Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-20 / 143. szám

ad Európa keresztény - vagy se hús, se hal? - Jézust hidegen hagyja a statisztikai évkönyv BUSZRA SZOKNAK AZ ATEISTÍ Ateista roadshow és coming out Németországban. A busz felirata szerint Isten valószínűleg nem létezik Nálunk szégyen kereszténynek lenni - mondják a hívők. Ám a legutóbbi népszámláláskor Magyarországon több mint 5 millióan vallották magukat római katolikusnak, milliós, több százezres a többi felekezethez húzók szá­ma is. 1 millió nem válaszolt a kérdésre. Vajon ők mind ateisták? És az előb­biek mind hívők? A püspök - és az ateista vallásfilozófus - szerint is az a tisztességes, ha valaki egyenesen vállalja meggyőződését. Ám a többség nem gondolja végig, miben is hisz. Pedig egyre nagyobb a „választék". BAKOS ANDRÁS „Hiszem, hogy valahol egy felsőbb hatalom lát bennünket. Csak sajnos ez a kormány." Woody Allén filmrendező - és ateista aforizmagyártó - gondola­tán, ha hinni lehet a népszámlálási adatoknak, Magyarországon mindösz­szesen 1 mülió 35 ezer ember moso­lyodik el kajánul és őszintén. Ök azok, akik legutóbb nem válaszoltak arra a kérdésre, milyen vallási feleke­zethez sorolnák magukat. Vallásos - a maga módján Ezzel szemben 5 milüó 290 ezren ró­mai katolikusnak, 1 millió 623 ezren reformátusnak, 305 ezren evangéli­kusnak, 269 ezren görög katolikus­nak, 18 ezren baptistának, 13 ezren iz­raelitának vallották magukat. Több mint 500 ezren más felekezethez tar­toznak, 1 millió 483 ezren felekezeten kívüli hívők, és 70 ezren nem adtak értékelhető választ. Ez az információ nagyon is érdekli a mi felsőbb hatal­munkat: 2004-ben a Miniszterelnöki Hivatal készíttetett reprezentatív fel­mérést, eszerint a megkérdezetteknek csupán 13 százaléka kötődik ténylege­sen valamelyik nagy keresztény egy­házhoz, több mint a fele csupán „a maga módján vallásos", és egynegye­de nem hívő. Vajon melyik statisztika hazudik kisebbet? Az adatok zavara jelezhetné a bőség zavarát is. Hiszen nálunk is nagyon sokféle egyház léte­zik: több mint 150. Ha pedig ide számí­tanánk a különféle szellemi, egzoti­kus, misztikus irányzatokat is, kide­rülne, többféle vallás létezik, mint például bor. - Magyarországon szerintem kevés a meggyőződéses ateista - halljuk Kiss-Rigó László megyés püspöktől. - Kereszténynek pedig az számít, aki tisztában van azzal: Isten léte nem kérdés, inkább az a fontos, hogy meg akarja ismerni őt az ember. Sokan úgy vannak ezzel a kapcsolattal, mint az a gyerek, aki felnőve nem akar tud­ni az édesanyjáról. Mások kapcsolatot tartanak vele, őszinte érzelemből vagy illemből. Nem tisztem megítélni senkit, tényleg vannak, akik inkább külsőséget, szokást látnak a vallás­ban. De olykor például az egyházi es­küvőre való felkészülés olyan élmény, amelynek hatására az Istenhez fűződő kapcsolat elmélyül. Örülni kell annak, ha valaki legalább abban egy nézetet vall a közösséggel, hogy az adott szó tanúk előtt fontos dolog, érték. Ön dönt: megy vagy marad Bérmáláskor mindig elmondom: most dönti el az ember, hogy azok az érté­kek, amelyekkel gyerekkorban megis­mertették, fontosak-e számára. Az is tisztességes lépés, ha valaki föláll, és kimegy. Magyarország missziós területnek számít, a püspök szerint ez a II. vati­káni zsinat óta divatos kifejezés. A ke­reszténységnek természete a misszió, ahogyan jellemző rá az is, hogy az el­nyomatás idejét átvészeli. Sokkal na­gyobb kihívás elé állítja egy olyan kö­zeg, amelyben az önállóságra, a fele­lősségre, az érett döntéshozatalra és az értékekre való nevelés, egyáltalán, a nevelés válságát éli. - A keresztény kultúrájú Európában az emberek nagy része elveszítette saját értékeit, újra kell misszionálni, evangelizálni őket. Jézus azonban nem a statisztikai év­könyvek számára teremtette egyhá­„Neked ateista vagyok. Istennek - lojális ellenzék" - mondja Woody Allén, az egyik legismertebb Istentelen FOTÓ: MTI zát. Azt mondta: legyetek só és ko­vász! Vagyis mindig legyenek keresz­tények a világban, akik nem keres­kednek az értékeikkel, hanem tanúsá­got tesznek mellettük. A tanúságtétel újabban a jelek sze­rint nem csak a keresztényekre jellem­ző. Németországban ateista szerveze­tek a múlt héten busszal jártak végig 24 várost. Ez a roadshow az angliai ateisták ötlete volt, de állítólag Spa­nyolországban is szervezőe. A jármű­vön lévő felirat szerint „Isten valószí­nűleg nem létezik, ne aggódj tovább, élvezd az életedet!" Miben hisznek ők? Például abban, hogy a vallás rossz út, pusztulásba viszi a civilizáci­ót, és ezt például a terrorizmus léte bi­zonyítja. - Az ateisták nagy tiszteletet vívnak ki maguknak: állandóan csak Istenre gondolnak - kommentálta az evangélikus egyház berlini tagozatá­nak szóvivője az eseményt vidáman. - Büszkék valamire, és ezt hirdetik; láttunk már ilyet. Ha ez nekik jó, en­gem ugyan nem zavar - reagál a me­gyés püspök. Ami a kiállást illeti: az ateisták maguk is úgy látják, ott tarta­nak, ahol a meleg mozgalmak tíz év­vel ezelőtt. Nálunk azért egy ilyen busz másféle reakciókat váltana ki, mint Németországban. - Nyugaton az állam és az egyház szétválasztása spontán társadalmi küzdelmek eredménye volt, és az ate­izmusnak, szekularizmusnak már ki­alakult a maga hagyománya - feleli kérdésünkre Szalai Miklós történész, vallásfilozófus. A Wikipédia Woody Allennel együtt őt is úgy tartja nyil­ván mint befolyásos ateistát. - Ma­gyarországon a kommunista diktatúra erőszakkal választotta szét az államot és az egyházat, különben is elnyomott minden spontán szerveződést. Ezért nem születhettek nálunk ateista klu­bok. Inkább higgyen valamiben Szalai szerint most az emberek a val­lásosságban látják az erkölcsi értékek, a szép, a jó hordozóját. A vallás azt ál­lítja magáról, hogy egyrészt ellentétes azzal, ami a kommunizmus volt - és a kommunizmust az emberek nem sze­rették -, másfelől, hogy más, mint a Nyugatról beáramló sekélyes, felszí­nes, értékválságot gerjesztő tömegkul­túra. - Mi, ateisták úgy gondoljuk, még mindig jobb az, hogy ha valaki­nek van valamilyen meggyőződése, amely tartalmat ad az életének, mint ha nincs neki semmi. Ezért a legtöb­ben nem tartjuk szívügyünknek, hogy megpróbáljuk meggyőzni a vallásos embereket. Ezt csak akkor tennénk, ha az a veszély fenyegetne, hogy bár­kik is megpróbálják visszafordítani az állam és egyház szétválasztását, és valamiféle, az iszlám fundamentaliz­mushoz hasonló rendszert bevezetni. Erről szó sincs. Valóban nincs. Előítéletek azonban munkálnak, mindkét oldalon. Egyva­lamit ezen a ponton érdemes megje­gyezni: az életet nem csak az ateisták élvezik. Itt van például a bor. A hívő Hamvas Béla a második világháború poklából szabadulva írta meg A bor fi­lozófiája című munkáját, amelyet - mintha sejtette volna, milyen világ jön - imakönyvnek szánt az ateisták számára. Azt írja: „Van borunk. Az át­kozott sokkot fel tudjuk oldani. A bor visszahozza eredeti életünket, a para­dicsomot, és megmutatja, hová fo­gunk érkezni a végső világünnepen. Ezt a hidat az első és az utolsó nap kö­zött az ember csak önkívületben bírja ki. Ez az önkívület a bor." HALLOTT MÁR RÓLA? Az állatvilággal kapcsolatos ismere­teink hézagosak, többnyire arra is alig emlékszünk, amit az iskolai bio­lógiaórán próbáltak belénk sulykol­ni. Csokorba szedtünk néhány érde­kességet. - Ha felemeljük a kenguru (képünkön) farkát a földről, nem tud ugrani - elve­szíti ugyan­is az egyen­súlyát. - A delfi­nek egyszer­re csak az agyuk egyik felével al­szanak, és csak az együc sze­mülcet tart­ják csukva. - A del­fin (képünkön) hallása annyira kitű­nő, hogy a vízben 24 kilométer tá­volságból érkező hangot is képes meghallani. - Az aranyhal (képünkön) élénk szí­ne megfakul, ha sokáig félhomályban tartják. Ugyanúgy, mint az ember, aki a naptól lebarnul, az aranyhalnak is napfényre van szüksége ahhoz, hogy megtartsa pigmentjének színeit. - A nőstény osztriga 100 millió utó­dot hoz létre élete során. - A nagy fehér cápa akár három hó­napig is kibírja táplálkozás nélkül. - Egyes kínai és amerikai aligátorok úgy élik túl a fagyos teleket, hogy fe­jüket a jégbe dugják, miközben az or­ruk kint marad. Így képesek akár hó­napokon át lélegezni. - A denevérnek (képünkön) olyan vékony a lábá­ban a csont, hogy nem tud járni. - A kivimada­rak vakok, a va­dászat során fő­leg szaglásuk se­gíti őket. - Az albatroszok szárnytávolsága álcár 4,2 méter is lehet. Képesek egy­szerre több ezer mérföldet is megtenni. - Körülbelül 600-féle húsevő nö­vényfajt (képünkön) ismerünk. A leg­több bogarakkal táplálkozik, de az ét­lapon békák, madarak, sőt kisebb majmok is szerepelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents