Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-26 / 122. szám

Kedd,2009. május 26. Aktuális 15 300 milliót hozott a 9 napos fieszta A Szegedre érkező turisták szállásfoglalásaiból, itt elköltött pénzéből, a kereskedők bérleti díjaiból, a szponzori támogatásokból legalább 300 millió forintos turisztikai tőke, bevétel keletkezett a 9 napos programsorozat következtében. Összesen félmillióan voltak a városnaphoz kapcsolódó rendezvényeken. R. TÓTH GÁBOR Kilencnapos fieszta ért véget vasárnap Szegeden: a tizenötödik borfesztiválnak, a 40+1 turnéján, lapunk ajándékkoncertjén fellépő Ákosnak, a Red Bull Forma-l-es utcai parádéjának és a tizedik hídi vásárnak köszönhetően több mint egy hétre teljesen megtelt a Tisza-parti város. - összesen mintegy 500 ezren voltak a rendezvényeken. Sokan jöttek a határon túlról, főként Szerbiából, Romániából - tájékoztatott Szélpál Gábor, a Szegedi Városkép Kft. ügyvezető igazgatója. Tavaly, a Szeged napjához kapcsolódó rendezvénysorozat 6 napján 150 milüó forintnyi turisztikai tőke érkezett a városba - idén, a három nappal hoszszabb fieszta, s főként a Red Bull utcai KUP SZEGEDRŐL, VETTELLEL. A prmotor.tv internetes oldal technikai sportokkal foglalkozó magazinja, a Motor Mag máris feltett egy közel kétperces videót a Red Bull utcai parádéról a világ legnagyobb internetes fájlmegosztó oldalára - a dómmal és Sebastian Vettellel. A youtube.com-on több mint 20 videó található az eseményről. Ezeket tegnap délutánig több mint 22 ezren látták - egy hét alatt. parádé miatt óvatos becslés szerint is megduplázódott a bevétel. Vagyis minimum 300 millió forintot hozott a 9 nap a szegedieknek. - A pontosabb adatokra néhány napot még várni kell. Ez az összeg az ide érkező vendégek szállásfoglalásaiból, elköltött pénzéből, a kereskedők bérleti dijaiból és a szponzori támogatásokból jön öszsze - mondta Szélpál Gábor. Szerinte elképzelhető, hogy jövőre 10 napig tart majd a borfesztivál - már pénteken elkezdődne, és két hétvégén át zajlana a nedűk ünnepe a Széchenyi téren. - Megtelt Szeged és vonzáskörzete a múlt héten^- fogalmazott Mihály Illés, a szegedi Tourinform-iroda vezetője -, bekértük a szálláshelyektől, hány férőhellyel rendelkeznek: ha hírt kaptunk, hogy véletlenül két hely felszabadult, fél óra alatt annak is volt gazdája. Az időjárás is kegyes volt a szegediekhez. És a külföldiekhez: öröm volt látni a sok német és román rendszámú autót. A szegedi Novotel igazgatója, Szabó Mihály is megerősítette: idén intenzívebbek voltak a szobafoglalások erre az időszakra a korábbi évekhez képest, részben a turisztikai programok, részben egy nagyobb konferencia miatt, amelyet a hotelben rendeztek. VÁGÓHÍDRA VÁRVA Fotó: Schmidt Andrea • FÉLSERTÉSEK A PICKNÉL Fotó: Karnok Csaba • SERTÉSFEJ EGY VÁSÁRHELYI HENTESNÉL Fotó: Tésik Attila Most a sertéstartók ideje jött el Kilónként akár 3A0 forintot is megkap a sertéstartó az éiőhús kilójáért, amikor a disznót eladja a vágóhídnak. Mire a hentes átlagosan 1000 forintos áron kiméri az üzletben, a hús ugyan 660 forinttal többe kerül, de addig sok ember munkabérét és nagyon sok villanyszámlát ki kell fizetni. Most nem a termelő, hanem a feldolgozó „sír". FEKETE KLÁRA Sári György sándorfalvi sertéstenyésztővel azt számolgattuk, miért jobb most a gazdának, mint a feldolgozónak. És hogy kell-e irigyelni azt az üzemet, amelynek az árujából a kilónként 1000 forintos tőkehúst, avagy a 4000 forintos téliszalámit kiárulja a boltos. Leegyszerűsítve a következő az alapállás: a termelő megveszi a 20 kilós kismalacot 16 ezer forintért, kilóját 800-ért, majd 3 hónapig hizlalja, és kilóját eladja 340 forintért. Úgy számol: a 80 kiló súlytöbblethez beáldozott 12 ezer forint árú takarmányt, a saját munkaerejét, és amikor a 16 ezres malacot 34 ezresre hizlalta, nyert vele 6000 forintot. Ez állítólag jó arány. A húst a vágóhídon feldolgozzák: Bankkártyás átverés Fejenként 100 ezer forinttal károsítottak meg ismeretlen tettesek két szegedi lakost a közelmúltban. A sértettek áprüisban bankkártyájukkal szerettek volna százezer forintot felvenni az egyik Széchényi téri ATM-ből néhány hét eltéréssel. Az automata azonban nem adott ki pénzt. A két nő ezután bement a bankfiókba reklamálni, közben az ATM mégis kiadta a felvenni kívánt pénzt, amit ismeretlenek magukicai vittek. A bűncselekményekről fénykép készült (megtekintők a debnagyar.hu internetes portálunkon). A rendőrség kéri, hogy aki a képen látható személyeket felismeri, hívja a Szegedi Rendőrkapitányság Újszegedi Rendőrőrsét a 62/425-340-es telefonszámon vagy a rendőrség 107-es, illetve 112-es segélyhívószámát. A képen látható személyek jelentkezését is kérik az ügy tisztázása érdekében. 1 kiló élőhúsból 80 deka tőkehúst lehet előállítani, 20 deka hulladék. Itt bizony már jelentős a munkabér és az 1000 forint. Ha pedig 4000 forintos téliszalámit készítenek belőle, nos, akkor még újabb költségek keletkeznek a feldolgozónál. - Most a hasznon arányosabban osztoznak a piac szereplői - folytatta Sári György -, hiszen amikor 220 forintot kapott a tenyésztő, akkor is 1000 forint volt a boltban a karaj. A Pick jól áll A német piac gyengélkedését bőven ellensúlyozta az amerikai, valamint a japán rendelésállomány felfutása - mondta Kovács László, az árbevételének harmadát az exportpiacokról szerző Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója. A vezérigazgató szerint nincs problémájuk a hitellel sem, ezért az év elején bevezetett négynapos munkahétről visszatértek a normál munkamenethez. Belföldön főleg a drága, a „delikátesz" és az olcsó termékeket keresik a vevők, a közepes árfekvésű termékekből viszont kevesebb fogy. A Pick a tavalyi 58,5 milliárd forintos árbevételhez képest jóval 60 milliárd fölé várja az idei forgalmát. energia költsége - a húst például hűteni kell és a kereskedőnek legfeljebb 750 forintért lehet továbbadni. A végső fogyasztói ár áfával, kereskedői árréssel együtt körülbelül kilónként Eljött az ideje annak, hogy pótolni lehet a korábbi évek veszteségeit. A gazdák az elmúlt években az alacsony, 220 forint körüli felvásárlási ár miatt tömegesen vágták le a tenyészállatokat. Mára a hazai sertésállomány történelmi mélypontjára zuhant, mindössze 3,4 millió darab van az országban. Azért kaptak az árujukért ilyen keveset - méregdrága takarmány mellett -, mert az erős forint miatt olcsóbban lehetett külföldön sertést vásárolni. Az élő disznó kilóját évek óta 1 euró körüli áron mérik, csak éppen most más az árfolyam. Ebben az évben tehát fordult a kocka. Ami jó a tenyésztőnek, az csapás az élelmiszer-termelő ágazatnak: bajba került a Herz, a Sága, a Békéscsabai Kolbászgyár. A húsiparosokat ellehetetleníti, hogy miközben a szerintük így is drága élő sertés ára felfelé kúszik, a késztermékeké nem vette át ezt a tempót. A bankok pedig nem adnak hitelt a válság miatt kockázatosabbnak ítélt húsiparnak. A pénzre azért lenne szükségük, hogy megfinanszírozzák a termelést, s kivárják, mire az eladott áruért 90 nap múlva megkapják a pénzüket. jliWllíllit'Hllli'lllilIWIiMI'i'Ill Helyreigazítás A Szegedi Vasutas Sportegyesületnek a Délmagyarország-szerkesztőség ellen sajtó-helyreigazításért indított perének ítéletében a Csongrád Megyei Bíróság a következők közlésére kötelezte lapunkat: „Valótlanul híreszteltük a Délmagyarország című napilap 2009. március 5-i számában, hogy a felperes 2008. évre jelentős köztartozást halmozott volna fel. Az egyesületnek nincsenek köztartozásai. Több alkalommal tudta csatolni az APEH-igazolást a köztartozás mentességről, amikor arra szükség volt. Valótlanul híreszteltük, hogy a felperesi szakosztályok régóta nem a felperes létesítményeit használják, hanem az önkormányzatét - ingyen. A valóság az, hogy az atléták egy része használja az Etelka sori önkormányzati létesítményt 2009. január 1. napjától - térítés ellenében. A labdarúgók egy része 6 mérkőzést játszott Gyálaréten. Edzéseiket, illetőleg további mérkőzéseiket azonban a SZVSE-stadionban tartották meg". Pénzről is szol a szentesi telekvita A megyei önkormányzat bővíteni szeretné a szentesi kórház sürgősségi tömbjét, de előfordulhat, hogy Szentes ehhez nem ad portát. Ily módon a város hátráltat egy beruházást, amely pedig a helybeliek érdekében indult. Ez a történet egyik olvasata. A másik: a megye 50 milliós saját erővel nyert félmilliárd állami támogatást, ezt sajátjaként beépíti, és a kórház területén megint nő a tulajdonrésze. BAKOS ANDRÁS Zárt ülésen tárgyal a megyei közgyűlés a szentesi kórház sürgősségi tömbjének bővítése kapcsán kialakult telekvitáról szerdán. A meglévő épület megyei tulajdonú telken áll, új szárnyát azonban olyan portára tervezték, amely jelenleg Szentesé. A Magyar Anna elnök vezette megye azt szeretné, ha ez a 478 négyzetméteres terület ingyen kerülne a tulajdonába, Szentes önkormányzata viszont nem szívesen adná oda a portát. Az ügynek ezen a héten pontot kellene tenni a végére, mert a pályázat előkészítése késhet, így előfordulhat, hogy a megye nem tudja felhasználni azt a 480 milüó 788 ezer forintot, amelyet már • A SZENTESI SÜRGŐSSÉGI TÖMB MEGYEI PORTÁN ÁLL, DE OLYAN TELKEN TERJESZKEDNE, AMELY A VÁROSÉ megnyert a szárny fölépítésére. A történet alapkérdése az, hogyan lehet összeegyeztetni két önkormányzat vagyoni érdekeit úgy, hogy az ellátott betegek is jól járjanak. Ez nehezen megy. A megyeházán a múlt héten a sajtó betekinthetett az ügy néhány dokumentumába. Ezekből az is kiderült: a megye már tavaly júüus 14-én, a pályázat beadása idején elvi építési engedélyt kapott a sürgősségi tömb bővítésére. Ebben az szerepel: „a tervezett épület-átKÖZÖS TULAJDONJOG? A szentesi polgármester, Szirbik Imre megyei közgyűlési képviselő is, de még nem látta a szerdára szóló előterjesztést. Azt mondja, Szentes szempontjából itt nem a telek tulajdonjoga a legfontosabb kérdés. - A megye ötvenmillió forintos saját erővel nyer félmilliárdnyi állami támogatást, ezt sajátjaként beépíti, és így olyannyira megváltoznak a tulajdoni viszonyok a kórház területén, hogy az már káros a város számára - felelte kérdésünkre a polgármester. - A tárgyalás szerintem a közös tulajdonról szólhat, arról, hogyan lehet megoldani azt, hogy a beruházás után se változzanak a tulajdoni arányok. Fotó: Tésik Attila alakítási és bővítési munkák építési engedélyezési eljárása előtt a Szentes belterület 8344/3 helyrajzi számú és Szentes belterület 8344/6 helyrajzi számú telkek telekhatár-rendezésére vonatkozóan le kell folytatni a telekalakítási eljárást". Ez azt jelenti, hogy a két portának egy helyrajzi számon kell szerepelnie. Ha Szentesnek nem tetszik a beruházás, lett volna rá ideje, hogy kifogást emeljen az engedély ellen, vagy ha egyetért vele, azóta megtárgyalhatta volna a városi képviselő-testület, mit kezd a telekkel, átadja-e, vagy ha pénzért adja, mennyiért. A megyénél úgy becsülik, 3-4 milhó forintot ér az a porta. Mivel az lényegtelen, hogy a két porta együtt leinek a tulajdonában áll, elvileg megteheti a megyei önkormányzat azt is, hogy átadja a már .meglévő sürgősségi alatti, 7-8 milliót érő terület tulajdonjogát Szentesnek, így is egy helyrajzi számra irható a két terület.