Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-28 / 124. szám

Csütörtök, 2009. május 28. Aktuális 13 m EZER DIÁK TÖLTÖTTE KI EGYSZERRE A KOMPETENCIATESZTET Életből vizsgáznak A mindennapi életből vett példákat kellett megoldania az ország összes A., 6., 8. és 10. osztályos tanulójának a tegnapi kompetenciamérésen, amely az intézményvezetőknek és a fenntartóknak ad visszajelzést, alakíthatja az oktatási módszereket. A szakértő figyelmeztet: egyre gyengébben teljesítenek a diákok. R. TÓTH GÁBOR Lóránt édesapja egyik hétvégén repülővel Budapestről Tokióba utazik. Sanghajban átszáll. Lóránt szeretné megnézni az interneten, hogy a repülők késés nélkül közlekednek-e. A repülőjegy szerint a gép sanghaji idő szerint 6 óra 10 perckor száll le. Meg tudja-e nézni Lóránt ekkor a repülőtér honlapját, ha 22 órakor szokott lefeküdni, reggel pedig 8-kor kel? Tudnak-e beszélgetni BAKI ATESZTTIl. Az Oktatási Hivatal vizsgálatot indított a tatabányai Kincskereső Alapítványi Általános Iskola ellen, mivel egy nappal korábban, már kedden megíratták a kompetenciamérés feladatsorait. Az igazgató a jogszabály, az intézménybe eljuttatott írásos útmutató és a feladatlap biztonsági csomagolásán lévő határozott utasítás ellenére már május 26-án megíratta a mérést. édesapjával, és ha igen, budapesti idő szerint mikor? - így szólt a tavalyi kompetenciamérés egyik matekfeladata. Tegnap hazánk 2961 iskolájában több mint 400 ezer diák - az összes 4., 6., 8. és 10. osztályos - töltötte ki az ideit. A mérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése - azt vizsgálja, hogy a diákok az eddig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. A szövegértéses részben különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések az információk visszakeresésére, következtetések levonására, értelmezésre vonatkoznak. Matematikából valamilyen életszerű probléma megoldását és annak kommunikálását kérik a tanulóktól, műveleteltkel, geometriával, statisztikával. Négy feladatlap van, mindegyikre 45 perc jut. Mivel az interneten fenn vannak az elmúlt 3 év feladatai, néhány szakértő figyelmeztetett: aki gyakorol, bizonyos feladatokkal könnyebben végezhet. Y \ m A SZEGEDI SÁGVÁRI-GIMNÁZIUM T1ZEDIKESEI NEM NAGYON TÖRTÉK A FEJÜKET A TESZTEN Fotó: Frank Yvette Nem gyakorolt az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának két tizedikese, Berta Lilla és Nagy Csaba, de így is könnyűnek találta a feladatokat. Mire jó ez? - kérdeztük intézményvezetőktől. - Az intézményeknek és az oktatási szakembernek ad információt. El tudjuk helyezni magunkat egy országos, regionális skálán - mi mindkettőben a legjobb 10-ben vagyunk. Hatása van a mindennapi közoktatási feladatokra. A fenntartónak is komoly visszajelzés, kiderül, hol van szükség fejlesztésre - fogalmazott Dobi János, a Ságvári-gimnázium igazgatója. Kókai Gyula, a rókusi általános iskola vezetője elárulta: a tanárokkal közösen megbeszélik az eredményt, alakítják az oktatási módszereket. - Az eredmények nagyjából változatlanok az elmúlt években: a diákok szövegértésből jók, matekból egy kicsit eltérünk a megyei nagy iskolák átlagától - mondta. Egy neve elhallgatását kérő szegedi oktatási szakértő szerint „legalább nem a régi, ikszelős teszteket töltögetik" a tanulók, ugyanakkor látszik: folyamatosan romlik a teljesítményük, a nemzetközi trendeknek megfelelően, ezért a tesztekre költött összeg „egy része ablakon kidobott pénz". Ráadásul a tesztek hazánkban - a külföldi gyakorlattal ellentétben - nem vizsgálják a természettudományos készségeket - pedig e tantárgyakban is egyre gyengébbek a diákok. gpjjpvámt FOTÓK a témáról ll interneten! | ivww.dclmagyar.hu 17 ezren a megyében Csongrád megyében 98 intézményben 16 ezer 998 tanuló részvételével zajlott a mérés. A feladatlapokat az érettségihez hasonló biztonsági csomagolásban közvetlenül az iskolákba küldi az Oktatási Hivatal, majd be is gyűjti azokat. A feladatlapokat javítják, majd az eredményt elektronikusan rögzítik, elemzik, a hivatal fenntartói, iskolai, tanulói jelentéseket készít, amelyeket jövő februárban publikál - tájékoztatott Szerencsés György, az Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának közoktatás-értékelési referense. SZENTESÉ LEHET AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB GEOTERMIKUS FUTÓRENDSZERE Évente 300 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsáthatnak ki Tíz közintézmény csatlakozhat a városi távhőrendszerhez Szentesen annak a Norvég alapos pályázatnak köszönhetően, amellyel több mint 500 millió forintos támogatást nyert az önkormányzat. Ezzel Szentesé lesz az ország legnagyobb geotermikus fűtőrendszere. A munkákkal 2010 őszére végezni kell. BÍRÓ DÁNIEL Régóta dédelgetett vágya Szentesnek, hogy az alatta felhalmozódott termálenergiát a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsa. Ehhez az elképzeléshez jól passzolt az az energiamegtakarítást ösztönző pályázat, amit a Norvég alap írt ki. Szirbik Imre polgármester tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a város pályázatát kedvezően bírálták el, s így 636 milliós fejlesztés valósulhat meg 10 közintézményben. A beruházáshoz Szentes 96 millió forint önerővel járul hozzá. Az épületek homlokzati hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét és épületgépészeti felújításokat is magában foglal a program, továbbá mind a 10 létesítmény rákapcsolódhat a távhőrendszerre. Ha a munkák befejeződnek, Szentesé lesz az ország legnagyobb geotermikus fűtőrendszere mondta Szirbik Imre. Az előzetes számítások szerint a fejlesztés révén évi 300 tonnával csökkenhet a település szén-dioxid-kibocsátása, illetve 40 százalékos energiamegtakarítás várható az összességében 25 ezer négyzetméternyi felületen. Bár több termálkúttal is rendelkezik a város, mint ahogy arról néhány hete beszámoltunk, újat is fúratna Szentes, hogy fűtőművei gázfüggőségét csökkentse. A pályázatot heteken belül benyújtják, de amíg ez a fejlesztés kérdőjeles, addig a meglévő távhörendszert korszerűsítik. A Kurca-parti hőközpontba két új kazánt szereinek be a mostani négy helyett, illetve a vezetékrendszert is úgy építik át, hogy három külön szabályozható körből álljon. Szeptemberre négy intézményhez lefektetetik a csővezetéket, hogy - ha lehet - télen már távhő váltsa föl az egyedi fűtési megoldásokat. Szirbik Imre arról is beszámolt, hogy a vízügyi törvényt érintő módosítási javaslatot nyújtott be a parlamentben annak érdekében, hogy a termálvízzel kapcsolatos visszasajtolási kényszeren enyhítsen az országgyűlés, különben a kertészetek és a termálvíz egyéb hasznosítói nehéz helyzetbe kerülnek. A TÍZEK TÁRSASÁGA. A Szent Anna, a Köztársaság és az Árpád Utcai Óvoda, a Pollák Antal és a Zsoldos Ferenc szakközépiskola, a Petőfi Sándor iskola, a bölcsőde, a gyermekek és a családok átmeneti otthona, valamint a Lajtha László zeneiskola szerepel a programban. A kivitelezési munkákat intézményenként fogja meghirdetni a város, a helyi építési cégek tájékozódását egy honlap is segíteni fogja. A történet a Csörög rovatba is kerülhetne, ha csak egy szolgáltató furcsa eljárására derítene fényt. BAKOS ANDRÁS Melegebb éghajlat Tíz éve ugyanazzal az utazási irodával megy nyaralni egyik csongrádi olvasónk, aki szereti azt hinni, jó, ha az ember ragaszkodik bizonyos márkákhoz és a szokásaihoz. Tudomásul vette, hogy a vállalkozás legkésőbb harminc nappal az indulás előtt kéri az út teljes összegét. Ismerte azt a rendeletet is, amely szerint az utazási irodák 21 nappal az indulás előtt legföljebb 8 százalékkal emelhetik az út árát. Mégis váratlanul érte, hogy miután május 13-án kifizette az olaszországi út teljes árát, pár nappal később kapott egy levelet, amelyet 15-én adtak föl Budapesten, azzal, hogy emelkedett az út ára, tessék még fizetni. • • A történet Ahogy közelebbről vizsgáljuk a f / a Csörög rovatba dolgot, egyre több elszomorító részlet derül ki. A levélben lévő csekket május 8-án nyomtatták, a levél szerint viszont a pluszpénzt május 14-ig kell - vagyis: kellett volna - befizetni. De ha ezt nem teszi meg „a partner" legeslegkésőbb tíz nappal az indulás előtt, a szerződés értelmében végül összesen 250 ezer forintjába fog kerülni az, hogy - itthon marad. Ö közben azt is kiszámolta, hogy az áremelés, amit az iroda megejtett, nem is 8, hanem 8,16 százalékos. Azóta országos lap is írt az iroda eljárásáról. Igen, mondja, ő is olvasta, de hát az ő szemében nincs jelentősége annak, hogy mások hogyan jártak, ö továbbra is kettejük kapcsolatát nézi, ezért tulajdonképpen még most is hagyná magát kiengesztelni. Ha elnézést kérne tőle az iroda, a mostani út után is maradna nála. Megkérdeztem tőle, hogy miért. Azt válaszolta, egy ilyen régi kapcsolatot nem könnyen tekint felbontottnak az ember, „különben is, attól, hogy valaki hintába rakott, én még maradhatok úriember, nem?" A történet a Csörög rovatba is kerülhetne, ha csak egy szolgáltató furcsa eljárására derítene fényt. De itt az is látszik, hogy ez a fajta nagyvonalú türelem mennyire kiszolgáltatott, milyen komikusnak tűnik a mai viszonyok közepette. A hírek pénzügyi, gazdasági recesszióról szólnak, ugyanakkor ez a történet - és még jó néhány - inkább arról szól, hogy az üzleti tisztesség inflálódik. Pedig a két folyamatnak nem föltétlenül kellene összefüggenie. A fönt leírt békebeli vásárlói magatartásra normálisabb időkben gazdaságot lehetett építeni. Most viszont nincs esély arra, hogy az utazási cégnél fölvegyék a telefont, tárcsázzák azt a csongrádi számot, és azt mondják: bocsánat. Ott most épp azokra az ügyfelekre készültek föl - nyilván minden tekintetben -, akik betelefonálnak, és elküldik az egész irodát melegebb éghajlatra. Ez az igazi válság. Telekügy: döntés pénteken Szentes önkormányzata ingyen átadja a kórház sürgősségi osztályának bővítéséhez szükséges portát a megyének, cserébe a megye együttműködik Szentessel egy későbbi pályázat ügyében. Ezt az ajánlatot támogatta tegnap a megyei közgyűlés. Szentesen pénteken tárgyalja meg a képviselő-testület, hogy ez így jó-e a városnak. BAKOS ANDRÁS Rendkívüli közgyűlést hívtak össze tegnap a szegedi megyeházára, a legfontosabb téma a szentesi Dr. Bugyi István Kórház sürgősségi tömbjének bővítése körüli vitás ügy volt. A kórházat működtető megyei önkormányzat bővíteni szeretné a sürgősségi- osztályt. Meg is nyerte a pályázat első fordulóját. Az így nyert 480 millió 788 ezer forintból azonban csak akkor tudja felépíteni az új szárnyépületet, ha a 478 négyzetméteres portát megkapja hozzá Szentes önkormányzatától. így kap csak építési engedélyt. Közben a kórház vagyonának - épületeinek, területének - nagy része Szentes tulajdonában van. A város önkormányzatánál pedig úgy gondolkodnak, hogy a megye itt valójában állami pénzből növeli tulajdoni arányát az intézményben, ezt pedig a város nem nézheti szó nélkül. A szentesi képviselő-testület legutóbb zárt ülésen döntött az ügyben, de tárgyaltak is a két önkormányzat megbízottai. A szentesiek ajánlatáról tegnap szintén zárt ülésen tárgyalt a megyei közgyűlés. A határozathozatal után Magyar Anna, a közgyűlés elnöke azt mondta, elhárul az akadály a pályázat lebonyolítása elől. - Két megállapodásról döntöttünk, az első arról szól, hogy a szentesiek átruházzák a területet a megyére, és nem kérnek érte pénzt - felelte kérdésünkre Magyar Anna. - A második megállapodás értelmében egy későbbi, új műtőblokk építéséről szóló pályázat ügyében együttműködést keresünk Szentessel. Az elnök kérdésünkre azt mondta, az nem képzelhető el, hogy együtt pályázzon a város és a megye, de az együttműködésnek más formái is vannak. Ügy látszott, ez utóbbi pont az, amely még vita tárgya lehet a két fél között. - A telekre vonatkozó ajánlatunkat elfogadta a megye, de a bizalomerősítő javaslatainkra nem volt vevő. A szentesi testületi ülésig ennél többet nem szeretnék nyilatkozni - mondta Szirbik Imre polgármester. Tehát a kórházi beruházás sorsa végleg pénteken dől el. • SZIRBIK IMRE TEGNAP A KÖZGYŰLÉSEN. HOLNAP A SZENTESI KÉPVISELŐK TÁRGYALJÁK MEG, ELÉGEDETTEK-E A MEGYE DÖNTÉSÉVEL Fotó: Schmidt Andrea