Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-07 / 106. szám
61 Megyei tükör Csütörtök, 2009. május 7. CIGÁNY NYELVEN OLVASTA FEL AZ EVANGÉLIUMOT A KARÁCSONYI ÉJFÉLI MISÉN József és testvérei a vásárhelyi plébánián A vásárhelyi katolikus plébánia kisegítője, Irhás József a Szegedi Hittudományi Főiskola roma tanulója. Kilenc éve dolgozik ápolóként szellemi fogyatékosok mellett, szabadidejében verseket ír. CSONKA ADRIENN - Bár a legtöbb roma istenfélő, mégis évente csak egyszer járnak templomba. Általában a karácsonyi misére mennek el, akkor kérik a bocsánatot meg az engesztelést - beszélt tapasztalatairól Irhás József, a vásárhelyi katolikus plébánia kisegítője, aki maga is roma származású. A hódmezővásárhelyi Szent István-templomban keresztelték római katolikussá három hónapos korában. Az édesapa - id. Irhás József, a cigány kisebbségi önkorQ Cigány kispapok a teológiai főiskolán A teológiai főiskolán nem a harmadéves József az egyetlen roma származású. Két cigány kispapot is ismer, aki vele párhuzamosan végzi tanulmányait. A Szegedi Hittudományi Főiskola romológiai szemináriumot indított, ahol a roma hagyományokkal és életmóddal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A papnövendékek a közelmúltban szemináriumi előadást tartottak, ahová cigányzenészeket is meghívtak. Kiss-Rigó László megyés püspök mellett több más egyházi elöljáró is kíváncsi volt a zenés műsorra. mányzat egykori elnöke - nem erőltette fia számára a vallási nevelést. Szülei a Klauzál Gábor általános iskolába íratták, ahol roma diákok is tanultak. Bőrszíne és származása miatt gyakran gúnyolták, később mégis diáktársai hatására került közel a hithez. - Néhány barátom mélyen vallásos családban nevelkedett, általuk ismertem 1 SZENTMISE A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZENT ISTVÁN-TEMPLOMBAN. CELEBRÁL KOPASZ ISTVÁN ATYA, MINISTRÁL IRHÁS JÓZSEF Fotók: Tésik Attila meg a hitet - mesélte József, aki felnőttként ápolói képesítést szerzett, majd úgy döntött: teológiát tanul. A negyvenéves cigány férfi fontosnak tartja a gyónást és a rendszeres lelki megtisztulást. Kopasz István atya mellett részt vállal a misék liturgiájában, az oltári szolgálatokban és a lektori feladatokban is. 'Kevesli, hogy a vásárhelyi romáknak csak mindössze néhány százaléka vesz részt rendszeresen a vasárnapi szentmiséken és a gyónásokon. Nem József az egyetlen, aki Hódmezővásárhelyen az egyház szolgálatában áll: egy helyi roma családapa közösségvezetői feladatokat lát el a plébánián. József másfél éve került István atya KÖLTŐI ÉN. Irhás József a rengeteg elfoglaltsága mellett legkedvesebb szenvedélyére, az írásra is szakít időt. Két verseskötete közül az első 2000-ben jelent meg Szanszkrit mese címmel, ebben egyszerű emberi életérzésekről beszél. Szubkultúra című kötetében a cigányság helyét keresi a világban. ÁHÍTATTAL CSENGET AZ ÚRFELMUTATÁSHOZ IRHÁS JÓZSEF mellé. Az őt felkaroló plébános úgy véli, hogy az egyház számára roppant fontos a hivőkkel való jó kapcsolat kialakítása, és ebben egy roma testvér is sokat segíthet. - A gyülekezet romái számára cigány testvéreik jelenléte bátorítást ad, és biztosítékot nyújt arra, hogy őket is befogadjuk - vallja az atya. József - amellett, hogy tanul, és az atyának segédkezik - kilenc éve dolgozik ápolóként szellemi fogyatékosok mellett. Állítja: minden szépséggel és kínnal találkozott már közöttük. Nem tervezi, hogy felhagy az ápolói munkával, és a papi hivatást választja. Mint mondja, ez a feladatkör teljes embert kíván, és rengeteg elfoglaltsággal jár. Mégis szívesen segédkezik a plébánián, hogy minél több roma járjon rendszeresebben templomba. Maga is megtapasztalta, hogy jóval több roma kíváncsi a prédikálására, ha az ő nyelvükön szólal meg az ige. Tavaly - István atya szorgalmazására együtt olvasták fel az éjféli szentmisén az evangéliumot. A liturgián a plébános felkérésére József cigány nyelven tolmácsolta az igét a gyülekezetnek. KENTAUR DÍSZLETÉBEN, JELMEZEIBEN MUTATJÁK BE BERLIOZ OPERÁJÁT Pulzáló színpadon játsszák a Faust elkárhozását Az évad legmonumentálisabb produkciójának premierjére készül a szegedi társulat: Berlioz operáját, a Faust elkárhozását Juronics Tamás rendezésében pénteken mutatják be a nagyszínházban. A díszletet, a jelmezeket Kentaur tervezte, akinek ez már a második Faustja Szegeden: Alföldi Róbertnek is alkotótársa volt a 2003-as Gounod-produkcióban. MUNKATÁRSUNKTÓI - A két Faust-előadás között csupán annyi hasonlóság van, hogy egyik rendezés sem klasszikus felfogású operaprodukció. Alföldi Róbert Gounod operáját a mába helyezte, a mai valóságban próbálta bemutatni a problémakört, amiről a darab szól. Juronics Tamás rendezése vizuálisan, a díszlet szempontjából absztraktabban kezeli a teret. Berlioz darabja eredetileg egy oratorikus mű, roppant jelentős benne a kórus SZEREPOSZTÁS - ELŐADÁSOK. Az operát két szereposztásban tűzte műsorra a színház: a péntek esti premieren Faustot László Boldizsár, Mephistót Réti Attila, Margitot Érsek Dóra, Brandert Altorjay Tamás alakítja. A szombati második előadáson Wendler Attila, Kelemen Zoltán, Tóth Judit és Gábor Géza énekel. A bemutatón Gyüdi Sándor, szombaton Kardos Gábor vezényel. Ebben az évadban összesen hat alkalommal játsszák a produkciót, ami jövőre is műsoron marad. További előadások a szezonban: május 10-én (vasárnap), 13-án (szerdán), 14-én (csütörtökön) és 17-én (vasárnap). ahol minden felvonásban van egy díszlet, jön a függöny, majd a következő felvonás, itt folyamatosan változik a kép, állandó mozgásban van a tér, ahogy a világ is körülöttünk. Minden szituációra, áriára, kórusrészletre reagál, követi a cselekményt, a zene dramaturgiáját. Kentaur Berlioz muzsikáját izgalmasnak tartja, úgy véli, nem csak a népszerű Rákóczi-induló nyerheti el a publikum tetszését, hiszen a zeneirodalom két legszebb kórusszáma is ebben az operában szerepel. Margitnak, Faustnak és Mephistónak is komponált a szerző egy-egy csodaszép áriát. - Míg Gounod Faustja népszerű és szórakoztató mü, Berlioz darabja zeneileg sokkal erőteljesebb alkotás. KENTAUR DÍSZLETE MEGHATÁROZÓ ELEME AZ ELŐADÁSNAK szerepe. Ugyanakkor nincs olyan erős cselekményszála, mint a másik verziónak, ezért sokkal inkább szabad kezet ad a rendezőnek és a díszlettervezőnek is, hiszen nem kell feltétlenül konkrét tereket megjeleníteni - hangsúlyozza Kentaur, akinek a Csipkerózsika után ez a második közös munkája Juronics Tamással. - Speciális, absztrakt teret tudtunk létrehozni, ami nagyon izgalmasan képes változni. Egyetlen nagy díszletelem, egy levegőben forgó fal határozza meg az előadás képi világát. Ez a fal hol a talaj, hol egy ház vagy egy belső tér homlokzata, hol pedig az Elba partja. Misztikus, kétarcú elem, amelynek negatív és pozitív oldala is van. A produkció egyik meghatározója, hogy erőteljesen pulzáltatjuk a színpadot: hol szűkebb teret, hol pedig nagytotálokat láthat a néző. Sok az olyan jelenet, amikor Faust, Margit vagy Mephisto egyedül van a színFotó: Frank Yvette padon - ilyenkor igyekszünk filmszerűen fókuszálni a főszereplőkre. A Berlioz korabeli öltözködést próbáltuk finoman elemelve, ugyanakkor romantikus közegben tartva visszaadni a jelmezekben, hogy az absztrakt tér mellett a figurák élők és kiemelkedők tudjanak lenni. Csak néhány színnel dolgoztunk, ami erősen kirajzolja a karaktereket, elválasztja egymástól a tömeget és a főszereplőket. Ez nem egy olyan klasszikus opera-előadás, 1 1 Egy levegőben forgó # W fal határozza meg az előadás képi világát. Kentaur Fantasztikus zenei élményt nyújt, a szegedi szimfonikusok kitűnően interpretálják, így már csak ezért is érdemes meghallgatni. Juronics Tamás erős rendezői koncepcióval megoldotta a dramaturgiai nehézségeket is: Faust és Mephisto tulajdonképpen egyetlen ember jó és rossz énje.