Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-27 / 123. szám

61 Megyei tükör Szerda, 2009. május 27. EGY HELYEN VOLT A SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA IS A Délmagyarország első otthona a Bokor-palota volt A balszárny kényelme „Bokor Jánosnak a Korona-utca 15-ik szám alatt épült, ízléses, előkelő stílusban tervezett, két utcára néző, négy szárnyú hatalmas palotájában talált otthont a Délmagyarország hírlap és nyomdavállalat. A Korona-utcára néző kényelmes balszárnyat foglaltuk le olyan bérért, aminőt csak fővárosi lapvállatok fizethetnek..." - írja a Délmagyarország első számában az alapító. - Négy részből áll a Bokor-palota. Egyik oldala a Valéria (ma Bartók Béla) térre néz, a másik a zsinagógára. A Valéria téren működött a Paprika piac. A Szegedi Paprika Múzeumban járva bukkantam a házunkról készült első fényképre, amit a családi albumunk is őriz. A másik oldalon, az izraelita vallásúak templomának különlegessége az, hogy ez Magyarország második legnagyobb zsinagógája - kalauzol a hely érdekességei között Kovács Annamária. Nagy és modern „A modern építészeti technika a kényelem minden rekvizitumát beoltotta vállalatunk helyiségeibe. Világos, szellős termek és szobák váltják föl egymást a földszinten és az első emeleten, mint méltó keretei egy nagy apparátussal megindult vállalatnak..." folytatódik az első lapszám beszámolója. „A Délmagyarország szerkesztősége az emeleten foglal helyet, négy szép nagy és kényelmes teremben, amelyhez még egy kisebb szoba járul. Sehol vidéken ilyen nagy és modernül berendezett szerkesztőség nem található... A Délmagyarország dicsekedhetik el a legnagyobb eredménnyel, bizonyságául annak, hogy minden ízében komoly és nagyobbarányú célokat tűzött maga elé..." Társbérletes osztódás „A lépcsőházból egyenesen a felelős szerkesztő tágas szobájába lépni: itt születik meg a vezércikkek és a fontosabb lapakciók témája. Onnan - két másik termen áthaladva - jutni a nagy, erkélyes szobába, ahol a segédszerkesztő dolgozik - ollóval és ragasztóval a kezében." E legfontosabb stratégiai pont melletti három szobában „foglalnak helyet a lap munkatársai". - Társbérletekkel két-három kisebb lakásra szabdalták a Bokor-palota tágas polgárlakásait - idézi a gyermekkorából ismert helyzetet Kovács Annamária, s végigvezet a házban, beEvszázada, hogy a szegedi Bokor-palotában első szerkesztőségét és nyomdáját berendezte a Délmagyarország kiadója. Szétnéztünk az 1910-ben Korona, ma Hajnóczy utca 15. szám alatti, két térre néző palotában. A lépcsőházi levélládákon 54 nevet számláltunk. A lakók közül a legrégebben, 1951 óta, Kovács Annamária él itt. ÚJSZASZI HONA - A falak még szinte meg sem száradtak, mikor első bérlőként a Délmagyarország szerkesztősége és nyomdája beköltözött az újonnan épült, akkor Korona utcai Bokor-palotába - idézi föl, amit a szegedi lap múltjáról tud Kovács Annamária. A ma a Hajnóczy utcában található épület egyik legrégebbi lakója a szegedi újság évtizedes előfizetője. S Koronából Hajnóczy „A Víz előtt az utca a mai Kígyó utcát is magába foglalta" - írja Péter László a Szeged utcanevei című könyvében. „Első nevét a régi Korona fogadóról kapta, majd a nyilván ezt a nevet tudatosan fölhasználó és átalakító Rausch Ferencnek a 'három koronához' címzett fűszerkereskedéséről..." A Nemzeti Bizottság javaslatára, 1945 után lett a névadó Hajnóczy József jogtudós, a Martinovics-féle szövetkezés mártírja. • A KORONA UTCAI ÉPÜLETBEN A VIDÉK LEGMODERNEBB SZERKESZTŐSÉGE M ŰKÖDÖTT Fotó: Frank Yvette kukkantunk a két kisebb és nagyobb zárt udvarba is. „Egy párosult ajtó választja el a szerkesztőséget a kiadóhivataltól..." A három szobából az elsőben található a telefonszekrény, egy miniatűr telefonközpont. A másik két szobában két írógép áll - innen intézik a lap széthordását, itt veszik föl az előfizetési és hirdetési díjakat. - Mikor 1951-ben a házba költöztünk, de később sem emlékszem, hogy valaki is említette volna: itt volt a Délmagyarország első szerkesztősége. A ház múltját akkor igen sötétnek láttuk: a folyosó falára karcolt üzeneteket betűztük. A házi pletyka szerint egyes, társbérlőként újonnan beköltöztetett lakók az épület padlását földúlták a zsidók elrejtett kincseit kutatva. Ugyanis ez a ház is a szegedi zsidó gettóhoz tartozott. Az utcára nyüó, földszinti, „tágas és szellős" helyiség: a nyomda. Ma képtár működik itt. De sem a tulajdonos, sem szemközt, a földszinti fodrászatban, illetve varrodában dolgozó sem bánna egy falra tett táblát, mely arra emlékeztetne: 1910-ben, alapításakor itt működött a Délmagyarország első szerkesztősége. 1977 ÓTA A VÁROSÉ, 1992 ÓTA A MASZK EGYESÜLET HASZNÁLJA - AZ ÉPÜLETET ELŐSZÖR 1857-BEN ÚJÍTOTTÁK FEL A régi zsinagóga engedékeny épület - izgalmas színház • AZ ÉPÜLET HANGULATÁT MEGHATÁROZZA TISZTA NEOKLASSZICISTA STÍLUSA, ÉS HOGY SZAKRÁLIS CÉLRA ÉPÜLT Fotó: Frank Yvette Nincs fűtés, sem víz, mégis sok, Szegeden fellépő társulat kifejezetten a régi zsinagógát kéri rendezvényhelyszínül. 1843-ban épült, szakrális hangulata ma is érezhető. GONDA ZSUZSANNA A szegedi régi zsinagóga hangulata már a Hajnóczy utcán, a kapun kívül rabul ejt - nem csoda, hogy az Andaxínház a tavalyi Thealter fesztiválon körbetáncolta a kovácsoltvas kerítést. A téglával kirakott udvaron feketerigó álldogál, macskák sétálnak, majd feltárul az épület fakapuja, és a hangulat még erősebb. A zsinagóga 1843-ban épült, a zsidó • • Ami bent van, # # ellensúlyozza azt, ami bentről és kintről hiányzik. Balog József hitközségtől 1977-ben vette át a városi tanács azzal, hogy kulturális célra használja - cserébe az új zsinagóga rendben tartásának, felújításának folyamatos támogatását ígérték. Azonban évekig csak raktárként funkcionált, iskolai konyhai berendezéseket, padokat tároltak benne. 1992-ben „talált rá" a MASZK Egyesület - akkor az épület már a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz tartozott, azóta pedig a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-hez. 1992 ótá a MASZK használja rendezvényhelyszínül, a város ezzel is támogatja az egyesület programjait, azok között is a Thealtert (idén július 20-26. között rendezik a fesztivált). Fűtés, világítás és víz nincs benne, az előadásokhoz szükséges fény- és hangtechnikát az egyesület vásárolta pályázati támogatásból. Rendezvényekkor a telekszomszéd Vasváriszakközépiskola mosdóját használják, ha kell, az iskola bérbe adja más helyiségeit is. A fűtés hiánya miatt télen nincsenek programok. - Ami bent van, ellensúlyozza azt, ami bentről és kintről hiányzik. Tízből kilenc előadás alkotói azt mondják: a hely fölfelé húzza őket - fogalmazott Balog József, az egyesület elnöke, művészeti vezető. Az épület hangulatát meghatározza tiszta neoklasszicista stílusa, és hogy szakrális célra épült. Balog szerint képlékeny, engedékeny épület. A fekete függönnyel keretezett színpad hagyományos előadásokra alkalmas, ha helyet cserél a néző és a játszó tér, akkor izgalmas helyszínt kapnak a darabok, és lehet középen, U alakú nézőtér előtt is játszani. Egyes társulatok adaptálják darabjukat a helyszínre, mások direkt ide készülnek. Az emeleten - mintha nagyszüleink padlásán kutatnánk - korábbi előadások kellékeit találjuk: bábot, CD-ket. Ez a „műszak" terepe, ide nézők nem járnak. Még feljebb megyünk - ide már a műszak sem jár, de szerencsére a madár se: elektromos galambriasztó védi az épületet. Látunk kalodát, talicskát - ezek is SÍ AZ UDVAR ALATT ALAKÍTANÁNAK KI ÖLTÖZŐKET, IRODÁKAT. Az épületet először 1857-ben újították fel, az 1879-es nagy árvíz azonban olyan mértékben megrongálta, hogy szinte használhatatlanná vált. A Hajnóczy utcai külsp oldalon található egy magyar és egy héber nyelvű emléktábla, amely az akkori vízszintet mutatja, figyelembe kell azonban vennünk, hogy az akkori utcaszint 1,8 méterrel alacsonyabb volt a mostaninál! 1906-ban újra felújították, a környező terepszintet és az épületet is mintegy 1,6 méterrel feltöltötték, a homlokzati részeket pedig kismértékben átalakították - olvasható a MASZK honlapján. Az épület rendezvénybarátabbá tételére már születtek tervek: ezek szerint az udvar alatt alakítanának ki öltözőket, irodákat, raktárakat - egyelőre nem tudni, mikor valósulhat meg. Pályázat és szándék ugyan volt, de támogatást eddig nem sikerült szerezni. Pedig mint befogadó színházhoz, folyamatosan jönnének a fellépő társulatok - télen azonban nem tudja őket fogadni a zsinagóga. kellékek lehettek - a gerendákon a tető alatt Balog József kijelenti: A pernek lehetne remek helyszín. Kafka műve ugyan nincs műsoron, de a beszélgetés közben megérkezik a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgató-rendezőjének, Urbán Andrásnak a társulata. Szerdán és csütörtökön adják elő az Idegen reflexiókat. Hetedik alkalommal lépnek föl a „zsinában".