Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-29 / 125. szám

61 Megyei tükör Péntek, 2009. május 29. A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG HÁZHOZ JÖN! # MEGYEJÁRÓ MEGYEJÁRÓ KÖRUTUNK DÓCRA VEZETETT Adóparadicsommá válhat a falu ség tanyagondnoki szolgálatot tize- ^j CSONGRÁD MEGYE mpltpt az idős pmhprpk 24 órás fpl­meltet, az idős emberek 24 órás fel ügyelet alatt élnek: a modern jelző­rendszer segítségével lépnek kapcso­latba a felügyelőkkel. - Jelenleg két pályázat eredményére várunk: az egyik az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települé­sek pályázatának elbírálása, a másik a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására kiírt pályázat ­mondta Tóth Margit. - Ha egyik sem lesz sikeres, akkor nem tudom, mi lesz Dóccal. • AZ EGÉSZ FALU OLYAN, MINT EGY PIHENŐÖVEZET - NYUGODTAN SÉTÁLHATNAK AZ UTCÁN IS KICSIK ÉS NAGYOK Fotók: Schmidt Andrea Rendkívül nehéz a helyzet Dócon. Ha nem kapják meg a megpályázott pénzeket, akkor veszélybe kerül a 795 lakosú kistelepütés jövője. A pol­gármester az iparűzési adó csökken­tésével tenné vonzóbbá a települést a befektetők számára. KOVÁCS KRISZTA A mostani gazdasági helyzetben na­gyon nehéz a Szegedtől 25 kilométer­re fekvő Dócnak talpon maradnia. Tóth Margit polgármester szerint már az is eredménynek számít, ha zavar­talanul tudja működtetni az önkor­mányzat a saját intézményeit. - Tavaly megépítették a vízmű vé­dőkerítését: az 1,7 milliós beruházás felét az üzemeltető állta. Az energiata­karékosság és a részbeni akadálymen­tesítés jegyében felújíttattuk az 1952-ben épült polgármesteri hivatalt ­magyarázta a polgármester. A 2006 óta hivatalban lévő Tóth Margit büszke arra, hogy Dóc két éve Leader-község. Ennek köszönhe­tően nemrég 500 ezer forintot nyer­tek a falunap megszervezésére, és még két pályázatuk vár elbírálásra. Az egyiket egy európai uniós játszó­tér kialakítására és a falu központi terének parkosítására, a másikat az örökségmegóvás jegyében nyújtot­ták be. Ez utóbbit a könyvtártól a Ti­sza felé tartó tanösvény kiépítésére fordítanák. - Nemrég adtunk be egy pályázatot 3,6 millió forintra, amit az óvoda nyí­lászáróinak és a művelődési ház bejá­rati ajtajainak cseréjére fordítunk, ha megkapjuk - árulta el a korábban 27 évig könyvtárosként dolgozó polgár­mester. Hangsúlyozta: Dóc nagyon ne­héz helyzetbe került. A 795 lakosú, el­öregedő településen kevés a vállalko­zó. - Már tárgyaltunk arról, még az iparűzési adót is csökkentenénk, hogy vonzóbbá váljunk. Adóparadicsommá tennénk Dócot - árulta el Tóth Margit. Dóchoz nagy földterület tartozik, 250-en élnek tanyán. A Szegedi Kistér­EJ Újsága kává mellé Megyejáró körutunk legutóbbi állomásán Dócon a könyvtár mellett kialakított közösségi színtéren találkoztunk olvasóinkkal, akik nagy szeretettel fogadtak bennünket. Minden korosztály képviseltette magát, és még pótszékekre is szükség volt, olyan sokakat érdekelt, hogyan készül a Délmagyarország. Őrfi Ferenc szerkesztő a nyomtatott és az online újságírás titkaiba avatta be a megjelenteket, majd Pintér Melinda PR-vezető a lapunk által szervezett rendezvényekről és játékokról beszélt a dóciaknak. Megtudtuk, hogy a lakók szívesen olvassák a reggeli kávé mellett lapunkat. A hátsó oldalt olvassák el először, tetszik nekik a sok színes kép, a sportoldal és a pénteki Délmadár. TÓTH MARGIT POLGÁRMESTER KÖSZÖNTI LAPUNK MUNKATÁRSAIT ÉS A MEGJELENTEKET NEM TÓ: A VÉRTÓ ÉS ZÁPORTÓ ESŐVIZET GYŰJT ÉS TÁROL Havonta ellenőrzik a záportározók vizét 1 Szeged tavairól sokszor a környékén élők sem tudják, mire valók. Kilencnek, melyet a Szegedi Vízmű Zrt. kezel, csapadékvízgyüjtés a fő feladata. A rendszeres gondozásuk ellenére - csekély vízutánpótlásuk és víztömegük miatt - kibillenhet egyensúlyából a vízminőségük. A teendőkről Bajúsz Gáborral, a vízmű vezérigazgatójával és Bodor Dezső műszaki igazgatóval beszélgettünk. - Mi a záportól Hányat kezel a Szegedi Vízmű Zrt? Bajúsz Gábor: - A záportározókat ugyan tavaknak nevezik a szege­diek, valójában mégsem azok. Csa­padékvíz gyűjtésére és tárolására alkalmas medrek. Eredetileg is ter­mészetes gyűjtőhelyei voltak a tava­kat környező 80-100 hektáros terü­leten hulló csapadéknak, ezért magától értetődően mesterségesen is ide vezették össze később a vizet. A szélsőséges időjárá­si viszonyok miatt is rend­kívül fontosak, hiszen az egyszerre lezúduló nagy esők vize ide gyűlik, és nem a pincéket, házakat árasztja el. A Szegedi Vízmű Zrt. kezelésébe 9 tartozik: a Záportó, a Vértó, a Sancer­tó, a Holt-Maros, a Csemegi­tó, a Bika-tó, a Metro-tó, a Város­gazda-tó és a Méntelepi-Fehér-tó. - Mi a Szegedi Vízmű feladata a záportározókkal? - A vízmű tartja rendben ezeket, valamint a tavakba és a Tiszába vezető 240 kilométer hosszú eső­víz- és belvízelvezető árokrendszert. Ez nagyjából olyan hosszú, hogy ha egymáshoz fűznénk, elérne Győrig. Az árkokat kotorjuk, tisztítjuk, levágjuk a füvet és a felújítást is mi végezzük. A 9 záportározó terü­lete összesen 16,6 hektár. Ennek karbantartása, hibaelhárítása és rekonstrukciója ugyancsak a vízmű feladata. Évente egyszer végzünk „nagytakarítást" minden egyes tónál. Ilyenkor megtisztít­juk a partot, levágjuk a nádat, rendbe tesszük a növényzetet. Kihalásszuk a mederből a rengeteg belemosott és beledobált szennyet. Eddig félévente ellenőriztük laborvizsgálatokkal a vízminősé­get. Terveink szerint a jövőben havonta veszünk vízmintákat. - Miért panaszkodnak mégis a lakótelepen élők a tavakra? Bodor Dezső: - A tarjáni Zápor­tóba és a rókusi Vértóba, akár egy szeméttelepre, rendszeresen bele­hordják a hulladékot. Legutóbb kutyatetemet, hűtőt, akkumulátort, gumiabroncsot, biciklit, bevásárló­kocsit húztunk ki. Ugyanakkor az esővízzel együtt belemosódik fáradt olaj, kocsimosáskor használt vegy­szer, széthagyott kutyaürülék. A környezetszennyezőkkel nagyon nehéz lépést tartani. A tározók közül csak a Záportónak burkolt az alja, és a tó melletti átemelővel fenékig ki­üríthető, kipucolható. A többié isza­pos, ami magába szívja és rothaszt­ja a faleveleket és a szennyezést. Ilyenkor már csak a kotrás segít. Legutóbb a Holt-Marosból távolí­tottunk el félméteres iszapréteget. Ez a beavatkozás viszont hónapokig tart és nagyon költséges. Nyáron nekilátunk a Vértó kotrásának is. A medertisztításon túl a Vértó, a Záportó és a Méntelepi-Fehér-tó vizét tavasztól őszig levegőztető berendezés frissíti. — A Méntelepi-Fehér-tó mikor újulhat meg? - Lakossági panaszok alapján a Szegedi Vízmű néhány éve elkezd­te a rekonstrukció megtervezését. Jelenleg külső szakértők javaslata alapján elkészült a környezetvédel­mi hatástanulmány, az engedélyezés után születik meg a kiviteli terv. Kikotorjuk az iszapot, mélyítjük a tófeneket, csapadékátemelőt és nyo­mócsövet építünk, rendezzük a par­tot és bevezető utat építünk. Ez a ­vízügyi alap terhére és pályázati forrásból megvalósuló - több száz­milliós beruházás többéves mun­kával teljesíthető. - Mit tehetnek a szegediek a tava­kért? B. G.: - Nagyon fontos, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a vizekbe, akár közvetlenül, akár köz­vetett módon, gondolok itt például az utcai lefolyókon keresztül érke­ző káros anyagokra. Ehhez szem­léletváltásra is szükség lenne. Mini­mális környezettudatosság elegen­dő lehet, hogy ezek a tavak zökke­nőmentesebben „lássák el" funk­ciójukat, s üde színfoltjai legyenek a környezetüknek. Ezért kérem, hogy bárki, aki a záportavaknál rendellenességet tapasztal, jelez­ze nekünk a 62/420-155-ös.és a 80/82-88-82-es hibabejelentő szá­mainkon! Minél előbb eljut hoz­zánk az információ, annál gyorsab­ban tudunk intézkedni. (PR) VÁROSI VÍZI VILÁG A záportavak Szeged élővilágának szerves részei; jellegzetes városi vízi világot vonzanak. Aki figyelmesen körülnéz például a Vértónál, láthat törpegémet, foltos nádiposzátát, nádirigót, vízityúkot, szárcsát - hal­lottuk Veprik Róberttől. A Szegedi Vadaspark igazgatója megjegyezte: a sekély vizektől nem várhatjuk, hogy igazi tóként viselkedjenek. A termé­szetben is megszokott, hogy ilyen kis víztömeg nyáron lealgásodik, ezek a növények toxint termelnek, ami veszélyes a vízimadarakra. Sok elpusz­tul a szárnyasok közül a külterüle­ten is, csak azt nem vesszük észre, mert nincs szem előtt. Az állatok meg­menthetők, mert kiürül szervezetük­ből a bénító méreg. A tározók vize pedig vizpótlással és levegő bejut­tatásával rendbe hozható. £

Next

/
Thumbnails
Contents