták je­lentik. Errefelé a legkedvezőb­bek a hőmérsékleti, napfény- és csapadékviszonyok - olvasható a Pick Szalámi és Szegedi Papri­ka Múzeum tájékoztatójában. A magyar fűszerpaprikát egyedül az eredetvédelem mentheti meg - ismétlik évek óta a szakembe­rek. A magyar őrleménynek ugyanis meg kell vívnia a támo­gatott spanyol és az olcsó kínai, dél-afrikai és dél-amerikai im­porttal is. Megírtuk: még az idén földrajzi árujelzővel védhetik le a szegedi paprikát. Az Unióban közel 800 ilyen termék van, a Pick szalámi tavaly kapott vé­delmet. Makót világhírűvé az a vöröshagyma tette, amely ma már márkázott, védjeggyel, illet­ve földrajzi árujelzővel ellátott magyar termék. A fokhagyma pedig tartós növekedési pályára állíthatja a helyi mezőgazdasá­got - áll Makó honlapján. A ma­kói hagyma egyediségét speciá­lis termesztésének és tulajdon­ságainak köszönheti. Száraz­anyag-tartalma a szokásosnál 4-5 százalékkal nagyobb, nagy kéntartalommal, csípős ízzel jel­lemezhető. Az egyik legjobban tárolható típus, s a legmegfele­lőbb a magyaros pörköltalap el­készítéséhez. A város és vidéke ezért nyit a gasztroturizmus fe­lé. A makói hagyma 90 százalé­kát az elmúlt években főként szárítva értékesítették, főként Nyugat-Európába, levesgyárak­nak. Ez az értékesítési forma azonban visszaszorulóban van, mivel olcsóbban lehet beszerez­ni szárított vöröshagymát Egyip­tomból, Indiából és Kínából. Öt­tömösön a legideálisabbak a fel­tételek az egyik legértékesebb kultúrnövény termesztésére - a település legfőbb mezőgazdasá­gi terméke ezért a spárga. Ná­lunk még nem népeledel, a né­metek, dánok, svédek azonban már rákaptak az ízére. 6 na­gyobb termelő van Öttömösön, hetente járnak hozzájuk friss áruért Szegedről, de Ausztriába is szállítanak belőle. Csakhogy nyomottak az árak: az önköltsé­gi ár feléért, 100 forintért veszik át a portékát a kereskedők, hogy 400 forintért adják tovább. Magunk is megtapasztalhattuk a különbséget, gyermekkorunk ízeit éreztük újra a szatymazi barackba harapva. Megoldási javaslatot Nógrá­di Zoltán, Mórahalom polgár­mestere vázolt: az egyedi ter­mékekre, például a szatymazi barackra, homoki zöldségre alapozva kell létrehozni gazda­ságfejlesztési programokat. Új törvényt hozni, amely bevezeti a helyi termék fogalmát: ez az adott földrajzi egységben - je­len esetben a Homokhátságon - szabadon előállítható, értéke­síthető, fogyasztható áru lenne, amely mentesülne az uniós ke­reskedelmi, higiéniai szabá­lyok, egyéb előírások alól, vé­delmet kapna. Rekordtermés kajsziból Az országban három-négy híres termőtáj van, a szaty­mazit a leg­jobbak között tartják szá­mon. Hírnevét a Frankoknak köszönhette: a 30-as évek­ben ők hozták be Ameriká­ból és honosí­tották meg a Ford nevű őszibarackfaj­tát. Az 50-es években a fa­luban építet­tek először iparvágányt, mellé települt a felvásárlóü­zem, így a környékbeli termelők Szatymazra vitték az ösz­szes portékát, majd onnan exportálták. Kamenszky Béla pedagó­gus pedig megszervezte a környékbeli gazdák kép­zését, kiállítá­sokat rende­zett, segítve a dél-alföldi gyümölcs Rendkívül gazdag táp­anyagokban az ősziba­rack: sok kalciumot és még több magnéziu­mot, valamint káliumot tartalmaz: erősíti az iz­mokat és a csontokat. Sok C- és A-vitamin van benne, emiatt gyakran alkalmazzák pakolás­ként száraz bőrre. Bo­rontartalma emeli a szervezetben a női és férfihormon szintjét. Vértisztító, vizelet­hajtó, húgyúttisztító hatása régóta ismert. Aki sok barackot "^íT™6 eszik, nem ég le, és se­bei is gyorsabban gyógyulnak - tartja a népi hiedelem. Az őszibarack fo­gyasztható természe­tes formában, befőtt­ként. Leve is nagyon egészséges - akár más gyümölcs levével keverve. Ha na­gyobb mennyi­ségben vásáro­lunk belőle nyá­ron, le is fa­gyaszthatjuk. legmagasabb hozamá­nál is többnek ígérke­zik a termés. A főigaz­gató hozzátette: az ed­dig leszedett mennyi­ség alapján megálla­pítható, hogy a gyü­mölcs kitűnő minősé­gű. Amennyiben a be­csült mennyiségnek megfelelő lesz a ter­mésátlag, akkor az át­lagévre jellemző me­gyei fogyasztáson felül Somogyból 600-700 tonna kajszi bel- és uniós piaci értékesíté­sére lesz lehetőség. Magyarországon az el­múlt hét évben átlago­san 27 ezer tonna kaj­szibarackot szedtek le az ültetvényeken. A múlt évben a kajsziter­més némileg megha­ladta a 36 ezer tonnát, az idén pedig várható­an 35-40 ezer tonna között mozog majd. Egy hektáron az or­szágban általában 6-8 tonna kajszi terem. Jótékony hatású Az évtized legjobb kaj­szitermése várható So­mogy megyében; a szakemberek előzetes becslése szerint az 1500 tonnát is megha­ladhatja a termés - kö­zölte Varga Gábor, a megyei Mezőgazdasá­gi Szakigazgatási Hi­vatal főigazgatója. Az utóbbi nyolc évben a kajszitermelés éves mennyisége 800 tonna volt, egy-egy évben 364 tonna és 1 241 ton­na között változott. Az idén az előző időszak Somogyban rogyadoznak az ágak a gyümölcs súlya alatt. FOTÓ: DM/DV • Strasbourgban, a NATO-csúcson tartott nyilvá­nos meghallgatást még áprilisban Barack Oba­ma amerikai elnök egy helyi sportcsarnokban. Az elnök előbb beszédet mondott, majd lehető­séget adott a hallgatóságnak, hogy kérdezzenek tőle. Egy piros ruhás fiatal hölgy is szót kért. ­El akartam mondani, hogy a neve magyarul azt jelenti: barack (peach, angolul) - mondta a ma­gát csak „totálisan európainak" nevező nő. - Barack? Ó, oké. Hát, mit is mondjak. Nem tud­tam - válaszolta Obama. Barack Obama amerikai elnök Ghánában, a parlament épületében. Ott már tudta, magyarul az egyik legfino­mabb gyümölcsöt „jelenti" a neve. FOTÓ: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents