Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-13 / 162. szám

1 2009. JÚLIUS 13., HÉTFŐ AKTUALIS Egyéves lett a szegvári vak pár szeme fénye SZEGVÁR folytatás az 1. oldalról A szülők 2006 augusztusá­ban házasodtak össze. A bu­dapesti lány és a szegvári fia­talember is látássérült. Júlia farkasvakságban szenved, Dénes szeme pedig születése­kor sérült meg. Nemcsak ezért volt hírértéke annak, hogy egymásra találtak, ha­nem azért is, mert példaérté­kű, ahogyan a család támo­gatásával, de elsősorban egy­mást segítve elrendezték az életüket. Beszámoltunk arról, hogyan tanulnak az érettségi­re, áthidalva minden nehéz­séget; hogy otthon Júlia apja és Dénes anyja lakik velük, írt az újság róluk akkor is, amikor megszületett a kislá­nyuk, Bianka - aki lát, nem „A kislány számára ter­mészetes lesz már kicsi korában, hogy segítenie kell a szüleit, a kezük ügyébe tesz mindent, amire szükségük lehet." örökölte édesanyja betegsé­gét. Szemét rendszeresen el­lenőrzik az orvosok, és sem­milyen rendellenességet nem találtak. - Megesett, azt hallottuk vissza a faluban, hogy mi anyagilag sokat nyertünk azon, hogy szerepeltünk ­mondta Júlia. - Ez persze nem igaz, de nagyon rosszu­lesett. így, ami a nyilvános­ságot illeti, felemásak a ta­pasztalataink. Viszont isme­retlenek is megkerestek, üzentek nekünk, és az a ro­konszenv, ami így felénk árad azóta is, nagyon sokat jelent nekünk. Magyarék természetesen kezelik a nyilvánosságot, so­kan tanulhatnának tőlük. A születésnapi buli a hagyomá­nyos parasztház udvarán nem lett másmilyen attól, hogy a sajtó is jelen volt. A sörsátor alatt asztalok, padok, többféle sütemény, szegvári fonott ka­lács is, a rokonok kínálgatták Bianka fodros ünneplőben szaladt édesanyjához. FOTÓ: TÉSIK ATTILA Kutyák, állandó szolgálatban. Életnagyságú plüsskutyát hozott ajándékba Biankának a szentesi főállatorvos, Dobos András. Az aján­dék megszólalásig hasonlít Luckyra, Júlia vakvezető kutyájára. Ma­gyarék négy kutyussal élnek együtt, ezek közül Lucky és Zorán lét­fontosságú számukra. Dénes elmesélte, hogy nemrég Szentesen, egy átkelőhelyen lelépett a járdáról, az arra haladó autós azonban nem állt meg. - Zorán azonnal nagyot rántott a kezemen, nem éppen fino­man, de hát ez a dolga, vigyáz rám - mondja a gazda. A család jól bánik a kutyákkal, ennek látható jelei vannak. Ezekről beszél Dobos András, aki gyakori vendég itt, mindkét kutyát műtötte már: Zorán­nak és Luckynak is volt hályog a szemén. - A vakvezető kutyák érzik a felelősségüket, kiképzés közben például a stressz némelyiket ugyanúgy megbetegíti, mint a menedzsereket - mondja az állatorvos. Dénesék kutyái egészségesek, és még évekig szolgálják gazdáikat. a barátokat, észrevétlenül összetegeződött mindenki a háziakkal. Júlia édesapja, Szé­nást András finom pálinkát hozott elő a házból, az üvegre rá volt írva: „nem gyereknek való". A ház oldalában, szél­védett helyen a barátok Hé­ring Józseffel az élen sörözget­ve főzték a bográcsos babgu­lyást. A porta sarkában fóliá­val fedett kis sátorban áll a tű­zifa, hogy el ne ázzon, a ker­ten pedig látszik, hogy ponto­san ugyanúgy művelik, ahogy erre szokás - és szükség van mindenre, ami megterem ben­ne. Az ebédhez a kislány fod­ros fehér ruhába öltözött, a fo­tóriporterek családi csoport­képet állítottak be, majd a gyertyával fényképezték Bian­kát, aki pontosan tudta, mit kell tennie, mert egyszer csak belelépett a tortába. „Ez lesz a tata része" - mondták nevetve a keresztszülők. A jövő? Bianka szülei gye­rekkoruk óta úgy nőttek föl, hogy természetesnek vették, nem látnak. A kislány számá­ra ugyanilyen természetes lesz már kicsi korában, hogy segítenie kell a szüleit, a ke­zük ügyébe tesz mindent, amire szükségük lehet. Való­színűleg az átlagosnál türel­mesebb lesz, odafigyel má­sokra, tudja, mit jelent, hogy jól csak a szívével lát az em­ber. Ő ezt tanulja itthon. McBarack •w m BÁTYI ZOLTÁN batyi.zoltan@delmagyar.hu Nyomott árak, értékesítési gondok, export kizárt, erős kon­kurencia, olcsó import, nyerészkedő kereskedők. Mond­jam tovább? Ha szóba kerül mostanság a barack - tudják, az a híres, szatymazi, ki nem fogyunk a panaszból. Legyen szó termelőről, eladóról, vevőről, mindenki megtalálja azt a pontot, ami miatt sírva fakadhat barackügyileg. De ez csupán az egyik gondunk, amikor mezőgazda­ságunk boncolgatásába kezdünk. Mert az is kiderül: a szegedi paprika, a makói hagyma, s ki tudja, még hol termelt alma, körte, szőlő sorsa is sanyarú, mintha olyan földön élnénk, ahol már mindenki degeszre ette magát magyar gyümölccsel, zöldséggel, és csakis ham­, . ,.„ burgerre vágyna. 99 Par evvel ezelőtt még reménykedtünk, hogy a növényter­mesztés kitörési pontunk lesz majd. Pedig pár évvel ez­előtt még nagyon re­ménykedtünk, hogy a magyar mezőgazda­ság, azon belül a nö­vénytermesztés is kitö­rési pontunk lesz majd. Olyan faltörő kos, amivel rést üthetünk a nyugati országok piacát védő vastag falon, ami se nem fal, se nem védik (lásd: termékek szabad áramlása...), mégis úgy tűnik, le­bonthatatlan. És más dolgunk sem marad, mint besöpörni azt a rengeteg hasznot, amit megteremnek nekünk - hogy mást ne mondjak: a Szatymaz környéki barackosok is. Saj­nos ez a számítás nem jött be. Pontosabban: ez sem. Ám ez nem jelentheti azt, hogy baltával induljunk a barackosok felé, mint ahogy a hagymaföldeket se beto­noztatnám le. Sokkal inkább olyan nemzeti mezőgazda­sági programot kellene kidolgozni, aminek gazdái a va­lós lehetőségeket nem keverik össze az álmodozással. Pontosan tudják: egy olyan országban, mint a miénk, ahol a mezőgazdaság a nemzeti össztermék 5-6 százalé­kát adja csupán, a barack nem lehet sem faltörő kos, sem kitörési pont, de munkát adhat ezreknek, örömet tíz- és tízezreknek, reményt millióknak: a magyar gyü­mölcs és zöldség igenis kedvelt, versenyképes, eladható lesz még a finnyás nyugati piacokon is. Mint ahogy - rá­unva az univerzális multikajákra - az összes többi hun­garikumra is lesz a mostaninál jóval nagyobb igény. Hogy aztán ehhez létre kell-e hozni McBarack háló­zatot McPaprikással, bevallom, nem tudom. Sokkal na­gyobb baj, hogy a barackjövő tervezésekor azok is a „Mit tudom én?" tehetetlenségével tárják szét a karju­kat, akik szakemberként, hivatásszerűen aggódnak or­szágért, barackért egyaránt. Határsértőket füleltek le CSONGRÁD MEGYE. Két afgán határsértőt fogtak pénteken a szegedi határrendészek Móra­halom külterületén, idegenren­dészeti eljárás indult velük szemben. Négy szerb illegális határátlépőre bukkantak a be­vetési osztály munkatársai Sze­ged-Szőreg területén ugyancsak pénteken - hamis okmányok­kal igazolták magukat. Egy mol­dáv férfit akart Németországba csempészni egy német állam­polgár: autója csomagterében bújtatta el a moldáv férfit, a nagylaki határrendészek azon­ban megtalálták. A német férfi ellen embercsempészet megala­pozott gyanúja miatt büntetőel­járást indítottak. Egy román fér­fi hamis portugál forgalmi enge­déllyel jelentkezett határátlé­pésre a kiszombori határátkelő­helyen. Vele szemben közok­irat-hamisítás gyanúja miatt in­dult büntetőeljárás. A SZENTESI SZABÓ LAjOSNAK SEM FIZETETT A GABONA-KOMPLEX KFT. Az egyik tüntet, a másik perel, de hiába A szentesi Szabó Lajos mintegy 10 millió forintot követel a rösz­kei Gabona-Komplex Kft.-től, a tavalyi búzája ellenértékét. Már a bíróságot is megjárta: a céget beperelte, és igazat is adtak neki. Feliratkozhatott a gabonafelvásárló cég károsultjainak sorába, azok közé, akik már tüntettek is a cég telephelye és ügyvezető igazgatójának háza előtt. SZENTES FEKETE KLÁRA Már senki sem tüntet Röszkén a Gabona-Komplex Kft. telep­helye előtt, s az ügyvezető igazgató háza előtti többhetes demonstrálást is elunta a pén­zét követelő szegedi ősterme­lő. Most megpróbál más törvé­nyes eszközökhöz nyúlni, mi­után nem kapta meg csaknem 13 millió forintját. A cég elleni demonstrációk idén március­ban kezdődtek. Cégtk hálója. Az interneten hozzáférhető nyilvános céginformáció sze­rint a 2006-ban alapított Gabona-Komplex Kft-nek 50 százalékban egy monacói cég a tulajdonosa. Képviseletre jogosult: Kiss Pál Csaba. 2007-ben alapítottak egy Unió Gqte Kft.-t is, ugyanarra a tevékenység­re, az ügyvezető ugyanaz a személy, az egyik tulajdonos pedig a felesé­ge. 2009. februári alapítású a 3. cég, a Gabonaunió Kft., változatlan fel­állással, de a tagok között már a házaspár két kislányát is ott találjuk. A szentesi Szabó Lajos vi­szont nem tüntetett, az őster­melő a múlt év végén eleve a bíróságon kereste az igazát, de hiába. Beperelte a Gabo­na-Komplex Kft.-t, neki adtak igazat, pénzt azonban még mindig nem látott. A Csongrád Megyei Bíróságtól 2 hónapja kapta meg a jogerős határoza­tot arról, hogy a beperelt cég köteles megfizetni számára 10 millió 26 ezer forintot: a 2008-as aratás végén odaszál­lított gabonája ellenértékét. Szabó Lajos azért vállalta, hogy beszél kálváriájáról, mert nála is betelt a pohár. Úgy tűnik, ez bátor cseleke­det, hiszen amikor a többi szentesi károsultat is próbál­tuk megszólaltatni, nem vál­lalták a nyilvánosság előtti szereplést. Az őstermelő elmondta, az x < • x. x 'xx Mi Szabó Lajos mintegy 10 millió forintot követel a búzájáért. FOTÓ: TÉSIK ATTILA összes követelése mintegy 20 millió forint volt, ebből az ősz­szegből egyszer 6, másodszor 4 millió forintot kifizetett a gabonakereskedő cég, a tarto­zás így csökkent le a már em­lített 10 millió 26 ezer forintra. Érdekességképpen említette meg, hogy nemrégiben egy 86 forintos átutalást kapott a röszkei cégtől. Ezen csak ne­vetni tudott, de hogy mi lesz a u) xktfc .122: jte?w>sy8finil9c így kezdődött Március végén két, Bács-Kiskun és Békés megyéből származó termelő kezdte el a tüntetésso­rozatot Röszkén, velük gyorsan megegyezett a cégvezetés. A két ügyvezető közül az egyik, az azóta kilépett Kiss Tibor la­punknak nyilatkozva megígérte: május 20-áig az utolsó fillérig megadnak minden tartozást. Azt állította, 22 ügyfélnek 110 millió forinttal tartoznak. Úgy tudjuk azonban, jóval több ter­melő követeli tőlük a pénzét. Lapunkban próbáltuk többször megszólaltatni a mostani, egye­düli ügyvezetőt, Kiss Pál Csa­bát, de nem válaszolt a kérdé­seinkre. Most is hiába csörget­tük meg a telefonját. tavalyi termés árával, arról fo­galma sincs. Kinek adja el idén a gabo­náját? - kérdeztük. Most egy szentesi felvásárló cégben bí­zik - válaszolta az őstermelő -, és reméli, velük nem jár pó­rul. , ' • ct.rn.vK

Next

/
Thumbnails
Contents