Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-18 / 141. szám

81 Megyei tükör Csütörtök, 2009. június 18. MODERNEBB KARABÉLY KELL A KATONÁINKNAK Honvédségi fegyverüzlet: nem lesz rendszerváltás Meghirdették a makói Pulitzer-díj pályázatát Két kategóriában pályázathatnak a fiatal, kezdő újságírók a Pulitzer Szülővárosának Díjára - jelentették be tegnap Budapesten. Az egykori makói származású sajtómágnás előtt tisztelegnek ezzel a kiírók, a Maros-parti város önkormányzata és az újságírók szövetsége. MUNKATÁRSUNKTÓL Az amerikai sajtócézár, Joseph Pulitzer (képünkön) nevét már nagyon sokan hallották, de azt jóval kevesebben tudják, hogy 162 évvel ezelőtt, 1847. április 10-én Makón, Pulitzer Józsefként látta meg a napvilágot a modern újságírás megalapítója. A Puützer-díj mind a mai napig az újságírói szakma legmagasabb elismerése. A fentiek miatt is döntött úgy a makói önkormányzat és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), hogy kiírja a Pulitzer Szülővárosának Díját. Ezzel a fiatal és kezdő újságírókat szeretnék támogatni. Tegnap kora délután Budapesten, a Magyar Távirati Iroda székházában Csálc Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára, Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke és Búzás Péter makói polgármester kihirdette az idei Pubtzer-pályázatot. A középiskolások kategóriájában 14 és 18 év közötti diákújságírók indulhatnak, a főiskolások, egyetemisták kategóriájában pedig 18 és 25 év közöttiek. Mindkét kategóriában bármilyen időszaki kiadványban már megjelent publicisztikával lehet pályázni, a cikk terjedelme nem haladhatja meg az 5000 karaktert. Az elbírálók előnyben részesítik az interjú és a riport műfaját a fiktív írásokkal szemben. Az OKM kategóriánként bruttó 500 ezer forinttal jutalmazza a legjobb munkát, Maimtól pedig egy-egy zsűrizett, sorszámozott Pubtzer-szobrot - Kiss fenő szobrászművész alkotása kapnak az első helyezettek. A pályamunkákat július 31-éig lehet benyújtani a makói önkormányzathoz (6900 Makó, Széchenyi tér 22.). Bővebb információ Samyai Tibortól a 20/219-5142-es mobilszámon kérhető. Nem elég modern a katonáink által használt fegyver, ez bizonyosodott be a külföldön szolgáló csapatoknál. Lézerirányzék, gránátvetőkellene rá. A minisztérium pályázatot írt ki a Kalasnyikovok korszerűsítésére, de a jelentkező cégek prototípusai csődöt mondtak a próbalövészeten. A HM most maga fejleszt, és gyártót keres. A szóban forgó fegyverek részben az egykori makói FÉG-üzemben készültek. BAKOS ANDRÁS Valószínűleg most sem vált fegyvertípust a Magyar Honvédség, a meglévő AK-63-asokat, azaz az 1978-ban kifejlesztett, s 2005-ben rendszeresített, Kalasnyikov típushoz tartozó gépkarabélyokat fogják modernizálni. A 7,7 milliárd forintos beruházásra a tárca szerint azért van szükség, mert a külföldön, éles helyzetekben dolgozó katonák már hat éve mondják: fegyverük elavult. Vöröspontos irányzékra lenne szükség, amellyel biztosabban célba lehet találni, éjszaka is. Többféleképpen állítható válltámasz kell, például azért, hogy közelharcban, kapáslövésnél is kézre álljon a fegyver - és gránátvető is kellene rá. A minisztérium még nem fizetett senkinek, a sajtóban viszont már megjelentek olyan vélemények, miszerint a tervbe vett modernizáció drágább, mint ha teljesen új rendszerű fegyvereket - vagy épp modern, új Kalasnyikovokat - venne a honvédség. A tárca azzal védekezik, hogy az előbb említett kiegészítőket egy új fegyverhez is meg kellene venni, ezek „extrák". A tárcánál lapunk kérdésére felhívták a figyelmet arra a közleményre, amely szerint a honvédségnek eleve van AK-63-as típusú fegyverekből mintegy 72 ezer darab, ez komoly érték, és most csak 7700-at kell modernizálni - ennyivel kellene ellátni a missziókban dolgozó katonáinkat. Ha most vennének 7700 új rendszerű fegyvert, a többi pedig maradna tartalékban, akkor kétféle technikai háttér kellene: kétféle lőszer, kétféle kiképzés. Ráadásul az AK-63-asokhoz 10 évre elegendő tölténye van a honvédségnek. Az átalakítás maga csak másfél • MAGYAR KATONÁK AFGANISZTÁNBAN. A MISSZIÓKBAN RÉSZTVEVŐ KATONÁK SZERINT KORSZERŰBB FEGYVER KELL • RÁTH EZREDES EGY MÓDOSÍTOTT KARABÉLYT MUTAT BE A PARLAMENT HONVÉDELMI ÉS RENDÉSZETI BIZOTTSÁGA TAGJAINAK VÁSÁRHELYEN Fotó: Tésik Attila H

A VIETNAMI HÁBORÚ HATÁSA MAKÓN. A balul sikerült próba óta országos lapok internetes fórumain arról folyik a vita, hogy miért kellett „elprivatizálni" a magyar fegyvergyártást. Tény, hogy a szakmát képviselő utolsó céget, a Fégarmyt 2005-ben számolták fel, több mint 200 ember került utcára. Elődje, a FÉG látta el Kalasnyikov-rendszerű fegyverekkel a honvédséget. Az AK-63-asok is a FÉG-nél készültek. A cég 1967-ben alapított makói üzemében készült az alkatrészek jelentős része - halljuk az egykori gyár főmérnökétől, Zádori Ferenctől. Hozzáteszi: a gyártás a vietnami háború idején lendült föl, és tartott az irak-iráni háború alatt is. Akkor erről nem volt szabad beszélni, de a dolgozók sejtették: amit gyártanak, abból juta harcoló feleknek is. milliárdba kerül, az új eszközök megvásárlására kell hatmilliárd. Csak az a gond, hogy a tárca által elindított programra két kis cég adott be pályamunkát, és az általuk átalakított fegyverek a próbalövészeten csődöt mondtak. 10 ezer lövést kellett volna bírniuk, de 2 ezernél küazultak az illesztések. Lapunk is közölte, hogy az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a május 26-i, kihelyezett ülésen Hódmezővásárhelyen úgy döntött, alapos kipróbálás előtt egyik típust sem szabad bevezetni. Most a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Technológiai Igazgatósága alakítja ki azt a prototípust, amelynek a gyártására majd pályázhatnak cégek, akár külföldiek is. A modernizált fegyvert fogják használni a külföldi missziókban szolgáló vásárhelyi katonák is. Új típusú agrárfinanszírozás válság idején Noha a banki források beszűkültek, és az alapanyagok ára sem csökkent, a mezőgazdaságot sokkal kevésbé küldte padlóra a válság, mint sok más gazdasági ágazatot - így értékelt dr. Nyújtó Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője. Az Új pénzügyi források, piaci lehetőségek az agrárágazatban és az élelmiszeriparban című, nemrégiben megrendezett konferencián banki és pályázati lehetőségekre hívták fel az agrárium szereplőinek figyelmét. A mezőgazdaságban is érzékelhető a recesszió, ám ez a szektor nem sínyh meg annyira a gazdasági válságot, mint sok más terület - fejtette ki az FVM Stratégiai Főosztályának vezetője a szakmai konferencián. A szakember elemzése szerint a 2007-es és 2008-as esztendőben árrobbanás volt érzékelhető, két igazán jó éve volt az agráriumnak. Habár az akkori árnövekedés okai ma is fennállnak, a válság jobbára felülírta azokat, a visszaesés azonban messze nem akkora, mint az ipar és a szolgáltatás területein. Két súlyos problémával mégis szembe kell nézni: egyfelől az inputanyagok áremelkedése nagyságrendekkel magasabb, mint az agrártermékeké, másfelől elapadtak a banki források. A szaktárca álláspontja szerint ugyanakkor optimizmusra ad okot, hogy az élelmiszerfogyasztásban középtávon bővülésre lehet számítani, aminek kezdetben az ázsiai gazdasági teljesítmény mérsékelt visszaesése és az ottani középosztály fogyasztási igényeinek gyarapodása, később pedig az amerikai, majd az európai növekedés biztosíthat táptalajt. Mindennek nyomán pedig a mezőgazdaság szerepének újraértékelése, pontosabban az ágazat értéknövekedése vetíthető előre. 2008-ban a hazai agrárfejlesztések támogatására 429,2 milliárd forintot irányoztak elő, ebből tavaly december végéig 394,9 milliárdot lei is fizettek. Mindebből a nemzeti önrész 113 milliárd forint, a többi uniós támogatás. Az idei évben 437 milliárd forint kiűzetése a cél, amelynek nagyobbik része, közel 230 milliárd forint a közvetlen területalapú támogatás, míg nagyjából 200 müliárd forint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében áll rendelkezésre. Előbbi esetében nagy segítség lehet, hogy az eredetüeg decembertől időzített kifizetéseket bizonyos feltételek teljesülése esetén - az Európái Bizottság jóváhagyásával - előre lehet hozni, méghozzá a támogatási összeg felének erejéig emelte lei a főosztályvezető. Az ÚMVP forrásaira pályázóknak jó hír, hogy az Irányító Hatóság változtatott az előlegfizetési szabályokon: erre benyújtott igény esetén 20 százalékos előleget fizetnek a kérelmezőknek. Szintén a válság következményeit enyhítő lépés, hogy több kifizetési kérelmet lehet benyújtani, azaz hamarabb, részletenként juthatnak megítélt támogatásukhoz a jogosultak. Az állattartó telepek esetében 36 hónapra nyújtották a megvalósítási határidőt, és a kötelező vagyonbiztosítási lcöteÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 lezettséget is eltörölték. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) - a válságra válaszul - új és felújított hitelprogramokkal segíti a mezőgazdasági vállalkozók és gazdálkodók finanszírozását. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával.