Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-15 / 113. szám

Péntek, 2009. május 15. Aktúális 13 » ZÁRT ÜLÉSEN TÁRGYALTÁK A TÉMÁT SZENTESEN Tovább tart a kötélhúzás a kórházi telekügyben A PÜSPÖKI PALOTÁBAN KAMPÁNYOLT SCHMITT PÁL ES SEMJEN ZSOLT 13-14 EP-mandátumra számítanak a fid eszesek A SZEGEDI PÜSPÖKI PALOTÁBAN KAMPÁNYOLT SEMJÉN ZSOLT (KÖZÉPEN) ÉS SCHMITT PÁL (JOBBRA). ÁTADTÁK KISS-RIGÓ LÁSZLÓNAK A FIDESZ VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁT Fotó: Schmidt Andrea Szegeden, a püspöki palotában kampányolt Schmitt Pál (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) csütörtökön. Schmitt közölte: a Fidesz 13-1A man­dátumra számít az EP-váiasztáson. Semjén szerint a választás alkalom arra, hogy az emberek „beírják az elégtelent a Bajnai kormány ellenőr­zőjébe". MUHKATÁRSUNKTÓl - A 22-ből 13-14 mandátum megszerzé­sére ad reális esélyt a Fidesz jelenlegi támogatottsága az EP-választáson - je­lentette ki Schmitt Pál (Fidesz), az Eu­rópai Parlament kulturális, oktatási és médiabizottságának alelnöke, a Fi­desz-KDNP listavezetője tegnap Szege­den. Szerinte a június 7-i voksolás „egyfajta első fordulója" az ország­gyűlési választásoknak. Hozzátette: az elmúlt két évben a kormány nem volt elég hatékony az uniós források lehívásában: „bennragadt a rendszer­ben" 900 milliárd forint. Hangsúlyoz­ta: el kell kerülni, hogy Magyarország más sebességgel fejlődjön, mint a több tagország. • • Politikai témájú # # sajtótájékoztató valóban ritkán van a püspöki palotában. Kiss-Rigó László Semjén Zsolt, a KDNP elnöke - szin­tén jelölt a közös EP-listán - arról be­szélt, hogy két zsákutca létezik az eu­rópai politizálásban: az MSZP-féie szervilizmus és a radikális körök Unió-ellenessége. Szerinte a Baj­nai-kormány hibát követ el, amikor „a túladóztatást és az emberek megsar­colását" választja, mert ez a gazdasági növekedés ellen hat. - Az EP-választás alkalom arra, hogy az emberek beír­ják az elégtelent a Bajnai kormány el­lenőrzőjébe - fogalmazott. - Politikai témájú sajtótájékoztató va­lóban ritkán van a püspöki palotá­ban, de egy európai választásra ké­szülve az egyház mint európai, sőt globális intézmény örömmel fogadja azokat, akik hasonló értékrendet val­lanak - reagált lapunk helyszínnel kapcsolatos felvetésére Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi egyházme­gye püspöke. Semjén Zsolt a keresz­tény civilizációra épülő Európáról be­szélt, azzal indokolta a nem megszo­kott helyszínt. A sajtótájékoztató után Schmitt Pál átadta a püspöknek a Fidesz választá­si programját. mwtswwMPfttnfR A MEGYE 5-RŐL 3 PERCRE KORLÁTOZTA A KÉPVISELŐI HOZZÁSZÓLÁS IDEJÉT Vásárhely liberálisabb Szegednél A falusi turizmus is csak hosszú távon és összefogás eredményeként hozhat sikereket. HOUÓSI ZSOLT Helyi specialitás Magyarországon a múlt század 30-as éveiben indult a falusi turizmus: a fővárosi polgárok köreiben akkoriban vált divattá módosabb gazdálko­dó családoknál nyaralni. Romantikusnak, már-már egzotikusnak tűn­hetett a budapestiek számára az ismeretlen vidéki életforma. Kemen­cében sült kenyeret, bográcsos ételeket ettek, előkerült a házi kolbász, sonka, olykor még a bor is saját termés volt. A háború után ennek a mozgalomnak is lőttek, igazából csak a rendszerváltás táján éledt újjá. A kilencvenes években a falusi turizmust sokan csodaszernek gon­dolták. Olyan véleményeket is lehe­tett hallani, hogy a mezőgazdaság • A falusi turizmus népességmegtartó erejének csökke­# # is csak hosszú nésével tízezrek megélhetésének új forrása lehetne. Bár ma már mintegy ezerötszáz faluban összesen majd negyvenezer vendég fogadására fel­készült, több mint hétezer magán­szállásadó várja a városiakat, azt is lehet tudni, hogy a húsz százalékot sem éri el ezeknek a szobáknak a kihasználtsága. Nyilvánvaló, hogy az ágazat a többség számára csak a mezőgazdaságból származó jövedelmeinek kiegészítését biztosíthatja, és nem választható el a hagyományos alaptevékenységektől. Nem úgy, mint például Olaszországban, ahol már egyre több olyan vidéki gazdaságot látni, amelyet teljesen átalakítottak a turis­ták fogadására. Ha beütjük valamelyik keresőbe az agriturismo szót, Toszkánától Szicíliáig ezrével találhatunk olyan birtokokat - a legsze­rényebbektől a minden elképzelhető luxussal felszereltekig -, ame­lyek a nagyvárosi mókuskerékből menekülők számára nyújtanak idillikus menedéket. Erre nálunk még kevés példa akad, a falusi turizmusnak is ugyan­az a gondja, mint sok más ágazatnak: nincs elég saját töke a fejleszté­sekhez. A többség beruházás nélkül szeretne jövedelemhez jutni, úgy, hogy a meglévő épületvagyont és a helyi természeti értékeket haszno­sítaná. A mi régiónkban pedig erre elég kevés az esély. Ahogy a polgár­mesterek is mondják: nem elég a szállás, program, látnivaló is kellene. Vagy valami attraktív helyi specialitás. És minőség. Nem győzik hangsúlyozni a szakemberek: a falusi turizmus is csak hosszú távon és összefogás eredményeként hozhat sikereket a települé­sek számára. Például Mórahalom az elmúlt években valóságos fürdő­városkává fejlődött, nyaranta nem is fő a fejük a környékbeli szállás­adóknak. Egyre több vállalkozó kínál megyénkben is különböző lovas szolgáltatásokat. Ez szinte egész évben megfelelő vonzerőt jelenthetne - az egynapos sütő-főző fesztiválokra ugyanis nem lehet építeni. Fideszes és szocialista képviselők együttes ellenállása miatt csak rész­ben tudta szigorítani a közgyűlési munka rendjét a megyei önkor­mányzat elnöke. Ezután a vitában 5 perc helyett csak 3 percig beszélhet­nek a képviselők. A megyében ahány város, annyi szokás, de ebből a szempontból Hódmezővásárhely közgyűlése liberálisabban működik, mint Szegedé. BAKOS ANDRÁS Azt is szerette volna elérni a megyei közgyűlés elnöke, Magyar Anna, hogy a képviselők módosító javaslata­ikat az ülés előtt 3 nappal, írásban ad­ják be - szóban, az ülésen már ne. A szervezeti és működési szabályzatot az április 30-i ülésen 9 pontban módo­sították, de az előbb emh'tett változta­tást csak 6 igen voks támogatta, 15 nem és 10 tartózkodó szavazat ellené­ben. A vitában a makói Marosvári At­tila érvelt a leghatározottabban a vál­tozás ellen, mondván: ha az ülés előtt három nappal kell módosító javaslatot készíteni, mi értelme a vitának? Az 1971 óta megyei közgyűlési tagként dolgozó Molnár József a képviselői munka korlátozásáról beszélt, és szó­ba hozta: a tanácsrendszer idején elő­ször nem korlátozták a hozzászólás idejét, majd 5 perc lett, de nem tartat­ták be. - 3 perc kevés arra, hogy az ember ki tudja fejteni a véleményét például egy több milliárd forintos költségvetésről - véli a megyei köz­gyűlés doyenje. A történet azért érdekes, mert ha megvizsgáljuk, hogy a megyében má­sutt hogyan próbálják mederben tar­tani a tanácskozást, kiderül, olyan, mintha a fideszes vezetésű megye a baloldali irányítású Szeged közgyűlés­ének munkarendjét másolta volna le. A megyeszékhelyen ugyanis tényleg 3 nappal az ülés előtt kell leírni és bead­ni a módosító javaslatot. A szegedi városházi üléseken a tár­gyalt témáról a képviselőcsoportok véleményét 6-6 percben fejtheti ki egy-egy megbízott, majd a vitában 3 perces hozzászólásokra van mód. Ezt a metódust át is vette most a megye, ahol eddig 5 percben lehetett hozzá­szólni a disputához. Ami a településeket illeti, minde­nütt máshogyan szabályozzák a vitát. Csongrádon az előterjesztő 10 perc­ben, a bizottságok vezetői 5 percben beszélhetnek az adott témáról, ahogy később a vita résztvevői is. Szentesen az első felszólalás időtartamát nem szabályozzák - de 5 perc szokott lenni -, a második hozzászólásra 5, a har­madikra 2 perc jut. Szentesen szabad szóban is módosító indítványt tenni, vita közben, Csongrádon ezt nem sza­bályozzák. Makón 5 perc a hozzászó­lás időtartama, és lehet vita közben módosítani az előterjesztésen, de másban változtattak az SZMSZ-en, ami ellen tiltakozott is az ellenzék. Hódmezővásárhely közgyűlése ke­vesebb kötöttséggel működik, mint Szegedé: itt az SZMSZ szerint a módo­sító javaslatot az ülés kezdete előtt, írásban kell beadni, ám van mód a • • A képviselők # W módosító javaslataikat az ülés előtt 3 nappal, írásban adják be. Magyar Anna szóbeli előadásra is. A bizottsági véle­ményt 2 percben ismertetik, a vitában viszont 5 perc az időkorlát - hivatalo­san. Ezt ugyanis nem szokták mérni, így a képviselők olykor betartják, máskor meg nem, és ebből még soha­sem volt probléma. Visszadobta a labdát a megyei köz­gyűlésnek a szentesi önkormányzat a kórházi telekügyben: csak feltéte­lekkel és az ajánlottnál magasabb vételárért válna meg a város a sür­gősségi tömb bővítéséhez szükséges tf78 négyzetméteres földdarab tulaj­donjogától. BÍRÓ DÁNIEL Kötélhúzásra hasonlít a szentesi kór­ház sürgősségi osztályának tervezett bővítésével kapcsolatos telekvita, ami a pályázaton nyertes megyei közgyű­lés és a tulajdonos helyi önkormány­zat között húzódik már hetek óta. Megírtuk: 480 millió forint támogatást ítéltek meg első körben a fejlesztés­nek, ehhez kell még 48 milliós önrészt biztosítania a fenntartó megyei önkor­mányzatnak. Utóbbival nincs is gond, a helyszínként megjelölt 478 négyzet­méteres kórházi telek tulajdonlása vi­szont megosztotta a feleket. Tegnapi számunkban Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke írt nyílt levelet Szir­bik Imre polgármesternek, amelyben azt kérte, mielőbb döntsön a városve­zetés, különben veszélybe kerül a fél­milliárdos beruházás. Csütörtökön zárt ülésen tárgyalta a telekügy előterjesztését a szentesi képviselő-testület, ami után csak annyit mondott Sztancsics Csaba jegyző, hogy javaslataikat elküldik Szegedre, a megyeházára. Más forrás­ból úgy értesültünk, feltételhez kötné Szentes a telek eladását. Úgy tudjuk, a város által régóta tervezett új műtő­blokk építése került a vita közép­pontjába. Információink szerint a szentesiek azt szeretnék, hogy megál­lapodásban rögzítsék a felek, ki mi­lyen terhet vállal a még meg sem pá­lyázott fejlesztés megvalósításában, illetve a későbbi üzemeltetésben. A megye által ajánlott vételárat is keve­sellték Szentesen, mondván, ha félá­ron adják el a telket, a legközelebbi ingatlanügyletnél rosszul járhat a vá­ros. Lapunk úgy tudja, május 27-én újra napirendjére tűzi a megyei köz­gyűlés ezt a kérdést, és ha döntenek a Kurca-partiak igényeiről, a május végi szentesi önkormányzati ülésen kerülhet pont az ügy végére. B KÉPVISELŐK AZ ÜGYRŐL. A ta­nácskozás előtt megkérdeztük Horváth István és Kálmán János képviselőt. A Pálmások Szövetsé­gének elnöke azt mondta, lehető­séget kell teremteni a fejlesztésre, mert fontos a térség lakói számára, de a tulajdonjog átadását nem tá­'mogatja. Horváth hozzátette, in­kább a tartós bérbe vagy haszná­latba adást tartaná jó megoldás­nak, különösen annak tükrében, hogy tudomása szerint ez is meg­felelne a pályázati kiírásnak. A fi­deszes Kálmán úgy fogalmazott, reméli, hogy a tulajdonjog átadá­sáról megszületik a megállapodás. Csatornatetőket ja vita na k MUNKATÁRSUNKTÓL okokból - 5 napig tart, emiatt részle­Javítja hétfőtől péntekig a nagykörúti ges sávlezárásra és forgalomkorláto­csatornatetöket és víznyelőrácsokat a zásra kell számítani a Párizsi körút Szegedi Vízmű Zrt. és a Magyar Közút Bertalan híd felé vezető külső sávjá­Nonprofit Zrt. A 40 fedlap szintbe ban, a Gutenberg utca és a Kossuth emelése és rögzítése - technológiai Lajos sugárút között.

Next

/
Thumbnails
Contents