Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-24 / 146. szám

Szombat, 2009. június 27. Aktuális 15 Újhelyi: A tanuk fejében összemosódtak a dolgok Cáfolta a Zuschlag-ügyben tett, rá terhelő vallomást tegnap Újhelyi István. Az MSZP alelnökét kedden tanúként hallgatta meg a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. A szegedi politikus szerint az ügy tanulságos. GOHPA ZSUZSANNA Cáfolta, és utólagos politikai visszavágásnak minősítette tegnap a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon Újhelyi István, az MSZP alelnöke Balázs Attila korábbi, a Zuschlag-ügyben tett, rá terhelő vallomását. Balázs Attila azt állította: egy program finanszírozása kapcsán kereste meg a 2002-2004 között Fibisz-elnökként működő Újhelyit, aki azt javasolta, próbálkozzon az Y-Generációnál, mert az a Fibisz finanszírozására szolgál. A Zuschlag-perben tegnap tanúként vallomást tevő Újhelyi hozzátette: nem tartja ízlésesnek Balázs kijelentését, hiszen „finoman szólva nem voltak egy politikai platformon", Kijelentette még, hogy operatív ügyekben mindig mindenkit az alelnökhöz, Zuschlag Jánoshoz irányított, mert ö volt a szervezet operatív vezetője. 75 MILLIÓ. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja Zuschlag Jánost és 15 társát. A vád szerint a vádlottak civilszervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre. A bíró azt kérdezte, hogyan lehet, hogy tanúk széles köre állítja, hogy a Fibisz elnöksége tudott arról, hogy léteznek kizárólag a Fibisz pénzelésére létrehozott szervezetek, amelyek állami forrásokhoz jutottak hozzá pályázatokon keresztül, ha Újhelyi, aki altkor a szervezet elnöke volt, ezt tagadja. Újhelyi szerint a tanúk - például Kollárik Krisztián, Szitka Péter, Gerő Dániel - fejében összemosódtak a dolgok. A társadalmi partner szervezetekkel közösen szervezett programok teljesen nyilvánosak, legáhsak voltak, ez más politikai szervezeteknél is működő modell. Szerinte ezt a legális együttműködést mossák össze feltételezésekkel, mendemondákkal ijedtségükben a tanúk. • ÚJHELYI ISTVÁN A TÁRGYALÓTEREMBEN Újhelyi szerint a magyar közélet számára tanulságokkal teli az ügy, hiszen a pártok ifjúsági szervezeteinek működési, jogi háttere nincs normábsan szabályozva. A tárgyalás második felében a tanú az ügyész kérdéseire is válaszolt. Németh Zsolt azt akarta tudni, a Fibisszel együttműködő szervezetek honnan vették a pénzt, amiből a közös programokat finanszírozták. Újhelyi szerint a résztvevők befizetéseiből, az MSZP Fotó: Segesvári Csaba Milyen előnye származott az együttműködő civilszervezeteknek a közös programokból? - kérdezte még az ügyész. - Semmilyen. A mozgalom, a közösség, az együttlét, és pohtikai, emberi kapcsolatok építése - válaszolt a politikus. Zuschlag János, aki a tanú meghallgatása után észrevételt tehetett, és kérdezhetett is, nagyrészt egyetértett az Újhelyi által elmondottakkal, de hangsúlyozta: a Fibiszben nem volt n Konszenzusos" elnök Újhelyi István 2002-ben lett a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) és az Ifjú Szocialisták egyesüléséből létrehozott Fibisz (Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták) elnöke. A bíróságon azt mondta, a két, korábban versengő szervezet „konszenzusos" elnöke lett, a valódi, operatív munkát Zuschlag János alelnök végezte. infrastrukturális és soha nem pénzbeli támogatásából, illetve pályázhattak is. A Fibisz azonban nem folytatott pályázati tevékenységet. téma, hogy a támogató civilszervezetek valós tevékenységet folytatnak, vagy fiktívek, ezeket senki nem ellenőrizte. HIVATAL: NEM VESZELYESEK A GABONATERMEKEK, DE MEGELŐZŐ LEPESEK KELLENEK Van is méreg, meg nincs is A magyar lakosság nincs veszélyben amiatt, hogy egyes gabonatermékeknél határérték feletti fuzáriumtoxin-szennyezettségre bukkantak mondta Szeitzné Szabó Mária az MTI-nek tegnap. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) főigazgatója a sajtóban - köztük lapunkban - megjelent, ötéves kislány betegségéről szóló hírekre is reagált. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt napokban több sajtóhír jelent meg (lapunkban erről hétfőn írtunk - a szerk.), amelyek szerint Szegeden fuzáriumtoxin-fertőzés miatt kezelnek egy gyermeket, ezt azonban az orvos nem jelentette hivatalos úton. A hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer eredetű megbetegedést, és annak alapos gyanúját is köteles az ezt észlelő orvos jelenteni, hogy az esetet ki lehessen vizsgálni - mondta Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) főigazgatója tegnap az MTI-nek. Kerestük a hétfői írásunkban szerepelt kislány orvosát, Szűts Pétert, de tegnap este nem tudtunk beszélni vele. Mint keddi számunkban megírtuk, a MÉBiH hétfőn tanácskozást tartott az érintett hatóságok részvételével a fuzáriumfertőzéssel kapcsolatban; a főigazgató tegnapi nyüatkozata szerint ennek nem volt köze a sajtóhírekben szerepelt kislányhoz. A tanácskozást azért hívták össze, mert a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által végzett 2008. évi vizsgálatok során - a fehér lisztből készült, és az egészséges táplálkozásban szokásos termékek fuzáriumtoxin-tartalmát hasonk'tották össze - a termékek 3 százalékában találtait határértéket meghaladó fuzáriumszennyeződést. A vizsgálatok szerint a fuzáriumtoxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) mennyisége haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető beviteli szintet, ez a méreg azonban nem okoz hormonáhs elváltozást, és nem rákkeltő. A nagy mennyiségű DON-bevitel hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki, és az állatícísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. Az Egészségügyi Vüágszervezet az eltűrhető beviteb szintet a még nem hatásos szint századrészében állapította meg. Ez nagyon alacsony határérték, ezért fennáll a lehetősége, hogy a lakosság néhány százalékát érintheti az átlépése. A vizsgálatok az egészséges táplálkozásban szokásos termékek - gábonapelyhek, korpák, csírák, teljes kiőrlésű liszt - sem mutattak ki hormonhatású, vagy daganatkeltő anyagot. A finomított gabonaipari termékekhez viszonyítva sem volt lényeges eltérés a kétféle terméktípus között. A főigazgató tegnap azt is hangsúlyozta: a vizsgálatok eredménye alapján a magyar lakosság nincs veszélyben a fuzáriumfertőzés miatt, ám mindenképpen megelőző lépéseket kell tenni a teljes élelmiszerláncban, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsák le a gabonatermékek mikotoxinszintjét. Lehetne az EU-s milliárdokat nemcsak betonba és aszfaltba fektetni. FEKETE KLÁRA Bicikliút és ravatalozó Bármelyik ujjába harap az ember, mindegyik fáj. Bárhová is nézünk, csak azt látjuk, hogy mindenhova pénz kellene: új ágy a kórházba, új asztal az iskolába és új vagonok a pesti gyorsra. Ezért aztán van mire hivatkozniuk a politikusoknak is, amikor rámutatnak a korszerű villamossínekre, a megszépült terekre, utcákra és a szőlőbirtokokhoz vezető műutakra: lám, ha nincs az Unió, ha nem pályázunk sikeresen, és nem nyerünk milliárdokat a brüsszeli közös kaszszából, akkor ez sincs. Azért magyarázkodnak, mert a nép meg folyton kérdezi, miért nem Mt H Lehetne az EU-s munkahelyek teremtésére ad az Unió # # milliárdokat milliárd forintokat. Miért csak tudásközpontokra, ahol ötdiplomás kutatók fejleszthetnek, és miért nem öszszeszerelő üzemekre, ahonnan a nyolc osztállyal is el lehetne tartanai a családot - alapszinten? A válasz az, hogy az Unió környezetvédelmi, infrastrukturális beruházásokat, vagy olyan szellemi műhelyeket támogat, amelyek majd a fejlődés lehetőségét, a jövő iparát teremtik meg. Erre szokta azt mondani Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy a prioritások vannak rosszul megjelölve, lehetne az EU-s milliárdokat nemcsak betonba és aszfaltba - például bicikbútba - fektetni, hanem gazdaságfejlesztésbe is. Kedvenc példája az, hogy az elmúlt másfél évben csak a közép-magyarországi régióban 50 ravatalozót újítottak fel uniós forrásból. Ami természetesen szintén fontos dolog, de nem áll a sor elején a karácsonyi kívánságlistán. Azt is hajtogatják a kamara vezetői, ha az önkormányzatok európai uniós forrásból iskolákat hoznak rendbe, ravatalozókat - és bicikliutakat - építenek, azzal gyakorlatilag beismerik, hogy az adott intézmény fenntartásáért felelős rendszer képtelen önmagát eltartani. Milyen külföldi példákat láthatunk magunk körül? Spanyolország és Ausztria a turizmusra épített és uniós pénzből így teremtett munkahelyeket, Írország a szolgáltatásokat erősítette, Finnország a hagyományos iparágakra és az informatikára fókuszált. A görögök viszont az infrastruktúrába tették a pénzt, ami az építkezések időszakában húzta is a gazdaságot. Ma Görögországban az egy főre eső GDP alacsonyabb, mint csatlakozásuk évében, 1981-ben. VÁSÁRHELYI KORHÁZ KONTRA EGESZSEGUGYI MINISZTER Nyelvbotlás vagy beismerő vallomás? Másképp magyarázza, és másképp is bizonyítja saját igazát a vásárhelyi kórházigazgató és az egészségügyi miniszter. Székely Tamás hétfőn a parlamentben olyan kijelentést tett, amelyet utólag nyelvbotlásnak minősített, Kallai Árpád szerint viszont ekkor ismerte el, hogy Vásárhelynek igaza van a leépítés ügyében. SZÖGI ANDREA-TOROK ANITA „Kiderült, hogy Hódmezővásárhely egy ágyra jutó ellátandó lakossága magasabb, mint a megyei, mint a régiós, mint az országos átlag." Ezt a mondatot Székely Tamás egészségügyi miniszter hétfőn a parlamentben mondta Lázár János vásárhelyi polgármesternek, aki az Erzsébet-kórház ügyében született legfelsőbb bírósági (LB) ítélet nyomán kérdezte őt. Mint megírtuk, az LB szerint jogsértő volt az eljárás, amelynek végén az ágyszámokat 63 százalékkal csökkentették. Tegnapi tudósításunkban azonban amely döntően a televíziós közvetítés alapján készült - félreértettük a minisztert, és azt írtuk: egy ágyra eleve kevesebb lakos jutott, mint országosan. Székely Tamás lapunkhoz eljutatott közleménye viszont megerősíti: ő pontosan azt akarta mondani, amit mi megírtunk, és csupán nyelvbotlás volt, hogy ennek az ellenkezőjét állította. Mindezt számokkal is bizonyította. Adatai szerint 2006-ban 10 ezer vásárhelyi lakosra 11,29 belgyógyászati ágy jutott, míg az országos átlag 7,7 volt. Ami a sebészetet illeti, Vásárhelyen 10,35 ágy jutott 10 ezer emberre, országosan pedig 4,4, az onkológián ugyanez az arány 3,76 az országos átlag 1,5-del szemben. A vásárhelyi kórház igazgatója szerint viszont szó sincs nyelvbotlásról, a miniszter az idézett mondatban éppen hogy elismerte: Vásárhelynek igaza van, amikor azt állítja, hogy szakmai indokok nélkül csonkították meg a kórházat. És ami érdekes, sajtótájékoztatóján Kallai Árpád is számokkal támasztotta alá mindezt. Ö viszont nem egyes osztályokról, hanem az intézmény egészéről beszélt. Elmondta: a 2007 áprilisi ágyszámcsökkentés előtt Vásárhelyen egy ágyra 197 beteg jutott. Ehhez képest a megyében 150, a régióban 175 páciens, az országos átlag pedig ágyanként 170 lakos volt. A leépítéssel viszont 491-re emelkedett az egy ágyra jutó betegek száma Vásárhelyen, míg a megyei, a régiós és az országos átlag 200 és 250 közt van. A főigazgató hozzátette: reméli, a kártérítési perben is a kórház mellett tanúskodik majd a miniszter, nem másítja meg a parlamentben elhangzott (utólag nyelvbotlásnak minősített) kijelentését. • * Ma Csengelen jar a Délmagyarország MUNKATÁRSUNKTÓL Folytatjuk a Délmagyarország és a Délvilág megyejáró sorozatát, amikor is szerkesztőségi-kiadói csapatunk időről időre betoppan valamelyik községbe. Egyrészt azért, hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt hogy bemutassuk településeink értékeit másoknak is. Ma Csengelére megyünk: találkozzunk 17 órakor a csengelei faluházban! Kötetlen, csevegős, jó hangulatú találkozóra készülünk, mindenkit várunk, azokat is, akik olvassák az újságot, és azokat is, akik nem. Beszélgessünk, kérdezzenek, javasoljanak, vitatkozzanak! Viszünk sok ajándékot, lesz sorsolás és kvízjáték nyereményekkel.