Délmagyarország, 2009. július (99. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-08 / 158. szám

2009. JÚLIUS 8., SZERDA AKTUALIS ÖTLETELÉSEK A HELYI REND ÉRDEKÉBEN SZEGEDEN IS Közbiztonság és világbéke A szegedi városőrség emberei gyakran járőröznek együtt a rendőrökkel. FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT A közbiztonság hálás téma, mindenki vágyik rá, és mindenki ért hozzá. Szegeden már így is számtalan szervezet vigyáz ránk, de (ehet, hogy lesz még több is. SZEGED GONDA ZSUZSANNA Települési őrség felállításáról ötleteinek a szocialisták - ezek járnának el a 20 ezer foönmagát önvédelmi mozgalomként jellemző Betyársereg is. A közbiztonság hálás téma, olyan, mint a világbéke, mindenki vágyik rá. És már így sem kevesen vigyázzák: Szegeden például a rendőrségen kívül a 300 fős polgárőrség, a 367 fős városőrség, a közterület-felügyelők. Sőt a közgyűlésnek is van jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsága, Telefon a 20 ezres határon. A mobilszolgáltató a rendőrségnek kiad adatokat, a szabálysértési hatóságnak nem. Ha viszont a rendőrségnek már megvannak a szükséges adatok, de kiderül, hogy a telefon értéke 20 ezer alatt van, akkor ezeket az adatokat a rendőrség továbbadja a szabálysértési hatóságnak, amely dolgozhat a megszerzett információkkal. rintos értékhatár alatti szabálysértési ügyekben, és ellátnák a közterület-felügyeleti feladatokat is. A vidéki települések rendjére akar vigyázni a Magyar Gárda is, annak ellenére, hogy jogerős bírósági ítélet szüntette meg a szervezetet. Itt van aztán még a nyilvánosság előtt csupán egyszer, Szegeden bemutatkozó, amely ugyan nem járőrözik, de szóhoz jut a közbiztonsággal kapcsolatos döntésekben. És szerephez jut maga az önkormányzat is, amelynek törvény szerint gondoskodnia kell a közbiztonság helyi feladatairól. A gondoskodás tulajdonképpen a rendőrség pénzbeli támogatását jelenti, az összeg Szegeden 2009-ben 15 millió forint (2008-ban 8 millió volt). A támogatást jórészt pályázati önerőre, felszerelésre költi a kapitányság, vagy túlórapénzként fizet belőle például az önkormányzati rendezvények biztosításában dolgozó munkatársainak. önkormányzati feladat, a jegyzőhöz tartozik a 20 ezer forint értéket nem meghaladó tulajdon elleni szabálysértés - ezt venné át a tervek szerint a települési őrség. Mózes Ervin címzetes főjegyző tájékoztatása szerint Szegeden évente 1500 ilyen eset fordul elő, de az ügyek száma nő. Jellemzően bolti lopásokról van szó, vagy például az albérlő visz el valamit a főbérlő lakásából, a strandon felügyelet nélkül hagyott táska tűnik el, vagy egy mobiltelefonnal szalad el a tolvaj. A fenti szervezetek együttműködnek egymással, a teljeség igénye nélkül: a városőrség a rendőrséggel, a közterület-felügyelettel, a polgárőrséggel. A közterület-felügyelet a rendőrséggel, a polgárőrség a rendőrséggel. Tehát a közbiztonság felett gyakorlatilag több szervezetből álló háló őrködik. Hogy jönne a képbe a települési őrség? Az általunk megkérdezett szakértők szerint úgynevezett önkormányzati rendőrségként lenne létjogosultsága, vagyis a rendőrségtől függetlenül működő, önkormányzathoz tartozó szervezetként - például a jelenlegi közterület-felügyeletre épülve plusz jogkörökkel. De semmiképp nem vadonatúj testületként. Elláthatná például a 20 ezres szabálysértési ügyeken túl a városi rendezvények biztosítását is, ezzel tehermentesítené a rendőrséget. Pártvélemények A Fidesz szerint sehogy nincs rá szükség, a párt közleményében az áll: a rendőrséget kell megerősíteni, a büntető jogszabályokat kell szigorítani. Tóth Péter, a jobbik szegedi elnöke úgy véli: az MSZP-nek elég ideje volt a közbiztonságért dolgozni, a települési őrség ötletével szerinte elkéstek. Egyedül nem megy FEKETE KLÁRA fekete.klara@delmagyar.hu Nyomott áron, szinte fillérekért vették volna meg a vásárhelyi őstermelő almáját, ezért inkább nem szedi fel, hagyja megrohadni a termést. Miközben azt érzékeli, hogy többszörös áron jut el a vevőkhöz az áru. Nem a magyar alma, hanem amit a multik külföldről hoznak be az országba. Miért? - teszi fel a kérdést az elkeseredett férfi. Mi ebben a logika, és hol itt az igazság? Sajnos csak látszólag élettől elrugaszkodott a vele szemben álló kereskedő magatartása, valójában teljesen logikusan, költségkímélő módon, vagyis iparszerűen működik - már ez a rendszer is. A multik azt szeretik, ha mindenből mindennap ugyanannyit és ugyanolyan minőségben vásárolhatnak meg, mert ez számukra a leghatékonyabb, legolcsóbb megoldás. Csak néha, szükséghelyzetben hagynak piaci réseket, amikor kis beszállítóktól is átvesznek árut ekkor persze a termelők azonnal el is bízzák magukat. Megy ez egyedül is - mondják a termelők -, és fészekből, különböző nem fizető szövetkezetekből kiábrándultan újra és újra nekirugaszkodnak a lehetetlennek. Most ugyanis a szövetkezések is éppen a lehetetlennel kísérleteznek: a termelőknek azt próbálják bebizonyítani, hogy csak együtt erősek, és majd képesek lesznek megadni a tartozásokat, miközben a világméretű válságban tőkehiánnyal, napi fizetési gondokkal küzdenek. Mostanra vált világossá, hogy a nagynak hitt szövetkezetek még mindig kicsik az egész világot behálózó multikkal szemben. A10 milliós Magyarország mindössze akkora piac, mint egy ázsiai kisváros vagy egy európai főváros. Oka van annak, hogy a Magyarországhoz képest másfélszer népesebb Hollandiában - újságírói túlzással - a fél ország egy termelési és értékesítési szövetkezetbe tömörül. 99 Mostanra vált világossá, hogy a nagynak hitt szövetkezetek még mindig kicsik. Érdekvédelmi fórum alakult a Vajdaságban SZABADKA MUNKATÁRSUNKTÓL Magyar Érdekvédelmi Fórum néven új magyar szervezet alakult a Vajdaságban a délvidéki magyar civilszervezetek és a két párt részvételével. A MÉF minden résztvevője teljesen egyenrangú, és igyekszik közös megegyezés alapján meghozni a döntéseit. A magyar kisebbség érdekvédelmének 18 éves tapasztalatai egyértelműen mutatják, hogy a kizárólag politikai pártokra építő tevékenység nem képes hatékonyan képviselni a magyar érdekeket. Ezért szükséges a MÉF létrehozása - gondolják a szervezet létrehozói. 5 MILLIÓ IS LEHET A BIRSAG - FERTOZESVESZELY A TISZÁN INNEN Útnak indult a megyei parlagfűkommandó Learatott szántókon és elhanyagolt szegedi telkeken tengernyi az allergén gyom. Néhány nap, s a virágzó parlagfű irritálni kezdi a szénanáthásokat. Megyénkben minden harmadik ember allergiás. A tünetek enyhítésére milliárdokat költenek el évente. CSONGRÁD MEGYE DOMBAI TÜNDE Hivatalos bejelentést még nem kapott a hatóság parlagfüves területekről. A vásárhelyi növény- és talajvédelmi igazgatóság 8 felügyelője ellenőrzi egy hete a megye 4263 négyzetkilométerét. Hódi László igazgató elmondta: noha jelenleg elmarad a „gyomtermés" a tavalyitól, Vajon meddig virulhat a gaztenger büntetlenül a József Attila sugárúton? FOTÓ: SCHMIDT ANDREA nem dőlhetnek hátra a földtulajdonosok. Aratás után 22 milliárd allergiára. 150 ezren allergiások Csongrád megyében a becslések szerint. Ez a fajta túlérzékenység nem gyógyítható, csak a tünetei enyhíthetők. Ha így haladunk, akkor - a szakemberek szerint 10 év múlva minden második ember asztmás lesz. Úgy számolják: évente 22 milliárd forintot költ az ország az allergia kezelésére. egyre több tarlót felver a gaz. A sok esőtől tenyészik közte a parlagfű is. A Tiszán innen fekvő területeket veszélyezteti legjobban az allergén gyomnövény elszaporodása - a fölmérési intézet térképe szerint. Nagyon erősen szenynyezettnek mutatja a korábbi mérések alapján Ásotthalom, Csengele, Domaszék, Felgyő, Forráskút, Rúzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Üllés térségét. Nem kell meszszire menni, Szeged belvárosában is méteres gaz borítja például az egyik Zászló utcai ház helyét, a Honvéd térre tervezett parkoló- és társasház gödrét, a Centrum-gödröt. Az önkormányzat sem kaszál elég alaposan. Tavaly is embermagasságú gazt hagytak felnőni a József Attila sugárúti Gyevi-temető és a volt textilipari iskola közötti elkerített telken. Az utcányi gyomra felhívtuk a figyelEgy hete büntet a hatóság. Lecsapnak a növényvédelmi felügyelők arra a gazdára, akinek a földjén parlagfűtenger burjánzik. Bejelentést belterületről az önkormányzathoz, külterületről a földhivatalhoz célszerű tenni. A szálak egy a növény- és talajvédelmi igazgatóságánál futnak össze. Ők bírságolnak, s kényszerkaszálást rendelhetnek el - akár zárfeltöréssel is -, aminek a költségét szintén kiszámlázzák. A bírság 15 ezertől 5 millió forintig terjedhet. met három hete is, de tegnapig érintetlen maradt a terület. - Tévhit, hogy az eső segít, mert „kimossa" a levegőt - tájékoztatott Juhász Miklós aerobiológus. Egyelőre, úgy látja, „virágozgat" a parlagfű, de a csalán és pázsitfű pollenje már benne van a levegőben. Ezt érzik a szénanáthások. Ha továbbra is sok esőt kapnak a gyomok, akkor július második felében ontani kezdik a pollenszemcséjüket. Ilyenkor már megállíthatatlanul fertőzik a környéket.