Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-20 / 117. szám

Szerda, 2009. május 20. Aktuális 13 CSALÁS VAGY ADMINISZTRÁCIÓS HIBA MAGYARÁZHATJA A MEGDÖBBENTŐ ESETET Fogtömés egy elhunyt kontójára Folytatás az 1. oldalról Pópity Ferenc úgy véli, valaki(k) visz­szaélt(ek) elhunyt felesége adataival, és az ő egészségbiztosításának kontó­jára számoltak el ellátásokat. Nem ér­ti, milyen az OEP ellenőrzése, ha több mint 10 évvel a felesége halála után ilyen megtörténhet. Arra is kíváncsi, ki és hogyan jutott hozzá néhai felesé­ge személyes adataihoz, és hogyan kereskedik vele. - Erkölcsi kártérítést követelek a ke­gyeletsértés miatt, és hogy derítsék ki, ki a felelős ezért. Aki pedig felelős, azt büntessék meg. Nem érdekel a pénz, itt elvekről van szó - jelentette ki a 61 éves szegedi férfi. Tegnap többször kerestük Török Má­riát, a DDREP igazgatóját, de nem sike­rült elérnünk. Ezért a levelet jegyző Se­bestyén Andortól kértünk felvilágosí­tást: hogyan történhet ilyesmi? A DDREP egészségügyi igazgatóhelyette­se szerint a tolnai fogorvos vélhetően elírta a taj számot, hiszen „ott is embe­rek dolgoznak". Mint mondta, az el­hunytak adatait „nem lehet újra behív­ni a rendszerbe", de az ügyet ki kell vizsgálniuk. Kérdésünkre azt mondta, bízik benne, hogy egyértelműen meg­állapítható majd: véletlen elírás vagy szándékos visszaélés történt. Információink szerint az egészség­• • Erkölcsi kártérítést 7 7 követelek a kegyeletsértés miatt, és hogy derítsék ki, ki a felelős ezért. Pópity Ferenc biztosító belső rendszeréhez csak OEP-dolgozók férhetnek hozzá. Vi­szont minden belépést és adatleké­rést, -változtatást regisztrál a rendszer, ahogyan azt is: ki, mit kért le, mit mó­dosított. Megkerestük a Pópityné ellátását le­jelentő tolnai fogorvost, Mezei Lászlót is, aki meglepetten értesült róla, hogy szegedi beteget is kezelt másfél éve. A taj szám visszakeresése alapján kide­rült: az említett két időpontban tényleg járt nála beteg, és tényleg azt az ellá­tást kapta, amit leírt. Csak éppen Röder Erikának hívják, 29 éves, és Tolnán él. Az orvos - és így az OEP - nyilvántartá­sa szerint ugyanezzel a taj számmal. A fiatal nőt tegnap sajnos nem sike­rült elérni, ezért nem tudjuk, milyen gondjai akadtak eddig a taj száma mi­att. Az úgynevezett rátelepült taj szám ­azaz amikor ketten kapják meg ugyan­azt - nagyritkán fordul elő. De csak ak­kor derül ki, amikor hasonló problé­mák miatt az OEP ellenőrzi a lejelentett, de gyanúsnak tűnő ellátásokat. HSMMMMMfK A REGI SAVÓK IS UJ BURKOLATOT KAPNAK Júniusban aszfaltoznak a 47-esen KÉSZÜL A GYALOGOS-KERÉKPÁROS ALULJÁRÓ A KISH0M0KI BOLTNÁL Néhány héten belül elkezdik az asz­faltozást a 47-es út Kopáncs és Kis­homok közti, új szakaszán. Az útépí­tés miatti sebességkorlátozást a ta­pasztalatok szerint most már a leg­több sofőr betartja. IMRE PÉTER Látványos szakaszához érkezett a 47-es főút Kopáncs és Kishomok közti szélesí­tése: két-három hét múlva, június ele­jén megkezdi a kivitelező Mota-Engil Zrt. az új pályatest aszfaltozását - tud­tuk meg Jani Zsolt projektmenedzser­től. A legtöbb helyen a két új sávot már szintbe hozták a meglévő kettővel, és az is jól látszik, nem lesz egyenes a nyom­vonal. Most kezdik a pályaszerkezet ki­alakítását, úgynevezett sovány beton­alapot helyeznek el, erre kerül az asz­faltréteg. Amikor végeznek az aszfalto­zással, a forgalmat ide terelik, és a régi pályatest is új burkolatot kap. Összesen 37 ezer tonna aszfaltot használnak majd fel. Készül a gyalogos-kerékpáros alul­járó is az egykori kishomoki boltnál. Az építkezés utolsó szakaszában ki­helyezik a szalagkorlátokat, növénye­ket telepítenek, és a tervek szerint zaj­védő falat kapnak az út menti házak. A 4,5 kilométeres szakasz a tervek szerint november közepére készül el. Fotó: Tésik Attila A munkálatok miatt a Magyar Köz­út Nonprofit Zrt. helyezte ki a 60-as, majd a 40-es sebességkorlátozó táb­lát, utóbbit április közepén. Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtóreferense el­mondta: kollégáik* rendszeresen traffi­paxoznak ezen a szakaszon, és a ta­pasztalat az, hogy az autósok, moto­rosok többsége a megengedett sebes­séggel halad, bár volt, akit 80-nal „kaptak le". A 40-es korlátozás óta sú­lyos baleset nem történt ezen a szaka­szon. KJ WMFOT6|| a límínil nterneUn! www.cfáflMgyar.hu 50 NAP UTÁN ESETT JELENTŐS CSAPADÉK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN Jégeső, villámlás, heves zivatar Szó'regen tegnap 15-20 perc alatt 42 milliméter eső esett borsó nagyságú jéggel. Csengelén is felhőszakadás volt, de ott meggy és dió nagyságú jégdarabok hullottak az égből, ame­lyek elverték a termést. A meteoro­lógiai szolgálat előrejelzése szerint ma is előfordulhatnak zivatargócok a megyében. SZABÓ C. SZILÁRD Az Országos Meteorológiai Szolgálat tegnap kora délután másodfokú, na­rancs riasztást adott ki a Dél-Alföldre a lokálisan előforduló, két centimétert meghaladó nagyságú jéggel kísért ziva­tarok miatt. A riasztás után nem sokkal Szőregen leszakadt az ég: 15-20 perc alatt 42 milliméter eső esett borsó nagy­ságú jéggel. Iványi Aurél szőregi önkor­mányzati képviselő elmondása szerint a jég nem okozott kárt, fél óra múlva már nyoma sem volt az esőnek. Ami nem csoda, hiszen két hónapja jófor­mán semmi csapadék nem hullott Sze­geden és környékén. Dénes László, a helyi meteorológiai állomás munkatár­sa lapunknak elmondta: a csapadék­mennyiséget illetően áprilisban meg­dőlt a 100 éves rekord, és májusban is csak pár csepp eső esett Szegeden. Teg­nap több helyről is - előbb Tápéról, majd Tarjánból, később pedig Szőregről - jeleztek felhőszakadást. A meteoroló­giai állomáson elmondták, hogy dél­után Szeged északi és keleti részén, 10-20 négyzetkilométeres területen, es­te pedig a város nyugati részén, egyre kiterjedtebb területen voltak villámlás­sal, mennydörgéssel, széllökésekkel és jéggel kísért heves zivatarok. Csengelén meggy és dió nagyságú jég esett, ami elverte a termést. Ma mérik fel a károkat. - Kis szünetekkel háromszor kezdett el ömleni az eső - mondta lapunknak Sánta Ferenc. A csengelei polgármester elmondta, ér­tesítették őket, hogy közel a faluhoz, a Dong-éren ég valami. Kiderült, villám csapott az erdőbe. Mire kivonultak a helyi tűzoltók, eloltotta a tüzet az eső. A szegedi tűzoltóknak nem kellett vo­nulniuk a felhőszakadás miatt. A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint ma is előfordulhatnak a megyé­ben lokális zivatarok, de azok nem lesz­nek olyan intenzívek, mint a tegnapiak. SULYOK ERZSÉBET Létezik egy tipikus magyar kutyulék, egy spéci helyi betegség. Ferde szemmel Morita Tsuneo, aki ferde szemmel nézi Magyarországot (nem azért, mert japán, hanem mert épp eleget élt Magyarországon), rettenetesen ki tudja osztani az egészségügyünket. Egészséges gondolkodású ember. Amikor a tolnai fogorvos, a szegedi özvegyember és az OEP hár­masának abszurd történetében, mai cikkünkben addig jutottam, hogy az egészségpénztár apparátusának két évbe került, amíg gyanút fogott, és kimondta: hoppá, ellenőrizni kéne az adatokat - akkor jutott eszem­be Morita Tsueno úr. Aki idén kiadott könyvében, Változás és örökség címen gyűjtötte össze azokat a cikke­it, amelyekben a magyar rendszer­• • Létezik egy váltással bekövetkezett változásokat 7 7 tipikus magyar elemzi. A U éve halott asszony taj­kártyájának „föltámadása" egy 80-as születésű nő kártyájaként - il­lik Morita Tsueno rólunk festett képé­be. Szerinte létezik egy tipikus ma­gyar „mismatching" kutyulék. Ez egy spéci helyi betegség: van egy jó gondolat, helyes irány, ezt és ezt kell csinálni, hogy jobb legyen - a megvalósítás azonban a legritkább esetben sikerül. Mert nincs hozzá szervezettség, nincs vezénylő csapat, amely figyelne a részletekre, javí­taná a megvalósítás során becsúszó hibákat, kézben tartaná a változta­tás egész menetét. Ezért hiába jó az irány, az igazgatási, adminisztrá­ciós, szervezési bajok, színvonaltalanságok mindent elrontanak, zűrza­var támad és nyomában társadalmi méretű ellenállás. Lásd az összes eddigi változtatási kísérletet az egészségügyben (amelyek között per­sze szépen volt olyan is, amelyiknek már az iránya se volt jó) és az éle­tünk sok más terepén. Nem sikerült kiderítenünk, pontosan mi volt a halott asszony taj­kártyájának feltámadása mögött, de ezerszámra tud bármelyikünk bi­zarr történeteket a társadalombiztosítási - és mindenféle más - admi­nisztráció működéséről. Ferde szemmel nézve: tipikus magyar módon léteznek, rettenetesen bonyolultak, átláthatatlanok, pontatlanok, szer­vezetlenek, költségesek. Dolgozóik nem érdekeltek a helyzet javításá­ban. Teljesen hiányzik belőlük a tájékoztatás képessége, a közösség szolgálatához szükséges kötelességtudat. Tisztelet a kivételnek. Bizonyára vannak, de olyan kevesen, hogy nem osztanak-szoroznak, sosem velük találkozunk. Leginkább az izgat: 20 éve élünk nyitottan, más demokráciák tár­saságában, teljesen szabadon tanulhatnánk meg tőlük, hogyan kell ezt vagy azt csinálni; mi a fenével töltöttük az időnket? EGYMILLIÓ A KÜLFÖLDÖN ELTEMETETT KATONÁINK EMLÉKÉRE Megvédi a honvéd becsületét a megye Hamarosan alapítvány kutatja azo­kat a világháborús csatatereket és temetőket, ahol megyénkbeli hon­védek harcoltak és nyugszanak. Több száz ilyen településről tud a kezdeményező megyei önkormány­zat, amely 1 millió forinttal járul hozzá a munkához. BAKOS ANDRÁS Az I. és II. világháború hadszínterein elesett Csongrád megyei katonák em­lékét ápoló, emlékhelyeit gondozó ala­pítvány létrehozásának ötletéről már ősszel is tárgyalt a megyei közgyűlés. Nógrádi Zoltán egyéni képviselői in­dítványa és Zakar Péter alelnök előter­jesztése alapján legutóbb úgy határoz­tak a képviselők, hogy a Rendezvény­ház Kht.-nak adják át az e célra szánt egymillió forintot, mivel a törvények szerint az önkormányzat maga nem hozhat létre ilyen alapítványt. A hazai földben eltemetett idegen katonák sírjainak rendben tartása a magyar állam dolga, és az idegenben elesett magyar honvédek temetőit is sok helyen gondozzák. Mégis fontos, hogy a megye vállalja ezt a feladatot, mert bár alig van olyan család, ame­lyet ne érintett volna a két világháború, az nem közismert, milyen sok helyen estek el megyénkbeli katonák. Zakar lamint Lengyelország temetőiben nyugszanak ezek az emberek, több száz településen. Helytállásukról, áldo­zatuk igazi súlyáról a rendszerváltás előtt nemigen lehetett hallani az iskolá­ban. Az a téves közhiedelem alakult ki, hogy a magyar katona gyáva, megbíz­• • Az a téves 7 7 közhiedelem alakult ki, hogy a magyar katona gyáva, megbízhatatlan volt, pedig ez nem igaz. Zakar Péter hatatlan volt, pedig ez nem igaz, meg­győződhet róla, aki tanulmányozza a háborúk történetét. A megyei önkormányzat szeretné elérni, hogy a magyar honvédről vég­re reális kép alakuljon ki az utódok­Kutatnak, dokumentálnak Az alapítvány célja, hogy gondozza a hadisírokat, katonai emlékműveket, segítsen az egykori harcterek beazonosításában. Tudni akar az összes harctérről, ahol a megyénkbeli honvédek megfordultak. Ezt a kutató munkát majd kiadványok, kiállítások dokumentálják, lesz alkalom arra, hogy a magyar katonai emlékekkel megismertessék az általános és középiskolás diákokat. Ez már el is kezdődött, tavaly októberben a megye középiskoláiban tanító történelemtanároknak a doberdói harcok helyszínére szervezett tanulmányutat az önkormányzat. Itt magyar kutatók tartottak előadást az első világháború egyik legvéresebb ütközetéről. Ooberdo közös emlék az olaszokkal: a helybeliek máig megőrizték a két szembenálló hadsereg lövészárkait. emlékeztet arra, hogy többek között az Isonzónál, a doberdói St. Michele-hegy közelében, Przemysl temetőiben, aztán a Donnál, Oroszország és Ukrajna, va­ban, ezt szolgálja a megyebeli kato­nák tiszteletére emelendő szegedi em­lékmű is, amelynek elkészítéséről nemrég határoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents