Délmagyarország, 2009. június (99. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-15 / 138. szám

Hétfő, 2009. június 15. A pénz beszél 19 Új érme a mindennapokban Tartósabb, jobb minőségű fizetőeszköz Önnek, milliárdos megtakarítás az országnak A Magyar Nemzeti Bank 2009. június 15-től bevezeti a 200 forintos érmét, amelynek hátoldalán a lakosság által megszavazott Lánchíd képe látható. Az érme kezelése biztonságosabb, illetve használata számos készpénzfizetési helyzetben (automaták, parkolás stb.) praktikusabb is, mint a bankjegyé. A fémpénz tartósabb, s így milliárdos megtakarítást jelent az országnak a könnyen elhasználódó papírpénz helyett. A kétszázas bankjegyekkel 2009. november 15-ig fizethetünk még, és utána további 20 évig beváltható lesz. www.mnb.huwww.forint.hu ,2. MAGYAR NEMZETI BANK Drága mulatság a készpénzfelvétel és az időben fel nem töltött egyenleg VÁLSÁGBAN ALSZANAK A HITELKÁRTYÁK fo&i lyamatnak, hogy a fiatalabb, többet kereső ügyfeleket köve­tően a jól szituált idősebbek is hitelkártya-használókká vál­nak. A használat elsősorban per­sze jövedelemfüggő, a havi 50-130 ezer forint közötti net­tó háztartási bevétellel rendel­kező ügyfelek aránya 2-3 szá­zalékkal csökkent, miközben A földrajzi megoszlás alap­ján még markánsabbak a vál­tozások. A hitelkártyával ren­delkezők száma legnagyobb mértékben - 8 százalékkal - a dél-alföldi régióban emelke­dett, de a dél-dunántúli, vala­mint a közép-magyarországi is 6-6 százalék pluszt tud fel­mutatni. Eközben a korábban viszonylag „erősebb" észak-al­százalék feletti is lehet a kamat A legtöbb hitelkártyához tartozik egy kamatmentes periódus, amely alatt Ingyen használjuk a bank pénzét. Ez jellemzően 30-51 nap között változik, s csak akkor áll fenn, ha a hitelkeret teljes összegét visszafizetjük a határidőig. Ellenkező esetben a vásárlástól kezdődően a bank elég magas, 35-45 százalékos kamatot számít fel a teljes tartozásra, arra a részére is, amelyet adott esetben már visszafizettünk. Csak vásárlásra vonatkozik a kamatmentes időszak, készpénzfelvételre nem, ez esetben a felvett összeg azonnal kamatozik. Ráadásul a készpénzfelvételért külön díjat is kell fizetni, ami általában a felvett összeg 2-4 százaléka. ugyanennyivel emelkedett azoké, akiknél a havi nettó jö­vedelem meghaladja a 260 ezer forintot. A kártyatulajdonosok hatti­zede rendelkezik valamilyen hitellel, jellemzően 20 ezer fo­rint alatti törlesztést fizetnek havonta a bankoknak, miköz­ben jövedelmük 15-50 száza­lékát költik élelmiszerre. - Joggal feltételezhetjük, hogy a nehezebb időkben az alacso­nyabb jövedelműeknél alvóvá válnak a hitelkártyák - idézi a közlemény Kovács Líviát, a Scale Research kutatóját. földi régióban 10 százalékos a csökkenés. Az ügyfelek jellemzően elé­gedettek, nyolcvan százalékuk úgy vélte, teljes körű tájékoz­tatást kapott. Kevésbé rózsa­szín a költségekkel kapcsola­tos kép: minden második meg­kérdezett úgy véli, a díjak és jutalékok nem a korábbi tájé­koztatásnak megfelelően ala­kultak. Kevésbé hivatalosan: sokkal drágább a hitelkártya, mint gondolták, s ezt „nem be­szélték túl" a bankügyintézők. A meglepetés abból adódik, hogy az ügyfelek jelentős része Mégsem lehet majd rozét keverni az Európai Unióban VELÜNK VANNAK A FRANCIÁK IS nem tudja, hogy a hitelkártyá­ról történő készpénzfelvétel jó­val drágább, mint a hagyomá­nyos folyószámláról történő. Ez az oka annak, hogy nem iga­zán tudják, mennyibe is kerül nekik a hitelkártya-használat ­véli a felmérés. Egyre népszerűbb a hitelkártya, legdinamikusabban éppen ré­giónkban nőtt a számuk, a használók többsége azonban nincs tisztában azzal, pontosan milyen dijakat és jutalékokat fizet bankjának. Ami kifejezetten drága, az a készpénzfelvétel, s persze a kamat sem túl baráti, ha nem tölti fel egyenlegét idő­ben az ügyfél. KOVÁCS ANDRÁS ¡TScale Research 2009 tava­szán immár harmadik alka­lommal végezte el a mintegy 1500 banki ügyfél megkérde­zésén alapuló kutatását - ez­úttal a hitelkártyák használa­tát vette górcső alá. A magyar lakosság mintegy 11 százaléka használja a banki forrásokat hitelkártya formájában. Az 50 és 65 év közöttiek körében egy év alatt kétszázalékos emelkedés figyelhető meg, s hasonló a növekedés a közép­fokú és a felsőfokú végzettsé­gűek körében. Ez a trend meg­felel annak a természetes fo­Pénzfelvétel. Hitelkártyával még költségesebb FOTÓ: FRANK YVETTE - mondta a francia politikus. A rozé kérdése tipücusnak tekint­hető az uniós döntéshozatali rendszerben: szűk körben ké­szítették elő, szinte titokban, csak ezt követően ismertették meg a tagországokkal. Az új rozékészítési előírások­ra a bizottság tavasszal tett ja­vaslatot. A tavaly eldöntött uniós borreform végrehajtási rendeletében azonban már a jelenlegi status quo megtartá­sát fogják megszavazni a tagor­szágok - jelentette be Mariann Fischer Boel, az Európai Bizott­ság mezőgazdasági felelőse a múlt héten Brüsszelben. Fon­tos, hogy figyeljünk termelőink aggodalmára. Az elmúlt hetek­ben világossá vált, hogy a bor­ágazat szereplőinek többsége szerint az összeöntésre vonat­kozó tilalom megszüntetése alááshatja a hagyományos ro­zéról alkotott képet - mondta a biztos asszony, aki hangsúlyoz­ta: nem változik az Európai Uniónak a rozé készítésére vo­natkozó szabályozása. Középpontban a rozé. Meggondolták magukat az illetékesek, keverve mégsem jó FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA • Kártyaleolvasók az egyik multi pénztársoron FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Magyar-francia együttműködésben szeretnénk megvédeni a ro­zét Európában, meg akarjuk akadályozni, hogy a fehér- és a vö­rösbor összeöntésével is készülhessen rozé. Kiderült, szerencsére nyitott kapukat döngetünk, nem változik az Unió rozékészítésre vonatkozó szabályozása. A „lárma" azonban nem volt felesleges. MUNKATÁRSUNKTÓL Mind Franciaország, mind Ma­gyarország fel van háborodva amiatt, hogy az Európai Bizott­ság olyan döntésre készül, amely lehetővé teszi, hogy a rozé a vö­rösbor és a fehérbor összeöntésé­vel is előállítható legyen - mond­ta Eörsi Mátyás, a parlament eu­rópai ügyek bizottságának elnö­ke a múlt héten, majd hozzátette: „Elhatároztuk, hogy közösen egy magyar-francia akciót indí­tunk és a parlamenteket fellár­mázzuk, hogy tiltsák meg ennek elfogadását". A keveréses eljárás tervéről mi is irtunk, s a megszólaltatott megyei borászok nagyon fel voltak háborodva, ez ugyanis nem férne össze sem a hazai, sem az európai borkultúrával és hagyományokkal. A minősé­get nem szabad veszélyeztetni, az európai piacra csak olyan bort szabad beengedni, amely megfelel az európai termelési előírásoknak. Hubert Haenel, a francia sze­nátus EU-bizottságának elnöke szerint Európának meg kell vé­denie gasztronómiai, borászati identitását. Az európai ügyelc­• • Az összeöntésre # # vonatkozó tila­lom megszüntetése alá­áshatja a hagyományos rozéról alkotott képet. Mariann Fischer kel foglalkozó parlamenti bi­zottságok következő ülésén Stockholmban közös fran­cia-magyar kezdeményezést nyújtanak be ebben az ügyben

Next

/
Thumbnails
Contents