Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-20 / 143. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. június 20. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1962 (53. rész) HAZÁNKBAN ELŐSZÖR: SZEGEDEN... NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1962-ből. MUNKATÁRSUNKTÓL LEGJOBB SPORTOLÓK. „Karácsonyi számunkban felhívtuk olvasóinkat, hogy szavazással döntsék el, kiket tartanak az elmúlt év legeredményesebb szegedi sportolóinak. (...) A nőknél Gelei Éva atléta, a férfiaknál Benedek János súlyemelő, a csapatok között a Szegedi Postás kardvívó-együttese került az első helyre" (január 3., szerda). PIAC. „25 ezer küó csirkét, 300 ezer tojást, 5 ezer sertést adtak el a tsz-ek a télen a szegedi piacokon. Zöldségfélékből is kielégítő volt az ellátás" (március 14., szerda). GEDÓI ISKOLA. „Gyors ütemben halad a nyolctantermes gedói általános iskola építése" - 5 és fél millió forint költséggel. „Építését előreláthatóan előbb befejezik a vállalt határidőnél: augusztus 15-nél" (április 13., péntek). ÚSZÓHÁZ. „Tegnap sok nézője akadt a Tisza új büszkeségének, a Szabadság úszóháznak. A MAHART 'Vásárhelyi Pál' gőzöse vontatta Mohácsról - ahol készült az úszóház - Szegedig. Modern garázs szolgálja majd rajta a motorcsónakosok kényelmét. A jól felszerelt úszóháznak száz négyszemélyes kabinja van és kényelmes úszókosara" (május 10., csütörtök). TISZAVIRÁG. „Az igazi nyári hírnökök, . a tiszavirágok már megjelentek a folyó felett. A folyó mélyén rejtőző iszaplakó kérészek megszámlálhatatlan sokasága kel most életre, teljes szépségében napnyugtakor 'virágzik' a Tisza, amikor a szitakötőszerű rovarok milliárdjai szinte felhőt vonnak a víztükör fölé" (június 19., kedd). GÉPKISASSZONY. „A Szegedi Ünnepi Játékok egyik érdekessége lesz az 'okos' gépkisasszony. Huszonöt kérdésre válaszol angol, orosz, német és magyar nyelven" (július 18., szerda). HONTHY HANNA A NÉZŐTÉREN. „Mindig nagyon szívesen jöttem Szegedre látogatóba és vendégszerepelni, mert Szegedet régóta ismerem, publikumát szeretem, és forró színházi esték emléke köt ide - mondotta Honthy Hanna lapunk munkatársának", mikor az észrevette, hogy az Aida előadására nézőként érkezett két vendégszereplés, „Moszkva és Bécs között" (augusztus 15., szerda). CSUKLÓS VILLAMOS. „A szegedi közlekedés és utasszállítás új színfolttal gazdagodik, mert megérkezett a városba a csuklós villamos. A hatalmas, mert 20 méter hosszú villamost három darabban szállították Szegedre. (...) Az l-es vonalon, a rókusi állomás és a nagyállomás közötti szakaszon közlekedik majd. 200 személyt tud szállítani" (október 3., szerda). PÜSPÖKBAZÁR. „Hosszú évekig éktelenkedett Szeged szívében a püspökbazár elnevezésű üzleti tömb, melynek elhanyagolt épületeit most lebontják, s itt építik majd fel az új nagyáruházat. Az üzletek már jórészt kiköltözködtek a régi 'bagolyvárból', s hamarosan csákányosok, épületbontók szállják meg az avas épületeket" (november 3., szombat). ÁTALAKÍTOTT TISZA. „A régi Tisza Szál lót a kor követelményeinek megfelelően alakítják át. Néhány jellemző adat: a régi szállóban mindössze öt fürdőszoba volt, az átalakítottban 26. A fűtés is korszerű lesz, radiátoros gőzfűtés. Az étteremben légkondicionáló berendezés segítségével óránként tizenkétszer cserélik a levegőt. (...) Az étterem egyik helyisége fölé üvegtetőt építenek. (...) A hangversenytermet eredetiben állítják vissza" (november 4., vasárnap). Ö

További MonoKiók, KHÚK P||MMMMi á tárnáról«t Interneten! ||ijjáátóii|j|y|j||| Negyvennyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy viszszaszámláiásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenharmadik állomása: 1962. ÚJSZÁSZi ILONA Szeged „99 ezer lakosával nem az úgynevezett nagyvárosok, hanem a középvárosok csoportjában foglal helyet" - közöljük június 16-án a népességtudományi folyóirat megállapítását. így fedjük el a lényeget: a Kádár-rendszer első számú vezetője nem szereti, mert börtönéveire emlékezteti a Tisza-parti város. A vidékiség rangja Az eddig szorongatott város nem vonzó lakhely, a „népességszaporulat a gyenge (10-20 százalék közötti) városok csoportjába" sorolja Szegedet - Szekszárd, Kalocsa, Békéscsaba mellé. A korszakban a fejlettség első számú minősítőjévé tett „ipari jelleg" alapján „38 ezer 900 ipari munkással Miskolc áll a 62 vidéki város élén. Szeged lakosai közül 'csak' 21 ezer 700-an dolgoznak gyáraiéban és üzemekben." Iskolavárosi rangját sikerül megőriznie: „Négy főiskolájával egyenrangú Debrecennel, és megelőzi a három főiskolával rendelkező Pécset és a két főiskolájú Sopront." A középiskoláié száma alapján a sorrend: Debrecen 14, a második Szeged és Győr 13-13 intézménnyel, majd Miskolc 12, Pécs 10 középfokkal. Városképi sajátosság a beépítettség: „csupán Kaposvárott, Szegeden és PéA szegedi klinikasor is leg...: itt végeztek emberi veseátültetést Magyarországon először FOTÓ: SOMOGYI-KÖNYVTÁR esett haladja meg az egy négyzetkilométerre jutó lakóházak száma a százat". „Az összes kommunális létesítményekkel csak 9 magyar vidéki város dicsekedhet, közöttük természetesen Szeged is." Előnyként említi a számok elemzője, hogy „Szegeden - éppen legjobb beépítettségénél, legvárosiasabb jellegénél fogva - külterületi probléma alig jelentkezik". Művészi leg... „Magyarországon először" - kezdődik az április 27-i tudósítás, majd folytatódik: „vasárnap este mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban Prokofjev Eljegyzés a kolostorban című vígoperáját..." A cím alatti magyarázatból kiArcél: Nagy Pál (1922-1995) „Kübekházi parasztcsaládból indult az életbe. Szülei úgy látták, jól boldogulhat a suszterszakmában. Az egyik vásárhelyi mesternél tanult, de ő nem maradt meg a kaptafánál" - írja Bálint Gyula György. „Szerencsésen átélte az orosz frontot, majd a több évig tartó hadifogságot", „a különféle szakmákból összeválogatott pesti újságíró-iskola hallgatója lett". 1952-ben a Délmagyarország főszerkesztőjévé tették meg. A lap fél évszázados jubileumára, 1960-ra kiadott emlékkönyvben minta „termelési rovat" vezetője szerepel. „A hatvanas évek második felében a Csongrád Megyei Hírlap gazdaságpolitikai rovatvezetője lett, majd a nyugdíjba vonulása előtti években főszerkesztő-helyettes. Azért tudott a rögös hírlapírói pályán boldogulni, mert folyton tanult és tájékozódott-emlékszik Bálint. - Nem szerette igazán azt a lazaságot, bohém felületességet, amely a két világháború közti redakcióból halványan azért átszüremlett a gulyásszocializmus időszakára." tűnik: Szeged egyik kitörési pontja az itteni művészi élet színvonala - legalábbis a kor kultúrapártoló vezetői szerint. „Magyarországon tulajdonképpen ez az első operabemutató - Mejtusz Ifjú Gárda című operájának budapesti előadásait nem számítva" - közöljük. Élő donoros veseátültetés A tudomány szegedi fellegvárai is kiemelik Szegedet a „vidéki városok" tengeréből. Szenzáció, hogy nyolc évvel a világ első élő donoros veseátültetését, az 1954-es bostoni bravúrt követően, hazánkban elsőként Szegeden végzik az első ilyen jellegű műtétet. „Emberi veseátültetés Szegeden - Üj műtéti beavatkozás első hazai alkalmazása" - kezdődik december 31-én Markovits Tibor riportja. Megtudjuk: „Szántó István menthetetlen!... Orvosai megállapították, hogy mindkét veséje rövidesen végképp felmondja a szolgálatot." A „szegedi nyomdai szerelőt felveszik a sebészeti klinikára". A rendkívüli beavatkozáshoz szükséges steril szoba „három nap múlva készen áll! Még telefont is beszerelnek, üvegfalat építenek", és a nővérek versengnek a különleges szolgálatért. A jelentkezők közül „hat fiatal nővérre, Ilonkára, Rózsira, Évára, Csöpire, Matildra és Margitra esik a választás..." „Elérkezett december 21-e, a nagy műtét napja": délelőtt 10-től délután 2-ig! Laci egyik veséje átkerül Pisti testébe..." Délután telefonon beszél egymással a két testvér." KRONOLÓGIA. 1962. január 1.: Megyeszékhely lett Szeged. Február 13.: Az első magyar KI Mit Tud? adása az MTV-ben. Február 20.: John Glenn amerikai űrhajós a Friendship 7 fedélzetén háromszor megkerüli a Földet. Július 10.: Felbocsátjákaz első távközlési műholdat (Telstar-1), amely első ízben közvetít televíziós képeket az Egyesült Államokból Angliába és vissza. Augusztus 5.: Rendkívüli kiadásban jelentjük Nyikolajev őrnagy és Popovics alezredes páros űrrepülését. Szeptember 15.: József Attila nevét veszi fól a Szegedi Tudományegyetem. Október 14.: Megkezdődik a kubai rakétaválság, a világot atomháború fenyegeti. November 17.: Átadják az Orvostudományi Egyetem új kollégiumát. November 20.: Megkezdődik az MSZMP VIII. kongresszusa, ahol elhangzik többek között Kádár János beszédében az, hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van". Bár az úttörő bostoni orvosok, Merrill és Murray nevét megismerheti az olvasó, de a szegedi operációt elvégző csapatból senkiét se látja leírva! Ez a kort jellemző lelet. Ma már tudjuk: dr. Németh András bravúrja után több mint negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2006-ban ismét élő donoros vesetranszplantációt végezzenek Szegeden... „Jól halad az Oskola utcának és környékének rendezése Borvendég Béla Ybl-díjas építőművész terve alapján" - írjuk december 31-én Palánk városrész átalakulásáról. „Eddig már az Oskola utcában 4 épületet 24 lakással átadtak rendeltetésének." További 3 házat jövőre adnak át 89 lakással, majd újabb 3 tömböt 106 lakással 1964-ben adnak át. (...) A Tisza partján a Korányi rakpart felőli oldalon, a Majakovszkij-kollégium melletti foghíjon már épül a politechnikai tanműhely. Az Oskola utca és a Tisza-part közötti rész rendezése - a terv szerint 1964-ben teljesen befejeződik. (...) Kertváros jellegű lesz a negyed..." TUTAJ0S0K l TISZÁN „Megérkezett hosszú vízi útjáról - sok évi szünet után - az egyik újabb fenyőszállítmány a felsővárosi fürésztelepre" - tudatja október 21-én Juhász Antal. „A tutajosok négyen vannak: két idősebb és két fiatal ember. Mind a tuzséri fatelepen dolgoznak, ott rakták vízre az addig vasúton szállított fenyőszálakat. Augusztus 25-én indultak és majdnem egy hónapig tartott az útjuk az alacsony vízállás, meg az erős szembeszél miatt". „Bizony, nem könnyű a tutajos sora. Ha jó idő van, ha esik, jönni kell. Nem kötöttünk ki, csak éjszakára" - meséli a legidősebb, Demjén Péter. • Régi mesterség éled újra: faúsztatók a Tiszán FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN