Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-06 / 131. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. június 6. Ötven hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenegyedik állomása: 1960. ÚJSZÁSZI ILONA „16. (50.) évfolyam 1. szám" - olvasható a Délmagyarország 1960. január 1-jei számán, a fejléc alatt. „Derűsen induljunk az új esztendőbe" - javasolja az önazonosságát megtaláló és fölvállaló napilap címlapja. Kettős számozás Optimistán tekintenek a jövőbe az akkori szerkesztők, mikor a „Milyen lesz Szeged 30 év múlva?" kérdésre válaszolva ismertetik „a most készülő általános rendezési" tervet, vagy az „Űj év az új lakásban" címmel fényképes olvasmánynak adják Bozóki Ferencék költözködését a Bárka utcából a komfortos Marx téri blokkba. A suta kettős számozás, vagyis az újság 16 évvel azelőtti „felszabaduláshoz" kötött újraindulására és a valódi lapalapításra való utalás a következő címlapról már eltűnik. Az „50. évfolyam, 2. szám", vagyis a Nyomtatás: a rotációs gépből már az összehajtogatott, kész újságot adják át a postának FOTÓ: UEBMANN BÉLA január 4-i hangsúlyos cikke: „A diplomáciai testület újévi tisztelgő látogatása a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál". Saját címlapötlet „Az új év első munkanapján a szegedi üzemekben" című riport, melyet Iiebmann Béla felvétele illusztrál, a kép alatti mondat: „Heckmann László gépmester a rotációs gépnél" Vezető hír: „Júniusban látoArcél: 3 szerkesztő, k rovatvezető, 8 újságíró iJES tyrktofl Ti FllMM ««K.HíWtrr» uo Üi Üi Mtroy feiwier lífy ftl Hpv»Tv»l>tJ *3vA<«<y.tő [MM* UKtkUin «¿>va«*xiro Cnpiiwf Uh likm UmdltolM lUjUlfflM MVXKAlAftí. HaTtmfl Ub lM hrm iijrtfsa SBK A Délmagyarország 50. születésnapja alkalmából kiadott jubileumi emlékkönyv melléklete a szerkesztőségi tabló. A 49 évvel ezelőtti szerkesztőség tagja: „Siklós János felelős szerkesztő; Nagy István felelős szerkesztő helyettes; dr. Lőkös Zoltán olvasószerkesztő; Nagy Pál termelési rovatvezető; Németh Lajos, a várospolitikai rovatvezetője; MorvaySándor, a pártrovatvezetője; Simon István, a művelődési rovatvezetője; Csépi József, a termelési rovat munkatársa; Fehér Kálmán, a termelési rovat munkatársa; Horuczi LászlónéTauser Mária, a várospolitikai rovat munkatársa; Horváth Lászlóné Juhász Zsuzsanna, a várospolitikai rovat munkatársa; Koloszár Béla, a pártrovat munkatársa; Lődi Ferenc, a művelődéspolitikai rovat munkatársa; Markovits Tibor, a termelési rovat munkatársa; Papp Lajos, a várospolitikai rovat munkatársa". A redakcióhoz még kát gépírónő és két hivatalsegéd tartozott. gat el Eisenhower a Szovjetunió fővárosába". A vezércikk: Nagy Pál tollából a „Jövőt kovácsoló hétköznapok". Fél évszázadosán „Jubüeumi esztendő" címmel március 13-án - a szabad sajtót is ünneplő március idusi forradalomra és szabadságharcra utalva - írja le a szerkesztőségi belső vezércikk, hogy azért vállalják föl a fél évszázados múltat, mert a Délmagyarország „fennállásának legnagyobb részében a haladó gondolatot szolgálta, a kisemberek ügye mellett emelt szót, s az elnyomatás nehéz esztendeiben a szigorúan ellenőrzött, cenzúrázott sajtó lehetőségei között igyekezett ébren tartani az emberek lelkiismeretét", s lett 1944 novemberében „az ország egyik első demokratikus napüapja". Bejelentjük: „Május 22-én érkezik el az első szám megjelenésének jubileumi napja, amelyet az olvasóinkkal való közös ünneplés jegyében töltünk el." A pontos programot is közöljük május 19-én. A protokollt a Szegedi Nemzeti Színházbeli rendezvény jelenti, a sajtótörténeti tárlatnak a Móra múzeum ad otthont, a május 30-ig nyitva tartó kiállításra kitelepült alkalmi posta alkalmi bélyegzőt használ. A délután a sporté: a Délmagyarország Kupa-döntő mérkőzései után a napot, este 8-tól kerti mulatság zárja, az új szegedi Vigadóban. Kötőjellel „A jubüeumi Dél-Magyarország" címmel kolumnás vezércikkel köszönti május 22-én, vasárnap az ötvenéves Délmagyarországot - a felelős szer„A hála és a megemlékezés érzésével sorakoztak fel Szeged dolgozói április 4-én a Sztálin sétányon leleplezett emlékmű, a Magyar Tanácsköztársaság és a munkásmozgalom mártírjainak emlékét idéző új alkotás előtt" - tudósítunk az ünnepségről április 6-i címlapon. „Pusztai Józsefné, a városi pártbizottság titkára mondott emlékbeszédet" „Segesdi György szobrászművész és Dávid Károly Kossuth-díjas építészmérnök" alkotásánál. „Az április 4-i menet élén vonultak a munkásmozgalom veterán harcosai, és a sort a KISZ Ifjú gárdistáinak fegyelmezett, friss menete zárja be." UJUL0 •U KRONOLÓGIA. 1960. január 1.: Népszámlálás Magyarországon - a lakosság száma: 9.977.870. Május 1.: A szovjetek lelőnek egy U-2-es típusú amerikai kémrepülőgépet a Szovjetunió fölött. Augusztus-szeptember: XVII. Nyári Olimpiai Játékok Rómában - a magyar sportolók 6 arany, 8 ezüst, 7 bronzérmet szereztek. Szeptember 23.: Nyikita Hruscsov részt vesz az ENSZ közgyűlésén New Yorkban. Október 3.: Kádár János beszédet mond az ENSZ közgyűlésén, mely korábban ismét napirendre tűzte a „magyar kérdést". November 8.: Az USA-ban J. F. Kennedy demokrata párti szenátort választják meg elnöknek. kesztő, Siklós János jegyzi. A múlt fölvállalását szinte azonnal meg is tagadja a lap azzal, hogy a jubileumi szám fejlécében „modernkedve" enged a helyesírásnak. „Miért Dél-Magyarország?", kérdezzük a 13. oldalon, aztán következik „Néhány sor egy kötőjelről", magyarázkodásként. A díszgyüléstől kezdve a Vigadóbeli kellemes időtöltésig egy oldalon át részletezzük a következő számban, május 24-én, kedden az évfordulós történéseket. Idézzük Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja ünnepi beszédét. A tudósítás címéül emeljük ki mondandója lényegét, meüyel azonosul a legpatinásabb vidéki lap szerkesztősége is: „A sajtó segítsen fölkutatni és győzelemre vinni az újat!" Hamarosan új szobrot kap az újszegedi bget, pontosabban a hídfő végében, a üget bejáratánál kiképzett díszmedence" - írja Lődi Ferenc január 5-én.„Az általános parkrendezés előtt ide szánták Tápai Antal Fiúcska a hallal elnevezésű új alkotását, mivel e kedves kis szobor nagyon ülett a üget bejárati részének hangulatához, s a kompozíció méretei is megfelelnek a környezetnek." A ligetbe kerülhet Tápai másik alkotása, a Tavasz is - a Móra Ferenc Múzeum kiállítási terméből." Társadalmi munkában szépül a liget FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1960-ból. MUNKATÁRSUNKTÓL HALÁSZLÉKONZERV. „A Szegedi kon zervgyárban ismét készítik az üzem speciális gyártmányát, a halászlé-kon zervet. A kedvelt ételkülönlegességet eredeti halászlé-módra állítják össze, azzal a különbséggel, hogy itt nem bográcsban, hanem 200 literes óriási üstökben, úgynevezett duplikátorokban főzik. A halászlé-konzerv nagy részét Csehszlovákiába és Angliába exportálják" (január 4., hétfő). A 6. IPARI MEGYE. „Megyénk az ország hatodik ipari megyéje", „Dél-Magyarország legfejlettebb ipari megyéje, s országosan is csak a jelentős nehéziparral rendelkező megyék előzik meg." „A termelésben döntő súllyal több mint 50 százalékkal - a könnyűipar képviselteti magát. Igen jelentős (36 százalék) az élelmiszeripar, s mindössze 12 százaléké a nehézipari termelés" (február 13., szombat). EXPORT. „Csongrád megye állami iparának exportja ma már 600 millió forintot tesz ki. (...) Legtöbb, mintegy 124 millió forint értékű árut a Szegedi Szalámigyár exportál. (...) Az országos női cipőexport 14 százalékát, a szalámi 60 százalékát, a fűszerpaprika 34 és a vágottbaromfi-export 13 százalékát Csongrád megye adta" (március 9., szerda). SZARKÁK. Leleplezték a bolti szarkákat. „Évekig „hiány mutatkozott az év végi leltároknál a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat Marx téri, 15-ös számú háztartási boltjában. (...) A pénztárgéppel manipulált az üzlet néhány csaló alkalmazottja, ötvenkilenc forint 20 filléres blokkra a pénztárgép 9 forint 20 fülért ütött be. Sok-sok vásárlásnál alkalmazták ezt a módszert, s két év alatt 37 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont" (április 13., szerda). EMLÉKMŰ A TALÁLKAHELYEN. „Emlékmüvet avattak Vetyeháton, a Maros partján, az illegális munkásmozgalom egykori titkos találkozóinak helyén. A díszes, négy és fél méter magas,, oszlopon a felirat „az ifjúság, az új generáció háláját és tiszteletét hirdeti" (május 13., péntek). PEDAGÓGUSNAP. „Tantó József és felesége 54, ületve 53 évvel ezelőtt szerzett tanítói oklevelet. Most mindketten vasárnap, a pedagógusnapon arany oklevelet kaptak" (június 7., kedd). SZEGED A LEGSŰRŰBB. „A vidéki városok közül Szegeden a legnagyobb a népsűrűség: 885,6 fő négyzetkilométerenként. 1949-ben még csak 774 volt. (...) A szegedi rendelkezik a legfejlettebb a közigazgatási hálózattal. (...) Több mint 8 ezer főre tehető a bevándoroltak' száma. (...) Szegeden 14.378 lakott ház van. A lakások száma 29.192. A lakószobáké pedig 45.120" (október 26., szerda). KOSÁRGYŐZELEM. „A Rókusi Tornacsar nokban játszott NB l-es férfi kosárlabda mérkőzésen a SZEAC tíz ponttal, 93:83 (42:42) arányban nyert a Szombathelyi Haladás ellen. A szegedi játékosok közül Merényi 32, Ribizsár 26, dr. Faragó 24, Bódis 8, Dobó 2 és Szeghalmi 1 pontot szerzett" (november 22., kedd). BAMBI A BÜFÉBŐL. „Bevált az autóbusz büfészolgálat. 'Kérek egy üveg Bambit' - hangzik a naponta többször is a Szeged - Budapest közötti távolsági autóbuszon. Az utazóközönség ugyanis hamarosan megkedvelte a most létesített autóbusz büfészolgálatot. Az ízletes szendvicseket, süteményeket, italokat beépített hűtőszekrényben tárolják az útra" (december 7, szerda). További taforaétiók FOTÓK a témáról az int*rn«ten! www.delmaiiyat.hu IDŐUTAZÁS A 2010-BEN100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1960 (51. RÉSZ) MIKOR A TIZENHAT VALÓJÁBAN ÖTVEN