Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-03 / 128. szám

81 Megyei tükör Szerda, 2009. június 3. A SZEGEDI FELTALÁLÓT, NÓVÁK JENŐT MEGHATOTTA A BETEG KISFIÚ SORSA Kádliftet kapott ajándékba Ádám A12 éves, mozgássérült Varga Ádámnak egyedi kádliftet ajándékozott Nóvák Jenő (64) szegedi feltaláló. A nyugdíjas férfi nemrégiben szabadalmaztatta termékét, amelynek prototípusát szereihetik majd fel a Varga család házgyári lakásában. FEKETE KLÁRA Lapunk segítségével összejött a találkozó a feltaláló Nóvák Jenő és a Varga szülők között, egy móravárosi társasház második emeleti lakásában. Itt mutatta be a nyugdíjas ezermester működés közben azt a kádliftet, amelyet ő szerkesztett meg. A Magyar Szabadalmi Hivatalnál 2009. február 9-én helyezték oltalom alá a készüléket. Szerettük volna a 12 éves, második külföldi őssejtbeültetésére váró Varga I AZ EZERMESTER. Nóvák Jenő előbb a dorozsmai Mezőgépnél, későbbi Hódgépnél, utána a Magépnél gépésztechnikusként, épületgépész tervezőként, műszaki becsüsként dolgozott. Legutolsó munkahelye a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet. A kádliftet megelőzően egyik találmánya már eljutott a szabadalmaztatásig: ez egy vizes porszívóhoz hasonló szerkezet volt. Már majdnem gyártani kezdték, amikor megjelentek az első külföldi, hasonló elven működő gépek, jóval olcsóbban. Ádámot is elhozni, hogy kipróbálhassa a praktikus segédeszközt, de erről le kellett mondanunk: a feltaláló házában ugyanis nincs lift. Az édesapa, Varga István viszont beleült abba a kiforgatható székbe, amelyet a hálózati víz nyomásával emel fel és enged be a kádba szerkezet. Nóvák Jenő elmondta: lapunkban régóta figyelemmel kísérte a kisfiú sorsát. Amikor pedig legutóbb arról írtunk, mekkora gondot okoz a szülők • VARGA ISTVÁN KIPRÓBÁLTA A TALÁLMÁNYT - KÖZÉPEN A FELTALÁLÓ, NÓVÁK JENŐ Fotó: Karnok Csaba nek a megnyúlt, és immáron 53 kilós Ádám fürdetése, megérett benne az elhatározás: a prototípust a családnak ajándékozza. Megindító jelenetnek lehettünk szemtanúi, amint az édesanya, Márkus Tímea sírva köszönte meg a férfi segítségét - még a feltalálónak is könnyek szöktek a szemébe. Nóvák Jenő odaadott egy fénylcépet is a kádliftről, amelynek hátára a következőket írta Ádámnak: „Ez a lift nem visz fel magasra, de reméljük, hogy sokat segít majd a teljes gyógyulásodig." A készülélcet Vargáék bármilcor elvihetik. István most azon töri a fejét, át kéne alakítani a teljes fürdőszobát, ehhez a mozgássérültek elvben állami támogatást is kaphatnának. Ha a terv nem is sikerül, a parányi fürdőszobáI Baj van a műtét időpontjával A Varga Ádám második kölni őssejtkezelését intéző Balogh Csaba, az S. 0. S. Alapítvány elnöke a múlt héten közölte a Varga családdal: gond van a 2 hónappal ezelőtt a kölni klinikával rögzített június 16-i műtéti időponttal. Lehet, hogy csak július első felében utazhatnának. Vargáék kétségbeestek, hiszen már lefoglalták tavalyi szállásukat, a MÁV-tól pedig megkapták volna a mikrobuszt, amit most is az édesapa kollégája, Kordás József vezetne. Nem tudják átszervezni a programot. Balogh Csaba a Délmagyarországnak azt nyilatkozta: még próbálkoznak, és a héten megmondják, sikerült-e megtartani az eredeti időpontot. Ha nem, akkor több júliusi időpontot ajánlanak fel a családnak, hogy válasszanak közülük. A csúszás oka az alapítvány vezetője szerint az, hogy az Xcell-Centera Kölnhöz közeli Düsseldorfban új klinikát épített, és a műtéteket már ott végzik el. ban lévő mosógépet mindenképpen a konyhába kell költöztetniük. Ez a kádlift annyiban különbözik a már forgalomban lévő hasonló szerkezetektől, hogy „kifordítható", az ülésbe a kádon kívül lehet beülni. A mester eddig 3-at készített el a garázsában, sorozatgyártásáról pedig már tárgyal egy céggel. Ha majd bolti forgalomba kerül, az áfás ára 130-150 ezer forint lehet. Szegedi kiadók könyvheti újdonságai MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi könyvkiadók is számos kötetük megjelentetését időzítették a hamarosan kezdődő 80. Ünnepi Könyvhétre. A Tiszatáj gondozásában most jelent meg Baka István életműsorozatának befejező kötete, a Műfordítások 3. része. Különlegességnek ígérkezik a Kossuth-díjas Tandori Dezső verseskötete, amely az elmúlt öt év termését gyűjti össze. Olasz Sándor főszerkesztő az előző Tandori-kötetükhöz hasonló nagy visszhangra számít. Jász Attila és Báger Gusztáv verseskötete, valamint Vörös László Kányádi Sándor pályakezdését bemutató tanulmánya szerepel még a szegedi irodalmi folyóirat újdonságai között. A 15 éves Bába Kiadó a hagyományokhoz híven idén is közreadja a Szegedtől Szegedig antológiát. Majzik István ügyvezető igazgató lapunknak elmondta: a szélsőjobb előretörését mutatja be Benczúr Csaba Űj magyar horogkereszt című kötete. Móra Ferenc két művét, Az aranyszőrű bárányt és a Betlehemi csillagot egy kötetben adják közre. Kollégánk, Horváth Dezső is új kötettel jelentkezik a Bábánál, ezúttal Láncainkat címmel. Nagy érdeklődésre számíthat az egyik legsikeresebb szegedi kiadó, a Lazi könyvheti újdonsága: a 20. század egyik legragyogóbb szatirikus tehetsége, Evelyn Waugh Utolsó látogatás című regényét - a most futó új filmváltozat képkockájával a borítón - Ottlik Géza fordításában jelentették meg. A Füveskönyvek-sorozat részeként A katedrális kövei címmel Antoine de Saint-Exupéry gazdag életművének darabjaiból válogató gyűjteménnyel is jelentkeztek. TÖBB EZER FOTÓT, 30 EZER NEGATÍVOT ŐRIZ A FEKETE HÁZ 150 éve nyitott Rohrbach, az első fényképész Nehéz mesterség volt az első szegedi fényképészeké. 150 éve természetes fénynél dolgoztak, a gépükben mindent fordítva láttak, és helyben hívták elő a képeket. Mégis máig fennmaradtak a remekműveik - mutatja a Fekete Ház tárlata. DOMBAI TÜNDE - Az első szegedi fényképészek egyszerre voltak súlyemelők és vegyészek. Hatalmas bőröndben cipeltek magukkal nedves üveglemezeket, amire dolgoztak, az óriási kamerát és a mobü labort vegyszerestül. Hosszú percekig tartották mozdulatlanul a fényképezőgépet, mire megszületett a felvétel. A nézőkén át ráadásul, tükörreflex híján, mindent fordítva láttak. Utána viszont nem volt idő visszamenni a műterembe, helyben fixálták a felvételeket, érzékenyítették a papírt - magyarázta a kezdetekről Fári Irén történész-muzeológus a Fényírók és fényírdák Szegeden című kiállításon, amely szeptember 20-áig látható a Fekete Házban. A Móra-múzeum kiálh'tóhelye több ezer régi fotót, üveglemezt és 30 ezer negatívot őriz, amelynek feldolgozása nagyrészt egykori munkatársuk, T. Knotik Márta érdeme. A legelső 3*5 centis szegedi fotót 1857-ben készítette Hegedűsné Boldenburg Lina fiatal színésznőről Rohrbach Antal gyógyszerész és amatőr fényképész. Két évvel később a mai Szentháromság útja 9. szám alatt ő nyitotta lei a város első hivatalos műtermét. Budán ekkoriban 5, Debrecenben 1 mester dolgozott. 1859-től az első világháborúig több mint ötven műterem működött Szegeden. Az 1890-es évekig ünnepnek számított, ha valaki a lencse előtt pózolt. (A fényképes személyi igazolvány és útlevél megjelenésével beindult a hétköznapi portrézás.) Érdemes megnézni régi családi fotókon: a fényképészek cirádás cégjelzéssel látták el. Landau Alajos a Dáni-házban, Knezsevits György az Oskola utcán, Finah és társa a Szentháromság utcában, Dietler Ferenc a Kölcsey és Kelemen utca sarkán, Letzter és Keglovich a Kölcsey utcán, Lauscher Lipót a Somogyi utcában hirdette üzletét. i AZ ELSŐ SZEGEDI FOTÓN: HEGEDŰSNÉ B0LDENBURG UNA SZÍNÉSZNŐ ! Katasztrófák a felvételeken MÚLT ÉS JÖVŐ: EGY KATTINTÁS A RÉGI, KÖLCSEY UTCAI SZALONRÓL - MOBILTELEFONNAL Fotók: Karnok Csaba Dokumentumértékük Is óriási a régi fotóknak. Plohn Illés például Vásárhelyről érkezett Szegedre az 1879-es árvíz hírére, egy hétre rá már árulta „a katasztrófa szomorú részleteit képekben". Hozzá hasonlóan hatalmas ladikban rendezett be műtermet Klösz György, hogy megörökítse a kiáradt folyóba merülő várost. Lauscher Lipót fényképezte végig a várat, mielőtt 1881-ben lebontották. Ravasz Imre 1885-ben szomorú szenzációnak lett szemtanúja: lefotózta, amint leégett a két évvel azelőtt épült színház. Fura fintora a sorsnak, hogy előtte Letzter Lázár éppen a színház tetejéről fényképezte végig Szegedet a Tiszától a Tiszáig egy egyedülálló panorámafotóra. A tűzoltókapitány kérte fel rá, mert a színház volt a legmagasabb épület, és oda akartak telepíteni egy állandó tűzjelzőt. 1900-ig nem létezett még vezetékes villany, ezért a műteremben is napfénynél dolgoztak. Az egyedüli szalont, amelynek üvegfalú épülete máig fennmaradt, Kozmata Ferenc építtette a Széchenyi tér 2. szám alatt 1892-ben.