Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-06 / 105. szám

Szerda, 2009. május 6. Megyei tükör 17 MISEBORRA, OSTYÁRA, GYERTYÁRA, A TEMPLOM FENNTARTÁSÁRA KÖLTIK A PÉNZT Vasárnap 10-30 ezer forint jut a perselybe A vasárnapi istentisztelet után 10-15 ezer forint perselypenz gyűlik össze a hódmezővásárhelyi református Ótemplomban. Az ünnepek alkalmával ennél nagyobb összeget is ad a gyülekezet: anyák napján 28 ezer forint jött össze. A katolikus misét követően pedig mintegy 30 ezer forinttal járulnak hozzá így a hívek az egyház fenntartásához. A megyés püspök nem tartja nyilván, mennyi adomány folyik be a plébániákon. MUNKATÁRSUNKTÓI Ha van nála pénz, akkor mise után mindig adományoz a katolikus egy­háznak a vásárhelyi Herczeg Mihály, a levéltár egykori igazgatója. - Legfel­jebb 500 forintot, de leggyakrabban 200 forintot adok egy-egy alkalommal - árulta el Mihály bácsi. - Családi ha­gyomány, hogy a vasárnapi szertar­tást követően adakozunk. Kisgyer­mekként, az 1930-as évek elején az én feladatom volt bedobni a pénzt. Ak­kor még 4 fillérrel támogattuk az egy­házat. A pénz értéke változott, viszont azt tapasztalom, a gyerekek még min­dig szeretik bedobni a pénzt - magya­rázta Herczeg Mihály. Elmondta: ő azért adakozik, mert így is szeretné kifejezni háláját azért, hogy a mise után lelkileg feltöltődve távozhat a templomból. Vasárnaponként és ünnepnapokon mintegy 30 ezer forint gyűlik össze a szertartást követően a belvárosi kato­likus templomban. Kopasz István atya érdeklődésünkre elmondta: a mise utáni felajánlásokat gyertya, os­JjJJ jgjj Kisgyermekként, az # # 1930-as évek elején az én feladatom volt bedobni a pénzt. Akkor még U fillérrel támogattuk az egyházat. Herczeg Mihály tya, misebor vásárlására, a templom rezsiköltségének finanszírozására for­dítják. Tavaly több mint egymillió fo­rint gyűlt össze. Ugyanakkor önkén­tes adományokat is kapnak. Egy év­vel ezelőtt összesen 550 ezer forint érkezett. Ebből fizetik a kántort, a sekrestyést. A református Ötemplomban a va­sárnapi istentiszteleteken összesen 10-15 ezer forint perselypénzt adnak a hívek. Ünnepi szertartásokon ez az összeg magasabb. Legutóbb az anyák napi istentiszteleten 28 ezer forint gyűlt össze - hallottuk Bán Csabától, az Ótemplom lelkészétől. Ezenkívül többen adományoznak is az egyház­nak, amely saját bevételéből tartja fenn magát. Tavaly 226 névhez köthe­tő felajánlás érkezett. A perselypénzt, valamint az adományokat is fenntar­tásra, a templom szépítésére fordítják. Évente mintegy 100 ezer forintot költe­nek hitoktatásra is. Hivatalos elszá­molást készítenek arról, mire költik el a pénzt. A református egyház belső ügyének tartja Kása Ferenc a felajánlások ösz­szegét. A Újtemplom lelkésze nem is beszélt erről. Isten pénze becsületes, Isten pénzét komolyan veszik, vissza­igazolják, hogy mire fordították - mondta. Hozzátette: a reformátusok maguk is adományoznak, szeretet­szolgálatot működtetnek, erdélyi ár­vákat támogatnak. Fenntartják a Be­thesda kórházat, valamint missziós te­vékenységet végeznek. i NEM TARTJÁK NYILVÁN. Nem tart­ják nyilván a megyés püspöki hi­vatalban, hogy a megye 120 plé­bániájában összesen mennyi per­selypénz gyűlik össze, tájékoztat­ták lapunkat. Az év bizonyos va­sárnapjain országos gyűjtéseket tartanak, az így befolyó pénzt meghatározott célokra fordítják, például a katolikus iskolák vagy a missziók támogatására. • MINDENKI TÁRCÁJÁHOZ MÉRTEN TESZ PÉNZT A PERSELYBE Fotó: Segesvári Csaba | • M MM •• | • M g Zold jarorok cserjet ültettek a vadasparkban HÁRMAN A ZÖLD JÁRŐRÖK KÖZÜL: (AZ ELŐTÉRBEN) GYOVAI DÁNIEL, SZŐKE NIKOLETT ÉS GERA VILMA Fotó: Schmidt Andrea • BOBKÓANNA - A kezünkből csináltunk távcsövet, úgy figyeltük az állatokat. Szemetet gyűjtöttünk az erdőben. Megtudtuk, milyen sanyarú körülmények között csempészik át a papagájokat, tek­nősöket a határon - sorolta a zöld­járőr-szakkör néhány programját Szőke Nikolett, Gyovai Dániel és Ge­ra Vilma. A szegedi Tabán általános iskola diákjai tegnap azért jöttek el a vadasparkba, hogy élménybeszá­molót tartsanak a zöld járőr termé­szetismereti szakkörök programzá­róján, melyre a résztvevő fiatalokon kívül a tanáraikat és a projektet tá­mogató szervezetek képviselőit is meghívták. A Szegedi Vadaspark - a Csongrád megyei Rendőr-főkapi­tánysággal, a szegedi és az újszent­iváni önkormányzattal közösen be­nyújtott pályázaton - tavaly kétmil­lió forintot nyert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felhívásán, amelynek célja bűnmegelőzési pro­jektek megvalósítása volt. A novem­berben indult szakkörökön szegedi általános iskolák, intézmények és egy egyesület vett részt. A 11 cso­port 11 alkalommal gyűlt össze a foglalkozásokon. - A gyerekek számára az egyik leg­nagyobb élményt a graffitifal elkészí­tése jelentette - mondta Pintér Tibor szervező, a tevék kifutója mellett lét­rehozott falfirka előtt, amelyet tegnap avattak fel. A Tiszát ábrázoló graffiti láttán bizonyára Zélity László sem ráncolja szemöldökét. A szegedi rend­őrkapitány kifejtette: fontosnak tartja a zöld járőrhöz hasonló programok megvalósítását, hiszen azáltal, hogy felhívják a gyerekek figyelmét környe­zetünk védelmére, segítenek vissza­szorítani a természetkárosító bűncse­lekmények számát. 179 EMBER, 70 GÉP BIZTOSÍTJA CSONGRÁD MEGYE POLGÁRI VÉDELMÉT Járvány idején is számíthatunk rájuk SMS-ben értesíti a katasztrófavéde­lem a polgármestert és a szervező­ket, ha bármely megyei rendezvényt hirtelen időjárás-változás, például vihar fenyeget. Csongrádban 70 gép és 179 ember biztosítja a polgári vé­delmet árvíz, katasztrófa esetén. B. TÓTH CÁBOR Környezetgazdából, tejüzemi alkalma­zottból radiológiai, vegyi elhárító szakember, az útépítéseknél használt homlokrakodóból és forgókotróból ár­vízvédelmi kellék lehet. - A polgári védelemi szervezetek egyre hangsú­lyosabb szerepet kapnak a békeidő­szaki katasztrófák elleni védekezés során - magyarázza Balázs Gábor, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (CSMKI) veszélyhely­zet-kezelési igazgatója. Megyénkben leginkább árvízi és műszaki védeke­zés során alkalmazható polgári védel­mi szervezetek létrehozására és mű­ködtetésére van szükség - elkelt pél­dául a segítség 2006-ban, amikor az ár miatt kitelepítették a Csongrád mel­letti, a Tisza bal partján fekvő Nagyrét lakóit. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke polgári védelmi feladatait a közgyűlés hivatala és a CSMKI közreműködésével látja el - mondta el Tátrai János, a CSMKI szóvivője; az igazgatóság a kö­zelmúltban vizsgálta felül a megalakí­tott területi rendeltetésű polgári védel­mi szervezeteket. Öt komplex szakal­egység alakult meg, összesen 179 fővel, valamint 70 modern techmkai eszköz­zel, például traktorokkal, rakodógépek­kel, útgyaluval vagy locsolóautóval. Az alegységek között van árvízvédelem­mel foglalkozó, illetve radiológiai, bio­lógiai, vegyi csoport, például a járvá­nyok megelőzésére, fertőtlenítésre. Rendszeresen gyakorlatoznak. A megyei védelmi bizottság össze­foglaló támogatási tervet készített a legfontosabb feladatokról, megszüle­tett például a polgári védelmi szerve­zetek felkészítési terve. Az időjárási viszonyok hirtelen változásának jelzé­sére már májustól kiépíti a katasztró­favédelem az SMS-futár szolgáltatást ­így lehet megelőzni az olyan tragédiá­kat, mint a több halálos áldozatot is követelő szélvihar, amely a 2006. au­gusztus 20-i budapesti tűzijáték ide­jén tört ki. - A megyei polgármestere­ket, nagyobb rendezvények szervezőit és a beavatkozásra kötelezett állami szerveket így a meteorológiai szolgá­lattól kapott riasztás után azonnal, közvetlenül tudjuk értesíteni - mutatja be a program előnyeit Balázs Gábor. Adatbázis, kitelepítésre A megyei védelmi bizottság a lakosság szervezett kitelepítését és befogadását nyilvántartó programot is kidolgozta - természeti, civilizációs katasztrófák esetén egy adatbázis tartaná számon, kit honnan telepítettek ki, és hogy hová került. • KISZABADULÓ VESZÉLYES ANYAGOT OLTANAK ALGYŐNÉL A GYAKORLATOZÓK Fotó: DM/DV

Next

/
Thumbnails
Contents