Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-04 / 80. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. április 9. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1951 (k2. rész) PADLÁSSÖPRÉSSEL A T NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1951-ből. DARVAS MINISZTER. „Szegeden holnap délután 6 órakor, az Ady téri egyetem nagytermében Darvas József vallásés közoktatásügyi miniszter tart előadást a Szovjetunióban szerzett élményeiről" (február 6., kedd). MUNKÁSLAKÁSOK. „Hódmezővásárhelyen rövid időn belül megkezdik egy új kétemeletes, 38 lakásos bérház építését a Lenin utcában" (március 9., péntek). ÁPRILISA. „Szeged dolgozói hálájuk és szeretetük jeléül ma ünnepségeken emlékeznek meg hazánk felszabadulásának 6-ik évfordulójáról. Délelőtt 10 órakor a Széchenyi téri Szovjet hősi emlékmüveket koszorúzzák meg. Délben 12 órakor a városi tanács díszközgyűlést tart. Itt Tombácz Imre elvtárs, a Függetlenségi Népfront szegedi bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Este 6 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban rendez díszelőadást a városi tanács. Dénes Leó elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mond beszédet, majd azután a Dohányon vett kapitány című nagysikerű szovjet operettet mutatják be" (április 4., szerda). HÚSADAG. „A mai naptól kezdve a külvárosban lévő hentesüzletekben is kapható hús, tehát az érdekeltek a húsadagjukat a lakásukhoz legközelebb eső hentesüzletben is kiválthatják" (május 26., vasárnap). EMLÉKBÉLYEGZÉS. „A posta a 80 éves magyar bélyegkiállítással kapcsolatban emlékbélyeget hoz forgalomba. A bélyeg forgalomba hozásának napján, szeptember 10-én Szeged 1. postahivatal elsőnapi bélyegzőt használ" (szeptember 6., csütörtök). GYERMEKKÖLCSÖN. „Bíró Lászlóné, a Fáklya mozi jegyszedőjének kettős örömet hozott a békekölcsönjegyzés első napja: gyönyörű gyermeke született és alkalma nyílt jegyzésével hitet tenni a dolgozó nép állama mellett" (október 6., szombat). SPORTPÁLYA. „A Szegedi Falemezgyár, a Jutafonógyár és a Sertéshizlaló dolgozói összefogtak s sportmozgalmuk továbbfejlesztése érdekében új sportpályát akarnak építeni a volt rabtemető helyén" (november 3., szombat). TÉLI STRAND. „A Szegedi Fürdő AV" Sztálin körúti épületét újjáfestették. „Vasárnaptól kezdve téli strandot nyitnak meg, vagyis közös uszodát, amelyhez melegvízmedencét és pihenőhelyeket is csatolnak férfiak és nők számára egyaránt" (november 13., kedd). ÚJSZEGEDI VÍZTORONY. „Népgazdaságunk a víztorony építésével az ötéves terv harmadik évében, 2 milhó forint beruházással megoldja az újszegedi vízellátás problémáját." „Alapjainak előkészítést november 7-re befejezték" - Szabó Sándor és Polcsán Mihály vasbetonszerelő sztahanovisták rohammunkájával (november 14., szerda). EGYETEMI SZÁRNY. A volt Árpád utca helyén a szegedi egyetem természettudományi kari épülete új szárnnyal gyarapodik. A 260 személyt befogadó tantermet november l-jén adták át. Sztálin születésnapjára szeretnék tető alá hozni a 4 emeletes, úgynevezett Béke-épületet, melyben laboratóriumok, tanuló- és kutatószobák kapnak helyet (december 7., péntek). „LIM-LOM BOLT". „Néhány nappal ezelőtt nyílt meg Szegeden is a „Lim lom bolt" (a Mikszáth Kálmán utca és a Valéria tér sarkán). A beszállított hulladékot nemcsak pénzért veszik át, hanem azért, ha a gyűjtő kívánja, értéken felüli használati cseretárgyakat adnak" - például üvegárut, konyhafelszerelést (december 30., vasárnap). Ű

További információk. WTÓK MNHPPINNR Í Témáról ax iMonmln! Ötvenkilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenkettedik állomása: 1951. „A munka fokozott lendületével, nagy építeni akarással kezdték az új évet az üzemi dolgozók" - állítja a január 3-i címoldal. Am az esztendő a mezőgazdaság megregulázásáról szól. A NÉPNEVELŐ Gyapot Kiszomboron „Megrövidítik a gyapot érési idejét Szegedert - Az egyetem földrajzi intézetében szovjet tapasztalatok és hazai megfigyelések alapján kísérleteznek a gyapot érési idejének csökkentésére" számolunk be január 4-én a Wagner Richárd vezetésével dolgozó „komplex-brigádok" erőfeszítéséről. „A kiváló gyapottermésért 74 dolgozó részesült jutalomban a kiszombori állami gazdaságban" - hangsúlyozza Détári Vilmos levele. „Nálunk az 1950-es évben 72 holdon termeltünk gyapotot 5 mázsa 97 kilós átlaggal." A legkisebb jutalom 280 forint, a legtöbb - Szántó Annáé A szegedi Mars térből lett Marx téren áruikkal sorakozó termelők FOTÓ: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY A fejadagok rendszerét január 6-án táblázatban tesszük összehasonlíthatóvá. Kiderül: míg Budapesten, az iparvidéken, a legnagyobb városokban a sztahanovisták és az állami vállalatok munkásai 1,2-1 kg cukrot kaphatnak, addig csak 1-0,8 kilógrammot vihetnek haza az ország többi városában és a községekben élők. Arcél: Gábor Arnold (1892-19A8) Gábor Arnold 1892. március 23-án született. Klasszikus újságíróként, a szakma minden területén dolgozott. Megjelentek írásai a Szegedi Napló, a Szegedi Népszava hasábjain is. Lapunk belső munkatársaként hangverseny- és színházi bemutatók kritikusaként szerzett nevet magának - például a fiatal Fricsay Ferencről, a később világhírű karmesterről ő írta az első méltató sorokat. A Szegedi Újságírók és Művészek Otthonának 19A5-ben egyik alapítója volt. 19A8. november 23-án hunyt el. Temetésekor a ravatalt „a nemzetiszínű Jókai-lepel borította" - olvasható lapunkban. Koporsójánál a Délmagyarország szerkesztősége nevében Antalffy György akkori főszerkesztő, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Gáli István állt, a színházi premierek rendszeres méltatójától Both Béla, a színház igazgatója vett búcsút. 528 forint. Közben ugyanezen az oldalon közzé tesszük: „dolgozók nyilatkozatai és levelei a cukor- és finomlisztellátás szabályozásáról" erősítik, hogy „örömmel és megelégedéssel fogadták Szegeden is a minisztertanács rendeletét", mert: „az ellenség most már nem vásárolhatja föl előlünk a cukrot", „igazságos az elosztás". A „padláslesöprést" mintegy ösztönözve a beadás mennyiségétől teszi függővé a földművesek fejadagját július 1-jétől az élelmezésügyi miniszter rendelete. Kulákszabotázsok A megszégyenítés is propagandaeszköz lesz: „Keményen kell elbánni a szabotáló kulákokkal, dolgozó népünk sötét ellenségeivel" - harsog a január 21-i cikk címe. Alatta olvasható: „a szentesi kulákok több százezer forint adóval vannak hátralékban, s emellett a tej- és a zsírbeadást is szabotálják. Váradi Imre szentesi kulák hónapok óta nem szálút a szövetkezetbe tejet. F. Török Imre Marx téri, özv. Szabó Péterné alsóréti, Pásztor Ferenc szentlászlói, Négyesi József donáti kulákok hasonlóan sok bter tejjel vannak hátralékban, s közben a tejet vagy feketén adják el, vagy jószágaikkal etetik fel, hogy minél kevesebb jusson a dolgozók számára." „A dolgozó parasztság eredményeit igyekszik aláásni Kanász Nagy Sándor fábiánsebestyéni 85 holdas, Borbás Antal nagymágocsi 78 holdas, ifj. Székely Antal alsóréti 39 holdas (...) kulák is, akik a kötelező mélyszántást nem végezték el, (...) hogy alacsony legyen a termés és így közvetve gabonát vonjanak el a dolgozóktól." Normarendszert vezetnek be a mezőgazdaságban is - azokat „teljesítik, sőt túlteljesítik" - állítjuk február 2-án. Túlteljesítési verseny Dicsőségtáblát állítunk a termelési szövetkezeti csoportok szervezési kampányának csúcspontján, január végén és február elején. „A járások dolgozó parasztjai is egymással versenyezve tesznek eleget a dolgozó nép államával szembeni kötelezettségüknek, hogy a terménybeadási kötelezettségük túlteljesítésével is szolgálják a béke ügyét" olvassuk a február 2-i magyarázatot arra, hogy megírjuk: „Kübekházán Hegyes András középparaszt 300 kilogramm búzát adott be 'C' vételi jegyre (...), hogy méltó választ adjon Tito háKRONOLÓGIA. 1951. február 1.: A szegedi tanács végrehajtó bizottsága 11 osztállyal működik - megalakul a Begyűjtési és Kereskedelmi Osztály. Február 25.-március 2.: Az MDP II. kongresszusa a pártmunka - főleg a falusi - megjavításáttűzi ki célul. Január 28.: Zsírés szappanjegyek bevezetése. Március 6.: A Rosenberg házaspár pere az USA-ban. Március 10.: Munkanappá nyilvánítják március 15-ét. Április 18.: Hat állam Párizsban aláírja az Európai Szén- és Acélközösségró'l szóló (a mai EU kiindulópontját jelentő) szerződést. Május 5.: A Délmagyarország „Az MDP Csongrád Megyei Pártbizottságának lapja" fejléccel jelenik meg. Június 17.: Belügyminiszteri rendelet a „volt kizsákmányolók" Budapestről való kitelepítéséről. Augusztus 31.: Törvényerejű rendelettel vezetik be a „tudományok kandidátusa" és a „tudományok doktora" címet, melyet az MTA ítélhet oda. November 23.: A kormány tiltakozó jegyzéke a jugoszláv kormányhoz a „sorozatos határincidensek" miatt. borús acsarkodására. (...) - Ezzel is hatalmas csapást mérek az imperialistákra - mondotta -, mert minden szem beadott gabonával bebizonyítjuk, hogy a békéért harcolunk." „Tszcs előkészítő bizottság alakul Székháton, Rókuson és Újszegeden", mert „közös gazdálkodással akarják biztosítani a nyugodt életet és akarják szebbé tenni jövőjüket". PÁRTOSAN • Párthírek címmel állandó rovatot tölt föl információval lapunk is. Például február 16-án a Pártoktatás Házában a falujárók értekezletét, illetve a Kálvin tér 6. alatt az „agit.prop. osztály" által „az alapfokú politikai iskolavezetők részére" szervezett előadásokat népszerűsítjük. Április 30-án fotót közlünk a Sztálin és Lenin szobra előtt fényképezkedő lengyel vendégekről. Ehhez hasonló e felvétel, melyen a Szeged városi pártbizottság előtt sorakoznak pártmunkások és funkcionáriusok - (jobbról balra) Csíkos Istvánné, Makra Mihály, Nagy Géza, ifj. Simon Béla, Bite Vince, Zombori János, Lengyel Mária, Dénes Leó, Kása Andrásné, Reszta Miklós. FOTÓ: MÓRA FERENC MÚZEUM TÖRTÉNETI OSZTÁLYA „Az utasok unatkozva várják a vonatot. Beszélgetnek. Alacsony, kövér nő viszi a szót. 'Az embernek meg kell bolondulnia. Már semmit nem lehet kapni, öt kiló paprikát akartam venni, hát azt hiszik, adtak? Több mint öt forintba került ez a kis csomag cukorka is... A fiam tizenhárom hónapja katona, hetenként küldöm neki a csomagot, hogy ne koplaljon szegény...' kezdődik január 18-i életképünk. „Csak egy 45 év körüli, szigorú pillantású asszony figyel éberen, harcra készen. Az első alkalommal közbeszól: 'Az enyém is éppen tizenhárom hónapja vonult be, azóta kétszer küldtem neki csomagot, disznóöléskor, meg húsvétkor, mind a kétszer szinte megdorgált érte.' A panaszkodó zavarában elvörösödik. A feketeszemű aszszonyra pedig barátságosan mosolyognak az utasok. Ismerik: Kőrösiné, a népnevelő."