Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-12 / 110. szám

Kedd, 2009. május 12. Megyei tükör 17 A GEOLÓGUS NEM KÜLDTE TOVÁBB A FELHÍVÁST, INKÁBB SZÁMOLT Makói gáz: e-mailben terjedt az összeesküvés-elmélet GÁZKUTATÓK A MAGYAR ALFÖLDÖN. EHHEZ A MUNKÁHOZ NEM CSAK FÚRÓ ÉS TÜRELEM KELL Fotó: Karnok Csaba A gáz egy része a Molé Azt már korábban leírtuk, hogy ha sikerül a kitermelés, a gáz egy része a Molé lesz. A Heti Válasz úgy értesült, AO-AO százalékban a Molt és az Exxon Mobilt, 20 százalékban a Falcont illeti a kitermelt energiahordozó. A tervek szerint 2012-től hozzák föl a gázt, évi 10 milliárd köbméteres teljesítménnyel. Mivel az ország éves gázszükséglete 1A-15 milliárd köbméter, tényleg nem mindegy, sikerül-e a három cég közös vállalkozása. A kutatás egyébként a tervek szerint zajlik: a Falcon Oil május A-én közölte, hogy a Földeák-1 nevű kutatóhelyen elérték a végleges mélységet. A SZEGEDI GYÓGYSZERTÁRAK AZT SZERETNÉK, HA A FEKETESAS PHARMA KFT. ELVÁLLALNÁ AZ ÉJSZAKÁZÁST Ügyelet: még mindig nincs megállapodás Egyelőre nem született megegyezés a gyógyszertári ügyelet ellátásáról Szegeden. A városban AO patika van, ebből hetet a Feketesas Pharma Kft. üzemeltet. Mivel nagy a forgalmuk, a többi gyógyszertár azt szeretné, ha ők vállalnák el a feladatot. MUNKATÁRSUNKTÓL Az április elején összehívott egyeztetésen nem született megegyezés a készenléti és ügyeleti ellátásról a szegedi gyógyszertárak között. A problémát az okozza, hogy a plázában működő gyógyszertár nem vállalja tovább a feladat ellátását. Ha nincs „önkéntes ügyeletes", akkor valamennyi közforgalmú gyógyszertár kötelezhető a feladat ellátására. Az ÁNTSZ kénytelen hatósági döntést hozni, és ki kell jelölnie azokat a gyógyszertárakat, amelyek kötelesek ellátni ezt a feladatot. Szegeden több mint 40 patika található. Ebből hetet a Feketesas Pharma Kft. üzemeltet Pingvin patika és Panda patika elnevezéssel, a belvárosban, lakótelepeken és Üjszegeden. A Tisza mentén más városokban is működnek „A kicsit más gyógyszertárak" szlogenű Pingvin patikák. Dr. Görög Judit igazgató szerint ezek a patikák annyiban „mások", hogy állják a sarat a piaci versenyben, színvonalasak, árukészletük nagy, önkiszolgáló polcokkal, gyógynövénnyel, gyógyászati segédeszközökkel, akciókkal és hűségInternetes lánclevélben buzdít „harcra" a Makó alatti gázvagyon visszaszerzéséért egy ismeretlen, aki szerint e kincs birtokában nem kellene megszorító csomag, emelni lehetne a béreket és a nyugdíjakat is Magyarországon. A levelet sokan továbbküldték. Eljutott egy geológushoz is, aki tájékozódott, papírt, ceruzát fogott - és nyilvánosan leszámol egy összeesküvés-elmélettel. BAKOS ANDRÁS Magyar táltosok 2007 februárjában jelképesen már visszafoglalták a Makóárok mélyén lévő gázvagyont a külföldi szénhidrogén-kutatóktól. Most elektronikus lánclevélben terjed egy felhívás, amely harcra buzdít „mindazért, ami még megmenthető". Eszerint a Makó közelében talált gázkincs „akkora bevételhez juttathatná a magyar államkaszszát, amely rövid idő, mondjuk öt-tíz év alatt a magyar életszínvonalat körülbelül az ausztriaira emelné", „avagy fel lehetne függeszteni a megszorításokat, sőt emelni lehetne a nyugdijakat és a béreket, és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani". A levél szerint az Alföld mélyén lévő „600 milliárd köbméteres gáztartály" eléréséhez nem kellett más, „csupán fúró és némi türelem". A levélíró szerint „felfoghatatlanul sok pénz" lesz a külföldieké, ám azért, mert lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthető". A levél járja az országot. Eljutott többek között - lapunk szerkesztőségéhez is, és Bartos Péter geológushoz, aki ahelyett, hogy továbbküldte volna, tájékozódott - mint lapunknak elmondta, többek között a mi internetes oldapontokkal is várják vásárlóikat. Mivel forgalmuk folyamatosan növekszik, a többi gyógyszertár azt szeretné, ha ők vállalnának többletkötelezettséget, és ellátnák az ügyeleti feladatokat. - Több ötletünk is volt a szegedi ügyelet megoldására, de sajnos nem lunkról is - és számolt, majd közzétette számításának eredményét a blogján. Bartos dolgozott az Országos Kőolaj, és Gázipari Tröszt Nagyalföldi Kutató és Feltáró üzeménél, az Algyői RD-625 számú kőolajkutató fúrásánál, később a Vízkutató és Fúró Vállalat Geofizikai részlegénél, a Földtani Kutató és Fúró Vállalatnál. Olyan szempontokat hoz szóba, amelyeket a gázt kutató cégek - a TXM, az Exxon és a Mol - üzleti érdekeik miatt nemigen forszíroznak. Bartos leszögezi: a kincs megszerzéséhez nemcsak fúró és türelem kell, hanem megfelelő eszközök is, a szakértelem mellett: körülbelül egymilliárd forintba kerül egyszer lefúrni 6000 méter mélyre, és mifelénk 4000 méternél mélyebbre még nem hatoltak le. Ez a befektetés közel sem biztos üzlet, ezért nem vállalta eddig hazai cég. Ami pedig a 600 milliárd köbméternyi gázt illeti, arra figyelmeztet, a cégek feltárás előtt fölfelé szoktak kerekíteni, hogy könnyebben jussanak bankhitelhez, és olyan üzlettársakhoz, akikkel meg lehet osztozni a költségeken. A Makó-árkot kutató Falcon Oil is így tett, részvényei értékesebbek is lettek. Bartos szerint kiderülhet, hogy legföljebb 400 milliárd köbméternyi gáz van ott. Ebből a gyenge rétegnyomás miatt 150 milliárd termelhető ki olcsón, aztán valamit - általában gázt, vizet - le kell nyomni, hogy följöjjön a többi. 40-50 kitermelő helyre és csővezetékekre lehet szükség. A geológus becslése szerint 100 milliárd forintnyi beruházás és jó szerencse kell ahhoz, hogy elkezdődjön a termelés. Amelynek hasznáért 12 százalék bányajáradékot kap az állam, plusz a helyi, a jövedéki adóból származó bevételt, de különadót is fizettethet a kitermelőkkel - miközben nem sokat kockáztat. Így pedig másképp fest a történet. született megállapodás a patikák között. Javasoltuk például, hogy húzzunk 1-2 kilométeres kört a központi orvosi ügyelet körül, és azok a gyógyszertárak, amelyek a körön belülre kerülnek, vállalják el az ügyeletet. Így cégünk három patikáját érintette volna a kötelezettség - magyarázta dr. Görög Judit. További lehetőségként felajánlották, hogy „bevállalják" egész Szeged gyógyszertári készenlétét és ügyeletét, amennyiben a többi patika szombat délután és vasárnap nem tart nyitva a hétvégi ügyelet éjszakai része ugyanis veszteséges. Ez a javaslat sem nyert. - Mivel a szegedi gyógyszertárak 17 százaléka hozzánk tartozik, további lehetőségként azt javasoltuk, hogy az összes ügyeleti teher 17 százalékát mi vállaljuk, ha a többi patika is vállalja a rá eső részt - mondta dr. Görög Judit. Azt is felvetették, hogy kérjék fel a várost, anyagilag támogassa az ügyelet, ahogyan Budapest egyes kerületeiben is teszik. Megegyezés végül nem született. Mindenki az ANTSZ hatósági döntésére vár. Gyorsan öregszik az akácvirág Kevesebb, ezért drágább lesz idén a méz. A hosszú tél miatt később fejlődnek ki a munkás méhek. A virágok közül a repce a szokásosnál kevesebb nektárt adott - a csapadékhiány következményeként. Az akác pedig a hirtelen jött jó időben a szokásosnál gyorsabban elvirágzik. Hiány nem várható a hazai mézből, de az ára kilónként 100-150 forinttal is nőhet. KOVÁCS KRISZTA Nem volt szerencséje a repcével, ezért az akácban bízik a kisteleki Sipos István méhész, akinek 500-600 méhcsalád dolgozik. Azt mondta, még egy hét kellene a méheinek, hogy kifejlődjenek. Az akác a szokásos június 10-e helyett várhatóan már május 25-ére elvirágzik. A hosszú tél miatt nincs összhang a virágzás és a méhek fejlődése között. Csapadékból viszont nem hullott elegendő, ezért csökkent a nektárképződés. Tehát - a múlt évihez képest - kevesebb lesz a méz. - Az időjárás felgyorsult: az akác egy nap alatt egy hetet „öregszik". A munkás méhek 21 nap alatt fejlődnek ki, nem tudnak gyorsabban - magyarázta Sipos István. A hosszú, március végéig tartó tél miatt sokáig a kaptárban maradtak a méhek, az egyedek utánpótlása lassabban zajlott. Az áprilisi jó időben a növények néhány nap alatt „behozták" a lemaradásukat, de erre a méhek nem képesek. • SIPOS ISTVÁN EGY KISTELEKHEZ KÖZELI TANYÁN MÉHÉSZKEDIK Fotó: Segesvári Csaba - A növények viszont a szárazság miatt nem úgy fejlődnek, mint máskor. A repceföldek szépen sárgállottak, de a nektárképződés csekélynek bizonyult - a csapadékhiány miatt. A méhész vagyona fönt van az akácfán. Most úgy tűnik, hogy a bevétel nem fedezi a költségeket. Kiszámíthatatlan, hogy idén mennyi mézünk lesz. Megítélésem szerint egy közepes év 20-30 százalékát termeljük meg az idén panaszkodott a méhész. - Egy jobb évben átlagosan 20-25 kiló mézet termel egy méhcsalád. Idén 5-8 kiló lett a repcéből - mondta a szegedi Lászlóffy Zsolt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezető szaktanácsadója, aki maga is gyakorló méhész. - Évente 20-25 ezer tonna mézet termelünk országosan. Ebből 5000 tonna jut belső fogyasztásra. Idén várhatóan 20 ezer tonna mézünk lesz. Hiány tehát nem várható, csak drágulás. B HORDÓNKÉNT. Drágul a repceméz hordónkénti ára: tavaly 480-at adtak kilójáért, idén 580 forint az indulási ár, ami az ősz közeledtével emelkedik. Lászlóffy Zsolt méhész és szaktanácsadó szerint akár 150 forint is lehet a drágulás a tavalyihoz képest. M f

áMi c /fJP| £ rrg i PINGVIN PATIKA A CSONGRÁDI SUGÁRÚTON Fotó: Schmidt Andrea