Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-04 / 103. szám

Hétfő, 2009. május 4. Aktuális 13 TOTÓ A MATÚRA ELŐTT: RADNÓTI-TÉTEL VAGY LESZ, VAGY NEM Magyarírásbelivel kezdődik ma az érettségi • A RADNÓTI-GIMNÁZIUM 12/A OSZTÁLYA SZÁMÍT NÉVADÓJÁRA A MAGYARÉRETTSÉGIN A Radnóti-gimnázium maturálói szívesen látnák 100 éve született névadóju­kat a mai magyarérettségi feladatai között, de a nó'k alakjának változásáról is értekeznének. A matematikát könnyűnek, a történelmet nehéznek ítélik. R. TÓTH GÁBOR - Mit várok a magyaron? Egy hármast mindenképp - kezdte viccel Varga Al­bert, a szegedi Eötvös József Gimnázi­um végzőse, amikor némi érettségi to­tóra kértük. Ma reggel 8 órától a ma­gyar nyelv és irodalom írásbelivel megkezdődik az idei matúra. - Várom Adyt és Radnótit, előbbi 90 éve halt meg, utóbbi 100 éve született - mondta Varga Albert. Szerinte a feladatsor leg­nehezebb része az összehasonlító vers­elemzés. Szombaton ballagással, majd bulival melegített, tegnap pedig pihent - az angolérettségitől jobban tart. A legilletékesebbeket, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium matúráié­it is kérdeztük. - 50 százalék az esély Radnótira: vagy lesz, vagy nem ­mondta Bedő Máté, a 12/A osztály di­ákja. - Remélem, hogy lesz Radnóti. József Attüa születésének centenáriu­mán bekerült a feladatsorba - érvelt Fekete Dorottya. Mivel készültek? - Négy év kemény tanulással - adott politikailag korrekt választ Varga András. Molnár Zsu­zsanna, Ábrahám Éva, Fabula Doroty­tya és Dinya Dóra a hétvégén még át­nézte az irodalomtörténeti korszako­kat, néhány esélyes magyar költő élet­rajzát, az érvelő szöveg felépítését ­utóbbit a magyarérettségi legnehezebb részének tartják, ezért „populáris" szö­veget várnak, Tajti Péter például a női alak ideáljának változásáról értekezne. A matekot nagyon könnyűnek tart­ják, szerintük akár 45 perc alatt meg lehet írni. A történelemírásbeli a leg­nehezebb, ott sok a készséget, és nem Fotó: Frank Yvette a tárgyi tudást vizsgáló feladat. Ra­dics Bence és Gudmon János Dániel viszont inkább egy másik érettségi tárgyra koncentrál: a reálosztály tanu­lóinak többsége ugyanis biológiából, fizikából vagy kémiából emelt szintű vizsgát tesz. Persze ők is a magyarral kezdenek ma - az idén is maximális biztonsági intézkedések mellett szervezik az érett­ségi vizsgákat, a tételeket csak igen ke­vesen ismerhetik, azok a szabályok be­tartása mellett nem szivároghatnak ki. A dokumentumokat a jegyző által kije­lölt helyen őrzik. Az érettségi előtt egy nappal szállítják ki a tételeket az isko­lákba, a csomagolt dokumentumok bontása bizottság előtt történik, mind­össze fél órával a vizsga előtt. B 67AA diák vizsgázik Csongrád megyében - 6744 Csongrád megyei diák jelentkezett érettségire, közülük 3998-an Szegeden vizsgáznak, 27 intézményben. A megye 45 helyszínén összesen 23 ezer 595 középszintű írásbeli vizsgát tesznek a tanulók, emelt szinten 1333 vizsga lesz. Ma magyar nyelv és irodalomból középszinten 4756-an vizsgáznak a megyében, 2741-en Szegeden, emelt szinten 79, illetve 49 vizsgát bonyolítanak - tájékoztatott Urbán Ferenc Ábel, az Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóság közoktatás-értékelési referense. PANEKSÁNDOR Üj szerződés Bajnai Gordonnal parolázni jó pár szakszervezeti vezetőnek próbára tehette mozgalmi identitástudatát. Május elseje hagyományosan olyan ünnep lenne, amikor a szolidaritás hangja, a munkából élők iránt érzékenyebb politika hangja hallatszik jobban. Ezt a hangot szeretné hallani sok ember, nem feltétlenül pártos minőségben. Hanem mert van az országban egy réteg, amely az év jó részében úgy érzi magát, mint költség a munkaadó büdzséjében vagy mint pazarlás az állami költségvetésben. Nekik, már csak a tradíciók jegyében is járna néhány hiteles és megbecsülő mondat a munka ün­nepén. Már persze kérdés, hogy kitől hogyan hangzik. Például Bajnai Gor­• • Bajnai Gordonnal donnái parolázni a Népligetben jó m # parolázni jó pár pár szakszervezeti vezetőnek próbá­ra tehette mozgalmi identitástudatát. Hogy „a férfi, aki befogadja a balol­dali minimumot" egy profitmaxima­lizáló csúcsmenedzsmentből ereszke­dett a baloldalba, s onnan a szak­szervezeti sátorba, az még a béke nagy barátainak, az MSZOSZ sok sztrájkot elkerült vezetőinek is pikáns lehetett egy kissé. Van úgy, hogy ünneprontó a múltat emlegetni. Ha a munka oldalá­ról nézzük a dolgot, mintha egy régre visszanyúló kétely övezné a munkából való jövedelemszerzés becsületét ebben az országban. Egy lakossági felmérésben aligha maradna ötven százalék alatt az a véle­mény, hogy az egykori szocialista állam vagyonának egy részét egyen­lőtlen körülmények között privatizálták (valakik munka és kockázat­vállalás nélkül jutottak állami vagyonhoz), pontosan abban az idő­szakban, amikor a munka megbecsülését, értékét lehetett volna újra megalapozni. Ha a munkának nincs értéke, könnyebben kialakul a politikának az a kiinduló tézise is, hogy csak osztogatással lehet választást nyerni. Most, a válság idején látszik a legjobban, mennyire a munkára, az akti­van dolgozó, adózó polgárokra van szorulva az ország. A válság átvé­szeléséhez talán elegendő lesz, ha erre a rétegre ismét átrakják a politi­kai vezetés hibáinak terhét. Ahhoz azonban, hogy a válságot fellendü­lés kövesse, egy új, a rendszerváltozás idején elmaradt „szerződésre" lesz szükség az ország vezetése és munkából élő, aktív polgárai között. Kérdezzen a tömeg­közlekedés átalakításáról! MUNKATÁRSUNKTÓL Júliustól mintegy három hónapra le­zárják a Kossuth Lajos sugárút-Rókusi körút kereszteződést, mert többsávos, jelzőlámpás körfogalmat építenek. Kedden 11 órától a delmagyar.hu ven­dége lesz Susányi Tamás, a Szeged Pó­lus Nonprofit Kft. ügyvezető igazgató­ja, valamint Tapasztó Sándor projekt­igazgató. Kérdéseket tehetnek fel a szegedi elektromos tömegközlekedési nagyprojektről, az idei átalakításról és az új járatokról. Kérdéseiket várjuk az interju@delmagyar.hu e-mail címre. Nevelőszülőket köszönt a megye MUNKATÁRSUNKTÓL Anyák napi ünnepséget rendez ma 16 óra 30 perctől a Csongrád Megyei ön­kormányzat az újszegedi rendezvény­házban (Közép fasor 1-3.). A Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága felügyelete alatt működő nevelőszülői hálózatban élő gyerme­keket és az őket nevelő anyukákat lát­ják vendégül. A rendezvényre így mintegy kétszázan kaptak meghívót. Köszöntöt mond Sándor Attila, a me­gyei közgyűlés alelnöke, és a Mandu­la Színház társulata előadja az Erdő­apó és Zöld Manó című darabot. A ROMÁNIAI NAGYLAKON A SZLOVÁKKAL KÖNNYEBB BOLDOGULNI, MINTA MAGYARRAL Egy hideg „sort" kaptunk a kocsmában A román mellett még szlovákul, franciául, németül és angolul lehet szót érteni a határ túloldalán lévő nagylakiakkal, jobban mondva a nadlaciakkal. Magyarul nagyon ke­vesen tudnak: a kocsmában hideg „sort" kaptunk, a kisboltban pedig egy szót sem értett a nyelvünkön a boltos. A mintegy 8500 lelkes Nadla­con 4600 szlovák él, így érthető, hogy számos helyen kétnyelvű, ro­mán és szlovák táblát láttunk. KORMOS TAMÁS - Szia, csá! - köszöntött minket a ro­mániai Nagylak egyik pénzváltó he­lyén az ott dolgozó középkorú férfi, amikor meghallotta, hogy Jó na­potl-tal köszöntöttük. A kommuniká­cióval amúgy nem volt gond: beadtuk a pénztár kis nyílásán az ötezrest, ő meg kiadott érte 74 lejt. A romániai nagyközséget azért keres­tük fel, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy a határunktól kevesebb mint egy küométerre lévő településen mennyire tudunk boldogulni, ha csak magyarul szólalunk meg. Nem sok sikerrel jár­tunk, mert csak elvétve találkoztunk olyannal, akivel egy nyelvet beszélünk. Nadlac szélén, a kiskocsmában a pultos azt még értette, hogy ásvány­víz, de a szénsavas és a hideg szó hal­latán a fejét rázta. Németre váltva már nem volt semmi gond: megkaptuk a félliteres vizet 1,50 lejért. A főtéren hatalmas tömeg, sátrak és füst fogadott. Ottjárttunkkor épp heti piacot tartottak. A füst pedig nem máshonnan jött, mint a szabadtéri mi­tite-árusoktól. A mitite a szerb csevap­hoz hasonlítható, kedvelt román hús­étel. Négy platnin is sült, mennyei il­latot árasztva. Venni csak mutogatás­sal sikerült belőle. A közelünkben egy fiatalasszony két kisgyermekével magyarul beszélt, se­gítséget kértünk tőle. A hölgy, Varga Ibolya készséges volt. Megrendelte ne­M §§ Amikor megépült a W # templom, a tornyából minden negyed és egész órában kürtöltek, ez azt jelentette, semmi gond nincs Nadlacon. Velek Mihály künk a harapnivalót, majd elkísért a szlovák evangélikus templomhoz. A gondnokot ő kérte meg románul, hogy engedjen fel minket a toronyba fotózni. - Több mint kétszáz éve jöttek ide az első szlovákok. Amikor megépült a templom, a tornyából minden negyed és egész órában kürtöltek, ez azt je­lentette, semmi gond nincs Nadlacon. Ez a hagyomány ma is él - fordította le nekünk alkalmi tolmácsunk, amit a gondnok, Velek Mihály mondott. Igaz, hogy magyar neve van, de csak keve­set tud ősei nyelvén. Otthon elsősor­ban románul társalognak, de munkája miatt szlovákul is tud. SZEGEDI GABONAKERESKEDŐ KE­RESZTJE. A római katolikus temp­lom előtt áll egy régi kőkereszt. A rajta lévő írás szerint Szűcs Netzko György és hitvese, Faragó Anna, valamint fiaik emeltették 1860-ban. Az egykori szegedi ga­bonakereskedő keresztje ma is jó állapotban van: körbekerítették, beültették növényekkel, látszik, rendesen gondozzák. A sok lépcsőzéstől megszomjaz­tunk, a főutcán lévő első bárba be is tértünk. Heti piac lévén tömve volt. A nagy kalapos oláhok mellett nép­viseletbe öltözött román cigányok it­ták az áldomást. Szlovák szót is hal­lottunk: két öreg kártyázgatott a sa­rokban. A pultos egyedül a sör szót értette meg, de azt is „sornak" ejtette. Az pe­dig végképp feladta neki a leckét, hogy alkoholmentes változatot kér­tünk. Itt is a német segített ki. Három lejért már ihattuk is a „fara alcoolt", vagyis az alkoholmentest. A szomszédos kisboltban dolgozó idős asszony egy szót sem beszélt ma­gyarul. Köpenyére tűzött névtábláján pedig az állt - Lívia. Azért nem hiány­zott a magyar nyelv a boltból: a pol­con sorakozó áruk közül a lisztet, a búzadarát, a savanyúságot tőlünk hozták. • A NAGYLAKI HETI PIAC A SZLOVÁK EVANGÉLIKUS TEMPLOM TORNYÁBÓL A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents