Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-05 / 104. szám

Kedd, 2009. május 5. Aktuális 13 A LISTA ELEJÉN ÁLLÓK ALIG VESZTETTEK A VÁLSÁGON Milliárdos cégvezetőink • PISTRUI LÁSZLÓ 9 MILLIÁRDDAL A 99., BÁRÁNYI SÁNDOR 8 MILLIÁRDDAL A 61., MAGYAR JÓZSEF 9,5 MILLIÁRDOS VAGYONÁVAL A 97. LEGGAZDAGABB AZ ORSZÁGBAN Fotók: DM/DV Folytatás az 1. oldalról Az 50. helyen álló leggazdagabb, 50 éves, szintén az építőiparban érdekelt szegedinek is 9 milliárd forint a vagyona a kiadvány szerint, 2008-hoz képest pedig 1,3 milliárddal gyarapodott. A 61. helyet Bárányi Sándor, a Szeviép-cégcsoport másik meghatározó tulajdonosa foglalja el 8 milliárd forintos vagyonával. 0 tavaly is ugyanilyen gazdag volt. A 48 éves vállalkozó is túlzónak tartja a neve mellett álló összeget, hiszen - noha csak saját cégében rendelkezik részvényekkel, a tőzsdén nem - minden vagyontárgyának állandóan változik az értéke. Sem ő, sem a családja nem örül egy ilyen szereplésnek. Magyar József, a Hungerit Zrt. többségi tulajdonosa és vezetője 4,5 milliárdos vagyonával a 97. lett: félmilliárd a mínusza 2008-hoz képest. Hajszálra ugyanekkorára becsülték a 98-100. helyen álló leggazdagabb magyar tőkéjét Akik kimaradtak a 100-ból Vagyonos emberként további 7 Csongrád megyei személyt jegyeznek a kötet szerkesztői. Ők ugyan nem kerültek be az első 100-ba, de nem sokkal maradtak le. Az ingatlanbefektető és -fejlesztő Balogh Ferencnek 3 milliárd, a szintén ingatlanfejlesztő, valamint szőlőültetvény-birtokos Farkas Antalnak 2,5 milliárd, a gyógyszer-kereskedelemben érdekelt Tukarcsy Lászlónak 2,5 milliárd, az ingatlanbefektető ifj. Bába Istvánnak 2,5 milliárd, a Naturtex- és szabadidőközpont-tulajdonos Gellért Ákosnak 2,9 milliárd, a Szilánk-cégcsoport alapítójának, Varga Gusztávnak 2,9 milliárd, a medikémiás Pálmai Antalnak 2 milliárd forint a becsült vagyona. CSÁNYIA 6. HELYEN. Csányi Sándor, aki Csongrád megyében közvetve két cégnek, a Picknek és a Sóiénak is a tulajdonosa, a tavalyi 2. helyről a hatodikra lépett vissza. Az OTP-vezért a válság legnagyobb vesztesének tartják, vagyonának mintegy kétharmadát veszítette el a becslések szerint. 110 milliárd forinttal érnek kevesebbet a befektetései és a vagyontárgyai, mint 2008-ban: 160 milliárd forint helyett „mindössze" 50-et. is, de a névsor szerint Magyart illeti meg a 97. hely. A 65 éves gyáros 2003-ban, az első, a leggazdagabb magyarolcat bemutató könyvecslce után még perelte a kiadót, ma azonban már csak legyint. Azt mondja, nem érdekli, nem fogja elolvasni, mert a könyvben lcontroll nélkül írnak le számokat. A VÁROSOK TÖBBSÉGE A VÁLSÁG MIATT LEMONDOTT A VERSENYRŐL Szeged lovasa már készül a Vágtára Szeged lovasa, Tormási Gyula már gyakorol a május végi Nemzeti Vágtára, ahol - a jóval kevesebb versenyzőellenére - ugyanolyan erős mezőnyt vár, mint tavaly. Csongrád megyéből csak Szeged indul önállóan a nagyszabású lovasversenyen, a többi város közösen vagy egyáltalán nem nevezett. MUNKATÁRSAINKTÓL összesen 58 - azaz a tavalyinál közel 40-nel kevesebb - település nevezett tegnapig a második Nemzeti Vágtára, amelyet idén május 30. és június 1. között rendeznek meg a fővárosi Hősök terén. Bár a nevezési határidő április végén lejárt, még mindig érkeznek jelentkezések, így a mezőny egyelőre nem végleges - tudtuk meg a Nemzeti Vágta sajtóirodájától. - Áprüis végétől elkezdtünk készülni Arany Patakkal a Vágtára. Elfoglaltságainktól függően felváltva edzünk Dunakeszin és Dorozsmán. Az utóbbin a tavalyihoz hasonlóan kiépítettük a vágtás pálya mását - mondta el tegnap Tormási Gyula, Szeged lovának zsokéja. Bár idén kevesebben neveztek, mint tavaly, a profi versenyző szerint ugyanPÓNIK IS FUTNAK. Kishuszár Vágta címmel idén meghívásos póniversenyt is rendeznek a Hősök terén, ahol rajthoz áll két megyei kis ló is. A baktói lovasklubtól Flluménát, a 6 éves sárga kancát indítják, zsokéja a 15 éves Tárkány Zsófia lesz. Tóth Zsanett pedig a vásárhelyi színeket képviseli Emilióval, a 8 éves herélt ménnel. Mindkét versenyző tapasztalt lovas, többszörös nyertes díjugratásban, díjlovaglásban. Felkészítésükben Csáki Mónika segédkezik. olyan kemény mezőny várható - a tavalyi fő riválisok ugyanis újra rajtvonalhoz állnak. Tormási úgy véli, a galopplóként futó hatéves angol telivérnek jobb, hogy nem egy nap tartják az összes futamot: így még jobb eredményre lehet képes, mint tavaly. Mint mondta, jól érzi magát ő és lova is, a 2008-as bukásnak sem testben, sem lélekben nem maradt nyoma. Nem indul viszont a versenyen a tavaly még nevező Hódmezővásárhely és Sándorfalva sem. Vásárhely tavaly Tűheggyel, az akkor 8 éves telivérrel indult a Nemzeti Vágtán. Molnárné Kecskeméti Rita, a Hódmezővásárhelyi Díjlovagló és Fogathajtó Egyesület alelnöke a gazdasági válsággal és a megszorításokkal indokolta, hogy nem neveztek. - A mai nehéz helyzet minden területen spórolásra szólít fel, egy ilyen versenyen való részvétel pedig óriási költségekkel jár. A nevezési díjon felül többek között biztosítani kell a ló felkészítéséhez, ellátásához és szállításához szükséges pénzt is - mondta az alelnök. - Tavaly egy cég finanszírozta a lovat és a lovasunkat is, a zsokéval jó barátságba is kerültünk. Idén azonban sajnos nem számíthattunk külső segítségre, a város költségvetésébe pedig nem fért bele a nevezés - magyarázta Kakas Béla, Sándorfalva polgármestere, miért maradnak ki az idei versenyből. 2008-ban Csongrád színeiben Theseus, Szentes képviseletében Baba versenyzett a Hősök terén, de idén egyik ló sem áll rajthoz. A legfőbb ok, ami miatt nem vesznek részt a megmérettetésen, hogy esélytelenek telivér vetélytársaikkal szemben. Idén Csongrád és Szentes közösen indít lovat a Vágtán, de az még nem dőlt el, melyik lesz a két város paripája. A kétmilliós nevezési díjat az önkormányzatok fele-fele arányban állják. GARAI SZAKÁCS LÁSZLÓ Hozzánk tartoznak Észre sem vesszük őket a szürke hétköznapokban. Hidjuk, hogy ott vannak, teszik a dolgukat, többé-kevésbé jól, akarom mondani pontosan, ám ha történik velük valami, megállnak, sietnek, késnek, az rögtön feltűnik. Igen, szándékos a megszemélyesítés, biztos vagyok benne, lelkük van a köztéri óráknak, lakjanak bár templomtoronyban, városháza csúcsán vagy egy oszlop tetején társbérletben egy régen lejárt reklámtáblával. Néha persze felpillantunk rájuk ellenőrzésképpen, ám akkor is mindössze azt konstatáljuk, megvannak, jól vannak. Ha viszont „megbe• • Biztos vagyok tegszenek", napokig szolgáltatnak téW # benne, lelkük mát nekünk: mi lehet velük, mikorra van a köztéri óra'knak. gyógyulnak meg, aggódunk, szomorkodunk, mint egy kedves rokonért, aki kórházba került. A hevesebbje még politikai machinációt is képes a megállásba, a pontatlanságba belelátni, pedig lehet, hogy csak arról van szó, alaposabb karbantartást igényel a szerkezet, mint azt először sejtették gazdái. Amikor pedig kiderül, végképp megálltak, szabályosan belehalunk, s „mindent" megteszünk feltámasztásukért. Aztán szépen lassan megszokjuk, elnézzük, hogy nem járnak, és naponta csak kétszer mutatják a pontos időt, vagy hogy örökké pontatlanok. A végső traumát a mutatók leemelése jelenti. Onnantól már tényleg csak reménykedni lehet, hogy egyszer hátha. Aztán ez a hátha is elfogy. A rókusiak mióta is bíznak abban, hogy egyszer újra élettel telik meg templomuk tornya? Lassan többen vannak azok, akiknek mutatótlanként természetesek a fehér tornyok, mint azok, akik emlékeznek arra az időre, amikor a fehér tornyok tetején is volt bizonyítéka a percek múlásának. De az egészben az a legszebb, hogy ma már számtalan helyen és módon adják tudtunkra, mennyi a pontos idő, mégis a köztéri óráink „időtlensége" valahogy jobban bosszant minket az átlagosnál. Talán azért, mert nagyságukkal, méltóságukkal, eleganciájukkal sokkal fontosabbak nekünk, mint azt valaha is gondoltuk volna. Emlékek fűződnek hozzájuk, amiket az örökké múló percek éltetnek. Am ha a percek tovatünése - legalábbis ott - megáll, akkor könnyebben illanhatnak el az emlékek is. RÓKA FOGTA CSUKA A KÖZÖS KÓRHÁZBAN Ingyentelket kér a megyei közgyűlés Szentestől Bővíteni akarja a szentesi kórház sürgősségi tömbjét, és ehhez ingyen szeretne megkapni egy telket Szentestől a megyei önkormányzat. A város örül annak, hogy javulni fog az ellátás, de annak nem, hogy a megye területet akar szerezni az intézményben; csak használatba adná a portát. Május végéig meg kellene egyezni, különben a megye elbukja a megnyert pályázatot. BAKOS ANDRÁS A kérdéses 478 négyzetméteres területen bővülne tovább a szentesi kórház sürgősségi tömbje. A beruházással kapcsolatos pályázatot már támogatta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, de felhívta a megyei önkormányzat figyelmét arra: ha építkezni akar, szerezze meg valahogy a terület tulajdonjogát. A kórházat működtető önkormányzat ezért tárgyalást kezdeményezett a tulajdonosi jogokat bíró szentesi önkormányzattal. Eddig nem sok sikerrel - derült ki a megyei közgyűlésen április 30-án. Magyar Anna elnök ugyanis úgy terjesztette elő a témát, hogy a határozati javaslatban az állt: a megyei közgyűlés „egyetért azzal", hogy a szentesi önkormányzat a pályázat eredményes befejezése érdekében átadja ezt a bizonyos területet. Szűcs Lajos szentesi alpolgármester, a közgyűlés tagja azonban fölhívta a figyelmet arra, még nincs mivel egyetérteni. A város képviselő-testülete ugyanis eddig nem döntött az ügyben. Jellemző, hogy a közgyűlésen a fideszes Bodó Imre arra figyelmeztette a szintén fideszes Halmai Lászlót - aki az átadás lehetséges módjait próbálta tisztázni hozzászólásában -, hogy ez itt a megyei közgyűlés, itt a megye érdekeit tessék nézni, ne a városét. Latolgatták, hogy talán pénzt kér Szentes a telekért. Nógrádi Zoltán úgy vélte, ha már a megye a szentesiek kórházát fejleszti, az a minimum, hogy a város ingyen adja hozzá a portát. Szűcs Lajos szerint viszont nem arról van szó, hogy pénzt akarnak kérni, ö utánajárt a TIOP pályázat kiíróinál, és kiderítette: nem muszáj tulajdonba adni azt a területet, elég, ha használatba adják. Valószínű, a város azért nem szeretné, ha területet szerezne a megye a kórháznál, mert ha egyszer, valamikor úgy alakul a finanszírozás, hogy visszakerülhet a kórház működtetésének joga a városhoz, az ilyen vegyes területek megnehezítik az átadást. A vitát a csongrádi fideszes Gyovai Gáspár oldotta föl: azt javasolta, módosítsák úgy a határozatot, hogy a megye „kéri" a területet. Szűcs Lajos azt mondta, még május 15-éig rendkívüli testületi ülést hívnak össze Szentesen, ahol dönteni fognak. Így még van idő arra, hogy a megadott határidőig, május végéig a megyéhez kerüljön a porta - használatba vagy örökbe. Ligeti szeméttakarítás a hosszú hétvége után MUNKATÁRSUNKTÓL Idén sokkal környezettudatosabban viselkedtek a majálisozók, mint az előző években - az újszegedi ligetben és a Zápor-tónál is kevesebb szemetet szedtek össze a földről a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai. Kovács János igazgatóhelyettestől megtudtuk: a két helyszínen mintegy 25 munkatársuk kezdte meg a takarítást tegnap reggel hat órakor. A Zápor-tó környékét már délelőtt rendbe tették, a ligetben viszont várniuk kellett, míg a vidámparkosok minden hintát szétszerelnek. A kukák kiürítése, az eldobált szemét összegyűjtése után a Liszt Ferenc sétányt és a környező utcákat is lemosták. A két helyszínről összesen 60 köbméter hulladékot szállítottak el. S TORMÁSI GYULA TAVALY ÚJSZEGEDEN IS ÍZELÍTŐT ADOTT TUDÁSÁBÓL Fotó: Segesvári Csaba