Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-23 / 120. szám

Csütörtök, 2009. május 21. Megyei tükör 17 A DÍSZKÖZGYŰLÉSEN BOTKA LÁSZLÓ SZEGED SORSFORDULÓIT IDÉZTE FEL • Szeged önkormányzata tegnapi ünnepi közgyűlésén díszpolgárrá avatta Nóvák István nyugalmazott főépítészt, az első vidéki Prima Primissima díjast. A polgármester átnyújtotta a Pro Urbe Díjakat Szabó Gábor fizikus, akadémikusnak és a 90 éves Bánfalvi József távollétében lányának, Bánfalvi Zsófiának. Ezután a Szegedért emlékér­mek és a Szeged nemzetközi kapcsolataiért kitüntetések következtek. Botka László beszédében Szeged sorsfordulóiról emlékezett meg. Felidézte: 290 éve nyilvánította szabad királyi várossá Szegedet III. Károly adománylevele. 130 esztendeje a Tisza árja döntötte romokba, hogy néhány év alatt újjáépül­jön. 88 éve a trianoni békediktátumot, 65 éve pedig a zsidók elhurcolását kellett átvészelnie. Kiemel­te, hogy az idő nem a kétkedőket, hanem a bizakodókat igazolta. Nem meghátrálva, hanem szembe­nézve lehet jövő építeni. A fejlődés szerves folytatásaként említette az új klinikai központ, a sürgős­ségi centrum és a tudományos innovációs park építését. A tudásközpont mellett felsorolta Szeged 30 milliárd forintos tömegközlekedési fejlesztését, a Reök-palotától a Mars térig megújuló belvárosát, valamint a karácsonyra elkészülő Napfényfürdőt. Az ünnepelteket köszöntő műsor élén Székhelyi Jó­zsef színművész, tavalyi Pro Urbe díjas mondta el a 100 éve született egykori szegedi egyetemi hallga­tó, Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét. Fellépett Érsek-Oóra, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, a város művészeti ösztöndíjasa, szerepelt a tápai Bálint Sándor általános tagiskola és a Tápéi hagyo­mányőrző együttes, valamint közreműködött Horák Renáta és Kovács Éva, az egyetem zeneművészeti karának magánének szakos hallgatója. Fotó: Karnok Csaba Novak István az uj díszpolgár » Pro Urbe díjas: Szabó Gábor és Bánfalvi József A VOLT FŐÉPÍTÉSZ FELESÉGÉVEL Szeged volt főépítészének, az Ybl- és Prima Primissima díjas Novak Ist­vánnak a város közgyűlése tevé­kenysége elismeréseként díszpolgári címet adományozott. Az idén 71 éves Nóvák szerint a cím arra kötelezi, hogy munkáját tovább folytassa. FEKETE KLÁRA ' - Megadatott számomra, hogy szegedi építészként az ország különböző pont­jain és az elszakított területeken ter­vezhettem épületeket, főépítészként pedig a legkedveltebb városaimban, Szegeden, Makón, Szarvason működ­hettem - mondta el a tegnapi díszköz­gyűlésen díszpolgári címmel kitünte­tett Nóvák István a Délmagyarország­nak. A főépítészség szerinte szolgálat - Szegedért, az értékekért, az elődö­kért, a ma élőkért egyaránt. A dísz­polgári cím pedig még inkább arra Fotó: Karnok Csaba kötelezi, hogy munkáját tovább foly­tassa. Nóvák István Lechner Lajos után a második építész Szeged történetében, aki díszpolgári címet kapott. „Az elis­merés egyszerre jelentheti számomra a szabadságot, ugyanakkor annak le­hetőségét is, hogy a szegediek elhigy­gyék: az ő érdekükben cselekszem" - fogalmazott a kitüntetett. Az idén 71 éves, fiatalos lendülettel tevékenykedő, Szeged közéletében is aktív szerepelt vállaló építész szerint jelentősége van annak, hogy éppen a szegedi nagyárvíz 130. évfordulójának évében léphetett a díszpolgárok sorá­ba. Az 1879-es árvizet követő, 1880-83. között végrehajtott nagysza­bású újjáépítés és a rekonstrukció ugyanis világszínvonalú várost hozott létre. Az akkori tervezők alakították ki azt a szegedi városszerkezetet, amely a mai napig megállta a helyét, és lehetővé tette Szeged továbbépíté­sét. Nóvák István a fővárosban született 1938-ban, a Budapesti Műszaki Egye­temen 1961-ben szerzett diplomát. A vidéken élő és alkotó magyar építő­művészek közül az egyik leggazda­gabb és legegységesebb életművet mondhatja magáénak. Eddigi pályafu­tása során közel 200 középületet ter­vezett. Szegeden az ő alkotása többek között a Deák Ferenc Gimnázium, az Arany János Altalános Iskola. A szlo­vákiai Ajnácskö kis magyar katolikus közössége naponta meríthet erőt ab­ból a templomból, amelyet ajándékul tervezett nekik (ebben a községben már megkapta a díszpolgári címet). Több mint 20 rangos elismerésben részesült pályája során: Ybl-díjas 1983-ban lett, Szegeden 1995-ben Pro Urbe Díjjal jutalmazták. A Szabad Mű­vészetek Doktora (DLA) címet 1998-ban szerezte meg. Szeretett vá­rosában, Szegeden 1995-től nyugdíjba vonulásáig, 2003-ig ült a főépítészi székben, ő vezényelte le a Belváros re­konstrukcióját, neki és munkatársai­nak köszönhető, hogy a városnak ítél­ték 2003-ban az Európai Unió Kulturá­lis Örökség Díját, az Európa Nostra-dí­jat. 2008 decemberében, Budapesten a rangos Prima Primissima Díjat ve­hette át a magyar építészet és építő­művészet kategóriában. Ketten kaptak Pro Urbe Díjat, öten Szegedért emlékérmet a városért végzett áldozatos tevékenységükért, és ugyancsak ketten vettek át tegnap elismerést Szeged nemzetközi kap­csolataiért. MUNKATÁRSUNKTÓL Pro Urbe Díjat vett át Szabó Gábor fizi­kus, az MTA levelező tagja, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvan­tumelektronikai Tanszékének egyete­mi tanára a városért végzett tevékeny­sége elismeréseként. - Speciális a szegediségem. Apám innen vetődött Nagykanizsára, ahol én születtem. Az egyetem vonzott ide, és itt ragadtam. A városnak és egyetemé­nek, de fogalmazhatok úgy is, hogy az egyetemnek és a városának köszönhe­tő, hogy még mindig itt vagyok. Orszá­gos kötelezettségeim hetente három­szor is a fővárosba szóh'tanak. Dicsé­retnek vettem, amikor valaki megje­gyezte: nem venni észre, hogy vidéki vagyok, mert ott jelenek meg, ahol lennem kell. Fontos, hogy mindenütt lobogtatom Szeged és az egyetem kép­zeletbeli zászlaját. Rengeteg lehetőség rejlik még ebben a kombinációban. Komoly márkanév lehet belőle együtt - fogalmazott Szabó Gábor. 1978-ban diplomázott, a terawattos lézerek fejlesztéséből doktorált, 20 éve a szegedi egyetem oktatója. A Ma­gyar Tudományos Akadémia doktori bizottságának tagja, az MTA lézerfizi­kai és spektroszkópiai bizottságának elnöke, a magyar innovációs szövet­ség alelnöke, az Eötvös Loránd fizikai társulat elnöke. Több mint 7 évet töl­tött neves külföldi egyetemeken ven­dégprofesszorként. Érdemeit számos kitüntetéssel ismerték el. Pro Urbe Díjat kapott az idén 90 esztendős Bánfalvi József, aki helyett - betegsége miatt - a kitüntetést a lá­nya, Bánfalvi Zsófia vette át. Neve egybeforrt a Radnóti Miklós gimnázi­O SZEGEDÉRT ÉS SZEGED NEMZET­KÖZI KAPCSOLATAIÉRT. Szegedért emlékérmet vett át Gugolya Ist­ván, a Baustudium szakoktatója, Nagy Árpád kertészmérnök, a Flóratom Kft. ügyvezető igazgató­ja, Papp László református lelkész, Szálkái János, a tápai hagyomány­őrző néptáncegyüttes vezetője és az idén 100 esztendős Szörényi Jó­zsef nyugalmazott főiskolai tanár. Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmet kapott Sebe Jánosné Madácsy Piroska, az irodalomtu­dományok kandidátusa, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar tanszékének nyugalmazott veze­tője és Alexi János, a szegedi ma­gyar-finn baráti kör alapító tagja, elnpke. ummal és az intézmény kiváló ered­ményeivel. 1947-ben kezdte pályáját a szegedi Tanítóképző Intézet tanáraként. 1955-ben nevezték ki a Radnóti-gimná­zium élére, melyet igazgatóként irányí­tott nagy hozzáértéssel, odaadással és szeretettel 35 éven keresztül, 1990-es nyugdíjba vonulásáig. Vezetésével az iskola mindig elöl járt a kísérleti mun­kában; az országban elsőként indított speciális biológia és kémia tagozatot, valamint Európában is egyedülálló biofizikai és biokémiai tagozatot. Bánfalvi József nevéhez fűződik az országban elsőként létrehozott hatosz­tályos gimnázium, azaz a Matematika­iskola, amely országos beiskolázású, és 12 éves kortól felkarolja a matema­tika iránt érdeklődő tehetséges diáko­kat. 1972-től a neveléstudományok kandidátusa, 1977-ben címzetes egye­temi docenssé nevezték ki. Elévülhe­tetlen érdemeket szerzett a magyar nótaszerzők és -énekesek dél-alföldi egyesületében végzett munkájával is. B Könyveket fogad örökbe Nóvák István ma délelőtt 11-kor a Somogyi-könyvtárban két Vedres István-verseskönyvet fogad örökbe. Szeged Széchenyije, megbecsült mérnöke ugyanis a barokk kori Szeged teljesítményét versbe foglalta. Novak István életművéről ma délután 16.30-kor az ml-en A tárgytól a városig címmel riportfilmet mutatnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents