Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-16 / 114. szám

Szombat, 2009. május 16. Megyei tükör 17 • A MEGFÁRADT EMBER A MAKÓI MÚZEUM ÉPÜLETE ELŐTT. A PÁRT ELLENEZTE, A MEGYE NEM NAGYON AKARTA A BERUHÁZÁST, DE A VÁROS KITARTOTT Fotó: Dobó Dolli Ismét összeveszett Szentes és a megyei önkormányzat. A mostani konfliktus eredménye az lehet, hogy veszélybe kerül a kórház sürgősségi tömbjének bővítésére nyert pályázati pénz. Ez a fajta szembenállás nem „többpárti" jelenség mifelénk: harminc éve, a makói múzeumépítés miatt például a megyei és városi pártvezetés tartott be a helyi tanácsnak. Évekig gaz nőtt egy főutcái portán. BAKOS ANDRÁS Egy 478 négyzetméteres kórházi földdarab sorsáról kellene megegyeznie Szentesnek és a megyei önkormányzatnak. A telek a városé, a kórház területén van. A kórház is a városé, viszont a megye működteti - és most bővíteni szeretné a sürgősségi tömböt. Nyert pályázaton 480 millió forintot, de csak akkor veheti fel a pénzt, ha a leendő építkezés területén birtokon belülre kerül. A megye ingyen kéri a telket, Szentes viszont információink szerint inkább csak használatba adná. A csütörtöki újságban Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke nyílt levélben szólította fel Szirbik Imre szentesi polgármestert: most már ne hátráltassák az egészségügyi ellátás színvonalát növelő beruházást. A minap zárt ülésen tárgyalták a szentesi képviselők az ügyet, és feltételekhez kötik az átadást. A jegyző azt mondta, javaslataikat elküldik a megyének. Információink szerint a halogatás oka az, hogy a szentesi városvezetés nem szeretné, ha a megye területet szerezne a kórház kerítésén belül. Nem csoda, hogy ilyen a viszony, hiszen Szentes önkormányzatát baloldali többség vezeti, a megyét pedig fideszes - állapíthatja meg a kívülálló. Holott harminc éve egy makói beruházás kapcsán zajlottak le különös jelenetek. Nagyjából ott is a helyi érdek állt szemben a megyeivel, de elég kicsit elmélyedni az akkori konfliktusban, hogy megtanuljuk becsülni a mai viszonyokat. Történt, hogy az 1967-ben létrejött makói múzeumi baráti kör - egy húsz-negyven fős értelmiségi társaság - azt javasolta, építsen új múzeumot a város, mert a régi épület már kicsi. A párt szemében vörös posztó volt ez a csapat, de a tanácselnök és a város szülötte, Erdei Ferenc is pártolta, és ezért nem mertek hozzányúlni. - Akkor az volt a rend, hogy minden fontos dologban előbb a párt makói végrehajtó bizottságának kellett döntenie, tehát a múzeumépítésben is - idézte fel a történteket kérdésünkre Tóth Ferenc történész, a makói József Attila Múzeum nyugalmazott igazgatója. - Forgó István tanácselnök azonban ezt kikerülte, és a kérdést tanácsi vébé elé terjesztette először. A megye közigazgatási és politikai vezetését nemigen foglalkoztatta a makói múzeumépítés, de Forgó úgy látta, egy új múzeum akkor is a város kulturális életét szolgálja, ha azt a megye üzemelteti. A régi épületet 1971-ben bontották le, az új múzeumot viszont csak 1981-ben avathatták föl a helyén. Merthogy a párt makói első titkára behívatta a CSOMIÉP építésvezetőjét, és arra utasította, késleltesse az építés megkezdését. Egy év múlva pedig a beruházási stoprendeletet adtak ki, a portán így sokáig gaz állt. Az akkori vitákban az győzött, aki magasabb pártfogót talált. Ez Makónak sikerült. - Hat évvel később Apró Antal megnyitott egy kiállítást a múzeumi raktárban, és az udvaron odaszólt Komócsinnak: „mikor épül föl a múzeum?" - emlékezik a döntő momentumra a történész. - Komócsin annyit mondott: „aki lebontotta, az majd fölépíti." Ez azt jelentette, Forgó megkapta a szabad kezet, kezdődhet a munka. Az új múzeumot 1981-ben Pozsgay Imre avatta föl. Sí RÁPIRÍTUNK A MEGYÉRE, ÉS JÖN A PÉNZ. Most pályázni szokás egy-egy építkezés költségeire. Akkor nem voltak alapok, és nem volt olyan határidő, amit le lehet késni - viszont a jó pártfogás pénzt ért. Az 5 és fél milliós makói építkezés felét az akadémia, a Népfront Országos Tanácsa, a Földszöv és az FM Agrárgazdasági Kutatóintézet fedezte: azok a szervezetek, amelyekkel korábban Erdei Ferenc kapcsolatban állt. Ahogy elkészült a ház, a városi tanácselnök-helyettes egy vitán rápirított a megyei illetékesre: „mi megépítettük a múzeumot, ti meg rendezzétek be!" 300 ezer forint jutott a berendezésre, és a megye tudomásul vette, működtetnie kell az intézményt. Nem jutott be a döntőbe Adok Zoli a dalfesztiválon SZENTESEN MA, MAKÓN 30 ÉVE HAJTOTTAK ÖSSZE A „HATALMAK" A JÓ ÜGYÉRT Ma sem mindegy, hogy ki akar építeni ZOLI SZERINT 120 SZÁZALÉKOS TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTTAK - MINDHIÁBA Fotó: MTI Nem jutott be a moszkvai Eurovíziós Dalfesztivál szombati döntőjébe a szegedi származású magyar versenyző, Ádok Zoli. Nem csalódott, mert a maximumot nyújtotta a csapat a monumentális, ezer négyzetméteres színpadon. MUNKATÁRSUNKTÓL Röpkére sikeredett a moszkvai Tánclépés - azonos című dalával nem jutott az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe csütörtökön a szegedi származású magyar induló, Adok Zoli. Két középdöntőt rendeztek - ezekből lehetett továbbjutni a ma esti döntőbe, a közönség szavazataival. A verseny szabályai szerint a nézők nem voksolhattak saját nemzetük produkciójára. -120 százalékot teljesítettünk a lányokkal, nagyon boldogan jöttünk le a színpadról, nem rajtunk múlott a továbbjutás. Bebizonyítottuk magunknak, hogy jó csapat vagyunk, s egymást erősítve ki tudjuk hozni magunkból a legtöbbet - vallott vegyes érzelmeiről tegnap Ádok Zoli. Elárulta: sokan megkeresték a produkció után, hogy tudassák vele, sajnálják, ez volt a kedvenc daluk. Az élet nem áll meg - mondja bizakodón az énekes, aki lehet, hogy már ma hazaérkezik, hiszen a jövő héten bemutatója van a Madách Színházban. Ádok Zoli a verseny lebonyolítását nem tartja igazságosnak - a döntőbe 9 ország jutott be, egyet a zsűri küldött tovább -, a show, a körítés azonban nagyon tetszett neki. Nem csoda: az 54. Eurovíziós Dalfesztiválon 42 ország előadói versenyeznek. Az 1980-as nyári olimpiára épült, a világ második legnagyobb arénájának számító moszkvai csarnokban 20 ezer ember is nézheti a döntőt. Több mint 110 kilométernyi kábelt használtak fel a televíziós közvetítéshez, valamint 450 tonna felszerelést, 30 kamerát és 600 mozgólámpát. A színpad mintegy ezer négyzetméteres, mögötte hatalmas, kétszer ekkora kijelzőkkel. A középdöntő fináléjában az Igor Mojszejev Táncegyüttes egyebek mellett magyar néptáncot is bemutatott néhány perces produkciójában. Lesz Kübekházán Operettfalu HELLER ÁGNEST SZEGEDEN KONFERENCIÁVAL ÜNNEPELTÉK • Filozófusok köszöntötték Szegeden a filozófusok nagyasszonyát, Heller Ágnest, aki május 12-én ünnepelte 80. születésnapját. A magyar filozófiai élet kiválóságai jelentek meg a Lábjegyzetek Platónhoz című kétnapos, tegnap'zárult szegedi konferencián, amelynek központi témája volt „A szabadság". A 25 tudós előadó, és a tanítványok nevében Gyenge Zoltán, az SZTE Filozófia tanszékének vezetője köszöntötte Heller Ágnes akadémikust, aki 1995-től a szegedi egyetem professzora volt, s 1999-ben innen vonult nyugdíjba, de egykori szobájának ajtaján ma is ott a névtáblája, ami apró jele a személyét övező szeretetnek és tiszteletnek. Heller Ágnes fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia, de rendszeresen hallatja hangját közéleti kérdésekben is. Fotó: Frank Yvette MUNKATÁRSUNKTÓL ^ Teljesült a Kübekháza által kitűzött cél: lesz tizedik, jubileumi Operettfalu. Korábban megírtuk: idén először a gála 6 milliós költségvetését részben támogatói kártyák kibocsátásával kívánja előteremteni a falu önkormányzata. Egyelőre csak nyilatkozatokat gyűjtöttek, korábban azt mondták: a pénzt csak akkor veszik át, ha biztosan lesz Operettfalu. Most már biztos, hogy július utolsó hétvégéjén megrendezik a település turisztikai attrakcióját. Április közepén Molnár Róbert polgármester úgy nyilatkozott: május 15-éig adtak maguknak időt, addig az 1500-tól 10 ezer forintos értékben kiadott kártyákból 2,5 millió forintnak össze kell jönni. 2,3 millió forintnyi kártya talált gazdára - jó része az utolsó napon, tegnap. - Özönlöttek a faxok, az e-mailek egész nap - fogalmazott a polgármester. A támogatói kártyák értékesítését folytatják, de a gála költségeit nemcsak ebből fedezik, hanem szponzori hozzájárulásból is. JÚLIUS VÉGÉN ÚJRA FELCSENDÜLNEK AZ OPERETTSLÁGEREK Fotó: Karnok Csaba