Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-14 / 112. szám

Csütörtök, 2009. május 14. Bizalmasan 13 Orvosi bravúr a mutet A FIATAL NŐ JÓ HANGULATBAN TÁVOZOTT A KLINIKÁRÓL, MEGMENTETTÉK AZ ÉLETÉT Fotó: Schmidt Andrea -» Folytatás az 1. oldalról Kétségbeestek, hiszen két gyermeket a 3 és fél éves Gittát és a 16 éves Zolit nevelnek, akiknek szükségük van az anyukájukra. A neurológiáról az idegsebészetre vitték át a fiatal nőt, ahol több vizsgálat után Barzó Pál, a szakklinika vezetője kereste fel. - Elmondta, hogy van egy forradalmian új lehetőség, amivel szinte kockázatmentesen lehet eltávolítani a daganatot. Meg azt, hogy ilyet még sehol sem csináltak Magyarországon. De pár hetet még várni kellene rá, mert az egyik, ehhez szükséges gép csak akkor érkezik meg - magyarázta Brigitta. Ügy döntöttek, kivárják, és vállalják a teljesen újszerű műtét kocU módszer - egyben A forradalmi eljárás lényege, hogy 4 olyan technológiát kombinálnak egymással, amit itthon eddig csak külön-külön alkalmaztak. A műtét előtt egy funkcionális MR-vizsgálattal és úgynevezett traktográfiával felmérik az agyi beszéd- és mozgatóközpontokat, illetve az onnan eredő idegpályákat, hogy elemezhessék azok elhelyezkedését a daganathoz képest. A harmadik kellék a 3 dimenziós neuronavigációs rendszer. Ez az MR-állóképekbóT egy 3 dimenziós rekonstrukciót készít, ami a műtét közben folyamatosan láthatóvá teszi, meddig és hogyan metszhet a sebész. így a daganatot ki tudja venni, de a feltérképezett fontos idegpályákban nem okoz kárt. Eddig itthon ezt a 30-s rendszert senkinek sem sikerült összekapcsolnia a másik két vizsgálattal, ezért az idegsebészek a műtét előtt készült állóképekből voltak kénytelenek dolgozni. Hogy a daganat eltávolítása teljesen biztonságos legyen, a műtétet éber állapotban végzik - ez a 4. elem. A beteget folyamatosan kérdezgetik, és mozgattatják vele a végtagjait, miközben állandóan figyelik a 3D-s navigációs rendszert. A „high tech" eljárások együttes alkalmazásával az agydaganat eltávolítása a legnagyobb biztonsággal végezhető el. • • Ha az idegpályák # # megsérülnek, a beteg később nehezen vagy egyáltalán nem tud beszélni Barzó Pál kázatát. Brigitta - hosszas orvosi háttérmunka után - múlt csütörtökön került műtőasztalra. Miután felnyitották a koponyáját, felébresztették, és folyamatosan beszéltették, de nem emlékszik rá, miről volt szó. Az orvosok szerint ez nem is csoda. Az már inkább csoda, illetve orvosi bravúr, ahogy a nagyjából háromórás, hazánkban egyedülálló és a világon is csak néhány helyen alkalmazott műtétet elvégezte a hattagú team. - Az agydaganat eltávolításának az egyik leggyakoribb kockázata, hogy miközben kivesszük a tumort, megsérthetünk olyan fontos idegpályákat is, amelyek a beszédért vagy a mozgásért felelősek. Ha ezek megsérülnek, a beteg később nehezen vagy egyáltalán nem tud beszélni, nem érti a beszédet, és mozogni sem tud rendesen - magyarázta Barzó professzor. Az ilyen, beszéd- vagy mozgatóközpont közelében lévő agydaganattal operált betegek 40-45 százalékának sérült eddig a beszélő-, beszédértő és mozgási képessége. Az új, itthon egyedülálló műtéti megoldással viszont amelyben neurológusok, aneszteziológusok és idegsebészek komoly együttműködésére volt szükség - ennek a kockázata 1 százalékra csökkenthető. A legkisebb odú után is fizetni kell Mindenki számol, amióta a jövő évi adótervekbe bekerült: 2010. július l-jétől bevezetik az érték alapú ingatlanadót. Egy 8 millió forintos panellakás után évi 15 ezer forintot kellene fizetni. MUNKATÁRSUNKTÓL Nincsenek kivételek, a nyugdíjasok se mentesülnének a tervezett ingatlanadó alól. Ha nem fizetik, akkor ráterhelik a házra, és majd az örökösök megadják az államnak a tartozást, a jegybanki alapkamattal növelt összegben. Lehet számolgatni - mellesleg minden magyar ezt teszi tegnap óta. Nálunk ugyanis európai összehasonlításban kiemelkedő mértékű, 90 százaléknál is magasabb a magántulajdonú ingatlanok aránya. Egyelőre az az elképzelés, hogy a termőföldet leszámítva valamennyi ingatlan után adózni kellene, a lakások után kevesebbet, az üdülők, telkek, garázsok után többet. Az adó alapja az az érték, amelyet az önkormányzat számol ki az övezet, az alapterület és az épület kora alapján. Ha nem értünk egyet a kalkulált értékkel, kérhetünk értékbecslést a saját szakállunkra: ez körülbelül 15-40 ezer forintba kerül. Ingatlan értéke 1 Adókulcs (%) 1 Fizetendő adó (Ft/év) 2 millió Ft-ig 0 2-10 0,25 8 milliós panellakásnál 15 000 10-30 0,35 16 milliós lakásnál 41 000 300,5 35 milliós háznál 115 000 Üdülő, garázs, egyéb ? 1 2 milliós garázsnál 20 000 FORRÁS: DM/DV-GYÜJTÉS DM-GRAFIKA A lakásoknál sávos adózást alkalmaznának. 2 millió forintig a 0 kulcs élne, a 2-10 millió forint közötti 0,25 százalék, a 10-30 millióig terjedő sávra 0,35, a 30 millió feletti ingatlanértékre pedig 0,5 százalék adó jutna. Az éves teher tehát egy 8 millió forintosra taksált szegedi panellakásnál évi 15 ezer forint lenne - 2 milliósig 0, afelett, például 6 milliós ingatlan után 0,25 százalék -, míg egy 35 millió forintot érő háznál 115 ezer forint az adó. A példánál maradva: ha a lakótelepi lakásban élő minden hónapban beletesz egy dobozba 1250 forintot, elvben kis megrázkódtatással túléli az ingatlanadót. De tudjuk, a valóságban mindez nem így működik. Borul például az elmélet, ha van egy garázs is az illető nevén. Az egyéb ingatlanoknál a becsült érték 1 százalékát kellene kifizetni - sávok nélkül, egységesen. Már napvilágot láttak olyan számítások is, hogy a magyarok 58 százalékának 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlana van, 34 százalék vásárolt be 10-30 millió forintos lakásból, és a 2 milliónál kisebb értékű ingatlanok aránya mindössze 6 százalék. ÚJSZÁSZI ILONA Jössz moziba? És tanított - arra, hogy lássunk, ne csak nézzünk. „Nem emlékszem." „A gyerek születése előtt. Most két éves..." A mozimánia mai arányait fölmérendő a szerkesztőségben találomra megkérdezett tizenöt munkatársam közül tíz több mint egy hónapja látott szélesvásznúra vetített történetet. A kérdésre csak öten vágták rá azonnal, hogy mikor és mit néztek meg. Ketten visszakérdeztek: „Miért? Mozit szervezel?" Erre előtörtek az emlékképek. „Jössz moziba?" Körbejárt az osztálytársak között a füzetből kitépett lap óra közben! Hol a fiúk, hol a lányok indítottak a kérdéssel, alatta: a filmcím és a kezdési időpont, majd a dagadó névsor. Késő I Es tanított délután a csongrádi mozi előtt verő# # - arra, hogy dött össze újból a gimis osztály magja. A hátsó sorokba kértük a jegyeket. Nem csak a film jelentette élményre számítva. Sok „első eset" esett ott meg. Az első érintés, az első átkarolás emléke ugyanúgy megmarad, mint az első igazi filmélmény: a Zabriskie Point, Michelangelo Antonioni első amerikai fdmje. Filmet persze nem csak moziban lehetett nézni akkoriban se. A nagy rendezők celluloidra rögzített remekműveit a szegedi egyetem bölcsészkari „audmax"-ában a táblára kifeszített lepedő jelentette vásznon mutattatta be sorra Grúber Laci bácsi. Legendás filmmúzeumában, a hetvenes évek végén iránytűt is adott mindahhoz, amit „meg kell nézni". Így ablakot nyitott egy nagyon is zárt világban. És tanított - arra, hogy lássunk, ne csak nézzünk. Ma a mozi haldoklik. Jó, ha tizenöt néző vesz jegyet egy-egy vetítésre az „én mozimban", a csongrádiban. A mai tiniknek már nem az egyetlen randilehetőség a mozi. S persze nem is az egyetlen hely, ahol „néznek, mint a moziban". Mert a filmmániások tobzódhatnak: a multiplextől kezdve az otthoni házimozis DVD-zésen át a számítógépes letöltésekig óriási a hozzáférési lehetőség. A mozizás árérzékeny élmény. Ettől függetlenítette magát a filmgyártás. El is kerüli a válság. Ezt sugallja a tegnap kezdődött 62. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, ahol előrukkoltak a friss adatsorral: tavaly rekordmennyiségű filmet forgattak az EU-ban, és ha csak fél százalékkal is, de nőtt a moziba járók aránya. KIJÁRNAK BÁMÉSZKODNI AZ ÉPÜLŐ TISZA-HÍDHOZ Betonozzák a pilléreket Az M43-as autópálya nyomvonalán, az épülőTisza-hídnál már a pilléreket betonozzák. A sztráda többi szakaszán a földmunkáknál tartanak, az 5-ös és a 47-es út között pedig hamarosan emelkedni kezdenek a töltések. FEKETE KLÁRA Az M43-as sztráda első szakaszán, a régi 5-ös út és a 47-es között hozzáfogtak a töltések építéséhez, valamint kiváltottak egy 220 kilowattos távvezetéket - tájékoztatott a munkálatokról a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője, Fazakas Orsolya. Azok az autósok, akik az 5-ös út kettős körforgalmához érve lassítanak, vagy a 47-esen veszik vissza a sebességet, megfigyelhetik, hogyan emelkednek majd napról napra egyre magasabbra a töltések. A második szakaszon belül építik meg a 660 méter hosszú Tisza-hidat: ez a laikusok számára is a legérdekesebb munka. Miután több évtized is eltelik két Tisza-híd építése között, sok szegedi jár ki a töltésre bámészkodni. De tudni kell, hogy a két part közé beállított uszályhídon csak a kivitelezők járműveit engedik át a túlsó partra, itt az érdeklődők nem kelhetnek át. Az elmúlt hetekben az ártéri M43-AS. A régi 5-ös úttól Makóig tartó 31,6 kilométeres, 61 milliárd forintos költségvetéssel, uniós támogatással épülő M43-ast négy szakaszra osztották, a munkát is négy konzorcium nyerte meg. A legnagyobb kihívás a 47-es úttól az algyői olajmezőn, majd egy híddal a Tiszán átvezető és Marosleiéig elérő, második szakasz kivitelezését tartják a szakemberek, azt, amelyiknél mi is jártunk. A kétszer 2 sávos sztráda első szakasza 2009 novemberére, a többi - a 7 kilométeres főúttal együtt, amely a 43-as útra vezeti vissza a forgalmat - 2010 augusztusának végére készül el. híd pilléreinek zsaluzását, vasszerelését, betonozását végezték - magyarázta el a kommunikációs vezető. A mederhíd pillérei közül a bal oldalinak elkészítették a cölöpösszefogó gerendáját is. A harmadik szakaszon - ez ér el Maroslele magasságából Makóig - elkezdődtek a kishidak, az alul- és felüljárók próbacölöpözései. Itt azonban még csak az előkészítő földmunkák nál tartanak, mivel elhúzódtak a régészeti feltárások. AZ IDEIGLENES ÁTKELŐN NAGY A SÜRGÉS-FORGÁS Fotó: Miskolai Róbert