Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-26 / 122. szám

Kedd, 2009. május 26. Aktuális 13 A 21 HÓNAPOS SZENTESI KISLÁNY HAT HÓNAPJA KÜZD AZ ÉLETÉRT Vészesen fogy Lara ideje Folytatás az 1. oldalról Az új szívre váró csöppség kedélyál­lapota ugyan változó, de ez érthető, hiszen a nap 24 órájában gépek ve­szik körül a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet gyermekosztályán. Étvágya viszont az utóbbi hetekben sokat javult, amelynek fényes bizonyítéka, hogy a novemberi műszívbeiiltetéskor még 6,5 kilogrammos kislány súlya mára közel 9 kilogrammra gyarapo­dott. Mint arról lapunkban már több­ször beszámoltunk, Lara két és fél hónapos volt, amikor először beke­rült a szentesi Dr. Bugyi István Kór­házba. Onnan a szegedi gyermekkli­nikára vitték, ahol megmentették az életét. Innen szállították át a fővá­rosba, ahol már hosszú hónapok óta kezelik. A 2008. november 26-i 8 órás műtét során beültetett műszív azonban csak ideiglenes megoldás, MUNKATÁRSUNKTÓL Az SZDSZ európai parlamenti prog­ramja összhangban van az európai li­berális pártszövetség választási elkép­zelésével - hangsúlyozta Szent-Iványi István hétfőn Szegeden. A párt EP-lis­tájának vezetője arról beszélt, hogy szeretnék többek között elérni a mun­kavállalás szabadságának teljes kiter­optimális esetben fél éven belül kel­lene donorszívet találni a kislány­nak. A hat hónap ma telik le, de ez nem azt jelenti, hogy a kislány már menthetetlen. Szatmári And­rás, az országos kardiológiai inté­zet gyermekszív központjának szakmai igazgatója elmondta: fél év után a lehetséges szövődmé­nyek kialakulásának - esélye ko­jesztését, hangsúlyozottan vonatkoz­tatva ezt Németországra és Ausztriára. A cél, hogy a két ország legkésőbb 2011 májusáig oldja fel a magyar mun­kavállalókat sújtó korlátozásokat. A liberálisok az EU bővítése mellett ér­velnek: Horvátország 2011-es csatlako­zásával számolnak és szeretnék ha a szerbiai tárgyalások is elkezdődné­moly mértékben növekedhet. Ezek a fertőzések vérzést idézhetnek elő, és emellett vérrög keletkezhet. A szentesi kislánynál korábban már jelentkezett ilyen szövődmény: február végén egy fertőzés miatt összeomlott a keringése, és újra kellett éleszteni. Az igazgató hozzá­tette: nincs olyan meghatározott dátum, amelyen belül muszáj ér­keznie a donorszívnek. nek. Szent-Iványi tegnap Hódmezővá­sárhelyen is kampányolt. Bóka János - az SZTE oktatója, aki az SZDSZ EP-listáján a 15. - a szegedi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: min­den magyar hallgatónak reális eséllyé kell tenni, hogy legalább egy szemesz­tert másik uniós ország egyetemén ta­nuljon az Erasmus-programban. MUNKATÁRSUNKTÓL Folytatjuk a Délmagyarország me­gyejáró sorozatát, amikor is szer­kesztőségi-kiadói csapatunk időről időre betoppan valamelyik község­be. Egyrészt azért, hogy találkoz­zunk az ott élő emberekkel, más­részt, hogy bemutassuk települése­ink értékeit másoknak is. Holnap Dócra megyünk: találkozzunk 17 órakor a könyvtár melletti közössé­gi helyiségben! Kötetlen, csevegős, jó hangulatú ta­lálkozóra készülünk, mindenkit vá­runk, azokat is, akik olvassák az újsá­got, és azokat is, akik nem. Beszélges­sünk, kérdezzenek, javasoljanak, vi­tatkozzanak! Viszünk sok ajándékot, lesz sorsolás és kvízjáték nyeremé­nyekkel. | Kritikus órák, percek Annak a donornak, aki a szívét adja Larának, hat hónapos kor felett a szentesi kislánnyal azonos vércsoportúnak kell lennie, valamint testsúlyban és magasságban is megközelítőleg egyezniük kell. A szerv kiemelését követően a beültetésre a következő 9 óra áll rendelkezésre, egy ilyen beavatkozás viszonylag rövid: 1,5-2 órás operáció. Az életmentő szívátültetés után a betegnek több hetet a kórházban kell még töltenie, fennállhat ugyanis a szerv kilökődésének veszélye. A rendszeres kontrollvizsgálatok mellett pedig élete végéig gyógyszereket kell szednie. Azt, hogy egy szívtranszplantáción átesett ember hány évet fog élni, nem lehet előre megjósolni, de a felmérések szerint a műtétet követően hosszú évtizedekig is élhet. SZDSZ: európai munkahelyeket! HOLLÓSI ZSOLT Malacgyár Ma már minden negyedik levágott hízó importból származik. A szocialista időkben a keleti exportunknak is köszönhetően még 12 milliós volt a magyar sertésállomány, ami a kilencvenes évek végére - a piacok jó részének elvesztésével - megfeleződött. Azóta időről időre megkongatják a vészharangot: összeomlik a magyar sertéstenyésztés. A Horn-kormány idején még az ötmillió darabos „lélektani határ" meg­tartásáról beszéltek - ma 3,4 milliós állományról szólnak a hírek, és ar­ról, hogy már minden negyedik levágott hízó importból származik. Az ágazatban negyven évig dolgozó agrármérnök véleménye sum­mázataként azt mondja: a legfőbb probléma az, hogy nincs a kormány­I Ma mar minden zatnak koncepciója, és nem szakmai ## negyedik szempontok határozzák meg a dönté­seket, a támogatások odaítélését. A fogyatkozó magyar sertésállomány­ra, a húsfelhozatal csökkenésére Eu­rópa legnagyobb ágazati befektetői, a hollandok és a dánok is felfigyeltek. Az a veszély fenyeget, hogy világ­színvonalú technológiával hatalmas, iparszerü sertéstenyésztő telepe­ket hoznak létre Magyarországon, és egy-két év alatt átveszik a főszere­pet a hazai piacon. A Dél-Alföldön is szép számmal vegetáló, korsze­rűtlen családi gazdaságok nem tudják majd felvenni velük a versenyt, sorra mehetnek tönkre, ha nem változtatnak stratégiájukon. Miért kell tartanunk a nyugati befektetőktől, akik a legfejlettebb technológiát meghonosíthatják? Itt marad nekünk a szar, a profitot meg zsebre teszik - figyelmeztetnek a szókimondó szakemberek. Az évi húszmillió sertést feldolgozó Dániában és Hollandiában már ko­moly környezeti gondokat okoz az intenzív tartással járó nagy állatsű­rűség. Ott a sertéstenyésztés környezetvédelemmel kapcsolatos kiadá­sai már a 10 százalékot is elérik, míg nálunk ez alig egy-két százalék. Ráadásul van bőven felhasználható területünk, minőségi takarmá­nyunk, vizünk is az állattartáshoz, azaz ideális feltételeket kínálunk a tőkeerős befektetőknek. Ha okosak lennénk, mégsem ezt az utat választanánk. A hollan­dok, dánok koncentrált takarmánnyal, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával öt hónap alatt „felpumpálják" vágósertéssé a szopós malacokat. Ezeknek az „ipari disznóknak" a húsa persze nem olyan érett és ízletes, mint azoké, amelyeket a magyar kistermelök termé­szetközelibb körülmények között, hosszabb ideig, hagyományos mó­don hizlalnak. Nem is beszélve a japánok által csak magyar csodaként emlegetett mangalicáról, amellyel olyan márkákat lehetne felépíteni, mint mondjuk a spanyolok világhírű Serrano sonkája. A hazai sertéságazat számára az jelenthetne kitörést, ha lehetősé­geinket jól kihasználva „malacgyárakat" hoznánk létre, azaz először a tenyészállat nevelésben sikerülne legalább a közép-európai régióban vezető szerephez jutnunjc. Ezt követhetné a hízósertés-állomány jelen­tős növelése - akár a legjövedelmezőbb fajtákat keresztezve az egész­ségesebb húst, szalonnát adó mangalicával. Mint mondják, erre kevés az esély, ugyanaz a fejetlenség és kiszámíthatatlanság jellemzi a hús­ágazatot, mint a tejtermelést. Holnap Dócra megy a Délmagyarország TÖBB A MEGRENDELÉS, EMBEREKET VESZNEK FEL ÉS VISSZA Újra a gázra lép a makói gumigyár Ismét több a megrendelése a makói gumigyárnak, így nemcsak a de­cemberben elbocsátott 60 alkalma­zottat vették vissza, de hamarosan további 60-70 embert is alkalmaz­nak a hűtő- és fűtó'csöveket gyártó üzemben. SZABÓ IMRE Ügy tűnik, hogy beigazolódtak a fél évvel ezelőtti várakozások a legtöbb embert foglalkoztató makói termelő­üzemben, a ContiTech Fluid Automo­tive Hungária Kft.-nél - vagy ahogyan a helyiek egyszerűen nevezik, a gumi­gyárban. Az autóipar számára hűtő- és fütőcsöveket gyártó Rákosi úti telepen januárban jártunk legutóbb. Az ügyve­zető igazgató, Nagy Mihály akkor el­mondta lapunknak, hogy mivel a meg­rendelési állomány a harmadára esett vissza, bevezetik a 4 napos munkahe­tet. Ez a fizetések csökkentésével járt együtt, és a cég kénytelen volt megvál­ni 30 szerződéses dolgozójától. A tár­saság első embere ugyanakkor azt is EGYRE NŐ A GUMIGYÁR TERMÉKEI IRÁNTI KERESLET elmondta, hogy a jövőt illetően biza­kodik. Reményeit arra alapozta, hogy a cégcsoport bezárta egy spanyolor­szági gyárát, a termelést pedig Ma­gyarországra szándékozott telepíteni. Most megtudtuk, ennek, és még né­hány szerencsés külső körülménynek köszönhetően valóban megfordult az április végéig tartó negatív tendencia. A januárban elbocsátott, illetve az A szerző felvétele időközben lemorzsolódott dolgozókat, összesen 60 embert vissza tudták venni, és visszaálltak az 5 napos mun­kahétre is, mert újra gyarapszik a megrendelésállomány. A spanyol üzem ugyanis valóban bezárt, ráadá­sul a nyugat-európai roncsprémium­rendszernek köszönhetően ismét fel­szállóágban van az autóipar. Az is hozzájárult ahhoz, hogy nőtt a makói gyár termékei iránti kereslet, hogy a vállalat néhány kisebb, kevésbé tőke­erős konkurense nem tudta átvészelni a válságot. Nagy Mihály úgy számol, ha tovább­ra is a mostani ütemben nő náluk a ter­melés, őszre újra eléri a tavalyi év ha­sonló időszakának szintjét. Ehhez azonban a nyáron további 60-70 em­bert is alkalmazni kell még - a gyár je­lenlegi létszáma egyébként 676 fő. A MAXIMUM 920 EMBER VOLT. Az üzem 1996-ban kezdte meg műkö­dését Makón, és azóta töretlenül fejlődött, bővült mind alkalmazotti létszám, mind árbevétel tekinteté­ben egészen a múlt év elejéig. Ami­kor a legtöbb embert foglalkoztat­ta, 920-an jártak be dolgozni ide a városból és a környező falvakból, előbbiek aránya 60 százalék. A vál­lalatnak tizenkét gyára van, és ezek közül a makói az egyik leghatéko­nyabban termelő üzem. • CSENTES ÉVA HÓNAPOK ÓTA ÁLL KISLÁNYA BETEGÁGYA MELLETT Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents